Szikra (Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Négy alkalom (+18)

Bucky szemszöge

Nem hittem a szememnek. Tegnap jöttünk vissza Oroszországból, végre egy olyan akció, ami tényleg sikeres volt. Azonnal a bárba jöttem, de nem volt itt még mindig. Ma sem, pedig éppen onnan jövök.

Ő pedig most sétál fel egy nagy táskával a vállán. Tehát megjött. Steve mesélte mi a helyzet közte és Susan között és én is meséltem. Próbálta megkérdezni, hogy hova mentek, de nem kapott választ, mindig csak ideges volt miatta.

Futva mentem fel én is és a harmadikon értem utol. Sötét volt itt bent, mert nem kapcsolt fényt, nekem pedig eszembe sem jutott.

- Ana! - szóltam hozzá.

Teljesen lefagyott, amikor rájött én vagyok az.

- Fáradt vagyok.

Elindult tovább, de megfogtam mielőtt a negyedikre indult volna.

- Hol voltál?

- Ehhez nem hiszem, hogy közöd van.

- Azt hittem nem jössz vissza.

- Itt élek - mutat felfelé.

- A kezed még mindig?

Ugyanolyan fehér kötés volt rajta, mint legutóbb az edzőteremben.

- Igen.

Egyszer láttam csak ruhában, de az akkor rá simult. Ez most nem, mégis a legszebb volt benne.

- Beszéljünk.

- Fáradt vagyok. Most értem haza.

- Kérlek - öleltem át a derekát.

- Nincs miről.

- Elég sok minden van.

- Már nincs.

- Szépségem...

Olyan közel hajoltam hozzá, amennyire csak mertem. Ő sem húzódott el.

- Menj vissza - suttogta.

- Hol voltál eddig?

- Na ehhez tényleg nincs közöd.

Most lépett volna el tőlem, de mivel amúgy is fogtam visszarántottam. Az előbb nem húzódott el, de most igen, amikor megcsókoltam.

- Most már ennyi volt! - mondta dühösen.

- Eddig sem volt ennyi! Sosem volt ennyi! - engem is eléggé idegesített ez a helyzet. - Miért hiszed ezt?

- Tudom! Nem hiszem.

- Akkor rosszul.

Keményen csókoltam meg most is, egyszer próbált elhúzodni, de a hátát fogtam, amivel újra magamhoz húztam. Ekkor nyílt végre el a szája. Felakarta emelni a kezét, de végül a táskát dobta a földre és aztán karolt át.

Mennyire nekem feszült a teste, még a ruhán keresztül is éreztem mindent. Lenyúltam a szoknya alá és végig húztam combján a kezem. Annyira heves volt ez a csók, mint eddig egyszer sem. Felemeltem és a falnak nyomtam. Erre elég fájdalmasan nyögött fel, pedig nem is voltam durva.

Az ő keze is a pólóm alatt volt. Elég volt egy kézzel tartanom, annyira könnyű. Kicsit fura volt érezni a kötést is, nem is fogott olyan erősen, mint eddig, de mégis végig simogatott a kezével. Amikor a hasamnál járt, én is belenyögtem a szájába és kissé eltartottam magamtól. Szabad útja volt lefelé, amit ő is észrevett. Nadrágon keresztül simogatott. A keze kell nekem.

Feljebb emeltem, hogy jobban aláférjek, bugyin keresztül is nagyon nedves volt már. Félrehúztam és bedugtam az egyik ujjam, majd játszottam vele kicsit.