Négyen

125 6 0
                                    

Ana szemszöge

Becsuktam a pasi lakásának ajtaját. Annyit tudtam róla, hogy a neve David. Pont elég is. A tegnap esti bulin ő tetszett a legjobban, így feljöttem vele. Mozgalmas estét adott utána.

Elég sok idő volt, amíg Brooklynba értem a saját lakásomba. Sosem bulizunk a környéken. Mindig messze megyünk, senki nem tudhatja hol élünk. Mindannyian néha néha egy éjszakás kalandokba keveredünk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennél több legyen. Egyelőre még biztos nem.

Mikor hazaértem letusoltam. Ma délután kell menjek dolgozni. A lakás melletti bárban kaptam munkát. Három éve nyomom ott keményen.

Kilenc körül jött üzenetem Susan-től, hogy bazi nagy híre van és átjön, ahogy a többiek is. Ma este ő is másnál aludt. Mi lehet az a nagy híre?

A kanapén nassoltam és vártam őket. Először Daniel jött meg. Úgy tudom ma egyedül ment haza. Magas, izmos férfi volt. Nagyon jóképű, barna haja és szeme volt. A mi kapcsolatunk nagyon különleges és szoros volt. A nők bolondulnak érte, de Paul is hasonló csak neki zöld szeme van és szemüveges. Lehetne rájuk mondani, hogy testvérek, de nem vagyunk azok. Viszont teljesen így viselkedünk egymással tekintve, hogy szinte egyszerre születtünk és együtt is élünk pontosan 25 éve.

Mindannyian mesterséges úton lettünk meg. Szép nőket választottak ki és olyan apáink voltak, akik mindenben átmentek a teszteken. Mi voltunk a tökéletes gyerekek, akiknek nagy hasznát akarták venni. A megnyerő külsőnk lett volna az egyik nagy fegyverünk. Az emberek szeretik, ha egy személy szép, tökéletes. Valahogy megbízhatóbbaknak tűnnek számukra.

Nekünk ez lett volna a feladatunk. Embereket cselesen csapdába csalni és rávenni dolgokra. De nem ezt az utat választottuk, hanem három éve leléptünk ide az Államokba. Azóta rejtőzködő életet élünk. Nem teremtünk kapcsolatokat, mármint szerelmit.

Egy szerelemben nehezen lehetnének titkok, nekünk pedig hatalmas van.

A fiúk a sorozatot nézték, amikor megjött Susan. Rá sem lehet mást mondani, minthogy gyönyörű. Vállig érő, egyenes fekete haja van és ugyanilyen sötét szeme. Arca tündéri, a pasik elolvadnak tőle. Alakja minden nő álma. Pontosan olyan ebben, mint én. Alacsonyabb vagyok, 161 centi. Nekem szőke, hátam közepéig érő hajam van és nagyon világos barna szemem, én is szemüveges vagyok. Tudom, hogy a külsőm vonzó a férfiak számára.

Nem egyszer kaptuk meg, hogy mi vagyunk a tökéletes baráti társaság. Mind az emberi szépséget szimbolizáljuk. Nekünk már hányingerünk volt ettől. Nem mi akartunk ilyenek lenni.

- Mi az a nagy hír? - ülök a két pasi közé.

- Oké...huh.. - járkál miközben nagy levegőket vesz.

- Ennek mi baja? - kérdezi Paul.

- Biztos menstruál. Nem jött össze az esti szex? - néz rá Daniel.

- De, összejött. Nem azért vagyok ilyen!

- Akkor? - kérdeztem én.

- Ma találkoztam egy új lakóval.

Mind itt laktunk. Vagyis én ebben a tömbben. Daniel hárommal jobbra. Vele szemben Susan és onnan még háromra Paul. Nem véletlen döntöttünk így. A munkahelyünk is itt van.

Az enyém ugye mellettem. Susan egy utcányira dolgozik egy kávézóban. A két fiú jóval lejjebb innen egy étteremben. Nekünk a vendéglátás jött be.

- És? Le akarsz feküdni vele? - kérdezte Daniel, miközben a tv-t bámulta.

- Amúgy nem lenne rossz - gondolkodik el.

Szikra (Bucky Barnes ff) /Befejezett/Where stories live. Discover now