Huszonegyedik fejezet

342 14 0
                                    


Adala Borbáth szemszöge

Fogalmam sincs mit keress itt Nilsz . Elegáns öltönybe van öltözve és ahogy ki néz , úristen de szexi . Izmain megfeszül az inge , a nyakkendője tökéletesen meg van kötve . Garbója a kezében tartja , ingujja a könyökéig fel van hajtva . Az a látvány amit nyújt , káprázatos .Az a nagy korty a whiskyből jól esett , főleg most .
-

Mit keresel itt , - kérdezem tőle . A szeme csillog , rejtélyesen csillog .
- A munkám miatt jöttem ide , meg persze szórakozni ha már itt vagy .- mondja miközben mosoly húzódik a szájára . Még egy nagy kortyot iszok az italomból , ő is szájához emeli a poharat és iszik belőle . Az ital kezd a fejembe szállni .
- Kérnék még egy pohárral . – kérem őt . Int a pultosnak hogy hozzon még italt .
- És te mit keresel itt ? – kérdezi . Őszintén nem tudom hogyan válaszoljak .
- Mivel senki nem keresett , még te sem . Így meguntam és eljöttem egyedül szórakozni . – az italtól őszintébben válaszolok mint kellene . Egy kis megbánást vélek felfedezni a szemében , de meglepettnek is tűnik .
- És te arra is gondoltál hogy én keresselek ? – kérdezi miközben kacér vigyor ül ki . Esküszöm még cuki is így . Felkönyökölök a pultra , államat a tenyerembe helyezem . Csak úgy fogom magam és megpöckölöm az orra hegyét . Furán nézz rám majd velem együtt elröhögi magát .
- Igen rád is gondoltam . Örültem volna ha beszéltünk volna .- mondom neki végül. A mosolya megmelengeti a szívem .
- Én kerestelek volna , csak az utóbbi hetekből nem igazán az jött le hogy szeretnél velem beszélgetni .- őszintén válaszol . Elpirulok mert igaza van .
- Hagyjuk . Amúgy semmit nem tudok rólad . Mesélj valamit magadról .
- Hát , 22 éves vagyok . Apám cégjénél dolgozom . Az egyetemen pénzügyi szakon vagyok és most diplomázok majd . Mint most már tudod Matteoval lakom , Hérát régebbről ismerem , nincs testvérem . És rólad mit lehet tudni bébi ? – most komolyan bébinek szólított ?! Mindjárt lefolyok a székről .
- 20 éves vagyok . Dolgozni a korcsolya pályán és a könyvtárban szoktam kisegíteni . Az egyetemen egészügyön vagyok és jövőre diplomázok . Én még anyámnál lakom , van egy féltestvérem is , de róla nem akarok beszélni .
- Miért pont az egészségügy ? – kérdezi .
- Nem is tudom . Ugye én motorozok versenyszerűen pont mint anno apum . Anyám mondta hogy ebből nem lehetne megélni így választottam egy olyan szakot amit valamennyire kedvelek . Lehet hogy az anyám megakadályozza az álmom de nem tudok mást csinálni . Nincs elég pénzem hogy magam boldoguljak . Lehet ezzel szégyent hozok apum emlékére , de… - nem tudom folytatni . A szemem megtelik könnyel de nem sírok . Nilsz szemébe nézek . Arca érzelemmentes és az íriszei sem tükröznek semmit  . Kezét a combomra teszi és hüvelykujjával mintákat rajzol . Úgy körülbelül 7-8 whiskyt meg ittam már , nem tudom milyen érzelmek törnek föl de hirtelen vágyom arra hogy megérintsen . Halkan alig halhatóan felnyögök . A keze fentebb csúszik . A szemébe nézek , pupillái kitágultak . A lábamat szélesebbre nyitom . A szemében megvillan valami . Szól a pultosnak hogy fizetne . A fülemhez hajol hogy súgjon valamit .
- Ezt folytassuk nálam szerintem .- mély hangon mondja ami még jobban felizgat . Mi a fene történik velem ?

Gyűlölöm hogy szeretlek Where stories live. Discover now