Gyűlölöm hogy szeretlek

Harmincharmadik fejezet

Négy hónappal később

Adala Borbáth szemszöge

A nagy rohanásban nem is tudom merre nézzek . Matteo az ingjét keresi , Nilsz a cipőjét hagyta el , én pedig a hajamat szárítom . Most lesz a diploma osztónk és kicsit késésben vagyunk , de ez tőlünk megszokott . Már három hónapja hogy Nilszel és Matteoval lakom , mintha ezer év telt el volna . Az egyetemmel megtudtuk beszélni azokat a kihagyásokat amiket kihagytam továbbra is megtudjam szerezni a diplomámat . Amikor végre elkészülünk a kocsihoz rohanunk és már megyünk is az egyetemhez . Héra ott vár minket a bejáratnál , lábával idegesen dobog .
- Végre hogy ideértetek . Már elkezdték ! – teremt le minket . Gyorsan bemegyünk a csarnokba majd a sportcsarnokhoz rohanunk . Csendben elfoglaljuk a helyünket és végig üljük a diploma osztót . Miután végzünk a diplománkkal a kezünkben megyünk ki az épület elé . Héra és Matteo éppen vitáznak , én és Nilsz kézen fogva hallgatjuk őket . Egyszer csak Nilsz megállít . Kérdőn nézek rá .
- Mi az ? Mi tör…--befejezem a beszédet mert Nilsz fél térdre ereszkedik . A szám elé kapom a kezem amikor egy kis dobozt kihúz a zsebéből . Matteo és Héra mögé állnak és vigyoroknak mint a tejbe tök .
- Adala Borbáth , te voltál az a nő aki felforgatta az életem . Amikor először megláttalak a könyvtárban tudtam hogy akarok tőled valamit , de akkor nem tudtam mit akarok , de most már tudom . Egyre jobban megismertelek és el sem tudtam képzelni hogy milyen gyorsan beléd szerettem . Volt pár akadály amit le kellett győznünk de együtt maradtunk és nem adtuk fel . Minden egyes nappal jobban szeretlek , Adala hozzám jössz feleségül ? – nem tudom kibírni sírás nélkül . Vadul bólogatni kezdek miközben letörlöm a könnyeimet .
- Igen , igen , igen .- mondom és még jobban elkezdek sírni . Matteo üdvrivallásban tör ki amikor Nilsz az ujjamra húzza a gyűrűt . Magához von és megölel . Felnézek rá és megcsókolom . Csók közben megfogja a csípőmet és a magasba emel . Mind a négyen nevetünk miközben engem Nilsz a levegőben forgat . Amikor elereszt még egyszer megölelem és mélyen a szemébe nézek .
- Én is minden egyes nappal jobban szeretlek . – mondom neki . Erre csak mosolyog és újra megcsókol . Amikor csókol úgy érzem hogy megtaláltam azt a személyt akivel le akarom élni az életemet . Matteeo és Héra ide jönnek hozzánk gratulálni . Hérának is könnyes a szeme és amikor megöleljük egymást mind a ketten sírni kezdünk . Kocsiba szállunk és vissza megyünk hozzánk . Út közben a gyűrűmet nézegetem . Ezüst maga a karika és a kő ami rajta van halvány vöröses , pont olyan színű mint a motoromat átszelő csík . A lakásba éve pezsgőt bontunk és beszélgetünk . Feltörnek a régi sztorik a kínostól a viccesig . Sokat nevetünk és több órán keresztül beszélgetünk . Amikor Matteo kikíséri  Hérát mi bemegyünk a szobánkba . Nilsz az ágyra dől én pedig a mellkasára hajtom a fejem . Keze a hátamat simogatja én meg a gyűrűmet nézem. Nincs erőnk beszélni . Egymáshoz bújva alszunk el .

Sziasztok! Nagyon köszönöm hogy ennyien el olvastátok / olvasjátok a könyvemet !❤️🥰