~𝔘𝔫𝔢𝔵𝔭𝔢𝔠𝔱𝔢𝔡 𝔩𝔬𝔳𝔢~

10. Szövetség

-Maylin-

- Ezt nem hiszem el David. Már megint nem hajtottad le a wc ülőkét, pedig szépen megkértelek rá. - ordítottam ki a fürdőből.

- Majd, ha te nem hagyod szét folyton a hülye sminkjeidet, akkor én se hagyom felhajtva az ülőkét. - jött a válasz szinte rögtön.

- Seggfej. - dörmögtem magamba.

- Hallottam ám. -mondta, mire csak megforgattam a szemem és folytattam a reggeli rutinomat.

Egy hét telt el azóta, hogy majdnem mindenki tudta nélkül összeházasodtunk. Dave apja másnap már hívta is fiát, hogy ezt, hogy képzelte, meg miért az újságokból kell megtudnia, kicsit mérges volt az öreg, de mi ezen jót nevettünk. Utána pedig jött pár akadály, például az, hogy összekellett költözni, ugyanis melyik házaspár az, aki nem él együtt? Igy arra jutottunk, hogy Dave lakásába cuccolunk össze ideiglenesen. A ház bőven elég volt kettőnknek hál istennek, de egymás szokásait megszokni már nem volt annyira könnyű. Például ő utálja, ha sok dekor van a lakásba, szerinti az elrontja az összképet, szerintem pedig a dekor feldobja az unalmas helyeket, de hogy mondjak egy másik példát én szeretem, ha mindenhol szép rend uralkodik, ő pedig mit sem törődve ezzel dobja le a cuccait, ott, ahol épp tartózkodik, amivel tudja, hogy kitud hozni a sodrómból. Vagy mint például a reggeli veszekedés a WC ülőke kontra smink vita, amit szerintem minden reggel lejátszottunk az elmúlt egy hétben. Szóval összegezve az egészet nem egyszerű vele az élet.

- Hétre megyünk a szüleidhez, ha lehet ne késs el úgy, mint az esküvőnkről. - mondtam miközben a kulcsaimat raktam a táskámban, ugyan is indulni készültem a munkába.

- Meddig fogod még ezt felhozni?

- Öhm, hadd gondolkozzak. Úgy örökké?!

- Hát még jó, hogy csak egy évig kell veled lennem nem örökké.

- Nekem az az egy év is örökkének tűnik. - válaszoltam reflexből, majd az ajtó felé indultam, de azért visszaszóltam még egyszer utoljára. - Hét óra. Ne feledd!

-Dave-

A mai nap az irodában ritka unalmas volt, csomó szerződést irtunk alá és egésznap ezeket vittem be a gépbe, majd olyan délután 2 óra felé kopogtam és miután szóltam, hogy bejöhet egy szőke hajzuhataggal rendelkező lány állt előttem, aki nem más volt, mint Kristin. Azt tudom, hogy apám jóban van az apjával, de azt nem értettem mit keres most itt.

- Szia, csak gondoltam gratulálok az esküvődhőz. - ült le a velem szembe ülő székre.

- Üdv Kristin, örülők, hogy látlak és köszönöm a gratulációt.

- Igazából, csak azt szerettem volna mondani, hogy mostanában többet fogjuk látni egymást ugyanis édesapád felvett magához, mint asszisztenst.

- Valóban? - húztam fel a szemöldököm. - Ez érdekes. Úgy tudtam van asszisztense.

- Hát talán nem felelt meg annyira. - hajolt közelebb és megsimította a kezem, majd folytatta. - Tudod az emberek sokszor követnek el hibákat, amiket később nagyon-nagyon megbánnak.

Tudtam, hogy ezt már nem az asszisztensre érti, hanem a kapcsolatomra Maylinnel és azt is sejtettem, hogy ebben, hogy ez a lány most itt van apám keze is benne van. Egyértelmű, hogy ő még mindig arra hajt, hogy Kristinnel legyek együtt és szerintem bármire képes azért, hogy szétszakítson minket Linivel, de ezt nem fogom hagyni. Megfogadtuk egymásnak, hogy egymás mellett leszünk jóban-rosszban, bár szerelem nincs köztünk és néha az idegeimre megy a nő, sőt legtöbbször az idegeimre megy, de olykor ez a kényszer szülte szövetség is tud boldog pillanatokat okozni.

- Én sosem bántam még meg semmit az életembe, hiszek abban, hogy minden okkal történik, de ha most megbocsátasz folytatnám a munkát.

- Természetesen, már megyek is nekem is sok dolgom van, ugyanis este jelenésem van apukádéknál. Ott találkozunk. - mondta, majd rám kacsintott egyet.

Ez remek. Még arra a partira is meghívta apám, ahol a feleségemet és engem ünneplünk. Maylinnel nagyon odakell tennünk magunkat, hogy senkinek ne legyen gyanús ez az egész. Meglátjuk mit hoz ez az este.

-Maylin-

Fél hétkor már a kanapén ülve vártam Davidet, aki szokásához hiven nem siette el a dolgokat. Körülbelül negyedórája hívott, hogy most indul az irodából haza. Amig őt vártam már négyszer néztem meg magamat a tükörbe, hogy valóban jól nézek-e ki. Sötét barna hajamba lágy hullámokat varázsoltam. Arcomra egy szolid sminket raktam fel, én azt vallom, hogy a kevesebb néha több. Ruhának pedig egy hosszú világos menta zöld ruhát választottam, ami sötétbarna hajamhoz jól passzolt. Legalább is szerintem. Éppen az ezüst ékszereimet igazítottam meg, amikor a bejárati ajtó nyitódott és Dave lépett be rajta, épp a cipőjét vette le, amikor megpillantott és egy percre megállt cselekedetébe. Pár percig csak bámult rám, ami már kezdett frusztrálni, igy félve tettem fel a kérdést.

- Szerinted ez igy jó lesz?

- Kibaszott jól nézel ki. - csúszott ki a száján, mire meglepődtem, de valószínű ő sem akarta ezt kimondani, mert rögtön javított rajta. - Mármint persze, hogy jó lesz.

- Biztos? - kérdeztem bizonytalanul.

- Miért nincs önbizalmad Lini? - szólított ezen az idegesítő becenéven, de még mindig jobb, mint a stirőlős.

- Megakarok felelni a családodnak, nem akarok szégyent hozni rád.

- Szégyent hozni? Miről is beszélsz? - érdeklődött.

- Hát, hogy esetleg valaki azt mondja jobbat is találhattál volna vagy ilyesmi.

- Aki ilyet mond, annak behúzok egyet. Figyelj rám. - fogta meg az államat, hogy a szemébe nézzek. - Rohadtul gyönyörű vagy és bár néha rettentően makacs vagy és idegesitő, szövetségesek vagyunk, bárki egy rossz szót mondd rád, megütöm.

- Köszönöm.

- Hogy idegesítőnek tartalak? - nevetett fel.

- Te is tudod, hogy nem azt. - forgattam meg a szemem.

- Nálad kevés szebb nő lesz a terembe, max édesanyám és a húgom. Apropó valamit tudnod kell. Kristint is meghívta apa, ma bejött az irodámba a lány és arról beszélt, hogy hiba volt a házasságunk, de hamar elküldtem, mire közölte este találkozunk.

- Hát ez remek.

- Nyugi, minden rendben lesz, együtt kibirjuk ezt a förtelmes estét. - mondta majd megindultunk az étterembe, ahol ez az egész felhajtás zajlani fog.

Remélem igaza lesz és tényleg nem lesz semmi baj, az igazi színjátékunk csak most kezdődik

Elérkezett az új rész.
Mostantól próbálok heti legalább egy, de akár két részt is hozni. Érdemes bekövetni, hogy ne maradj le róla. 😜

Vajon Dave és Maylin szövetsége tényleg kitart a végsőkig? 🥳

Lesznek valaha igazán jóban? 🙄

Esetleg kialakulhat akár több is köztük? 🫣

Mindenki tudja, hogy a szerelmet és a gyűlöletet csak egy hajszál választja el egymástól... 🤭🤭🤏

Mit tervez Kristin?😱

Tartsatok velem és hamarosam kiderül..🤭

Tiktokon és mostmár instagrammon is jelen vagyok, kövessetek be, mert általában ott szoktam először közölni az új részt.🙈

Tiktok név: lalee1100_wattpad

Instagramm név: Lalee1100.wattpad

Ha tetszett a rész és úgy gondolod megérdemli, dobj rá egy voteot és ha még egy kommentet is hagysz feldobod a napomat.❤️🥰

Hamarosan újra jelentkezem. Puszi, pacsi mindenkinek 🥰