~𝔘𝔫𝔢𝔵𝔭𝔢𝔠𝔱𝔢𝔡 𝔩𝔬𝔳𝔢~

8. Vágjunk Bele

*Dave*

Másnap reggel nyugodtan ébredtem, mert tudtam, hogy a mai napon minden nézeteltérést rendezni fogok és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Vagyis én ezt gondoltam, pontosan 5 percig, amig rá nem néztem a telefonomra, ahol körülbelül 10 messenger üzenet várt. Mindegyik ugyanazt tartalmazta egy linket, igy megnyitottam a legfelsőt, amit a húgom küldött. A link egy interjút tartalmazott, amiben édesapám beszélt, ráadásul nem is akármiről, hanem rólam és a közeljövőben tartandó esküvőről meg arról, hogy mennyire örül neki, hogy végre eltudom kötelezni magam és ez a cég leendő vezetőjének egy nagy lépés. Hazudnék, ha azt mondanám nem estem kétségbe. A leendő „menyasszonyom" utál. Apám pedig kijátszott, ugyanis tudja hogy nem fogok igy már visszalépni, mert az egyenlő azzal hogy lemondhatok a cég vezető poziciójáról. A bátyámnak igaza volt. Apánk egy szemétláda. Vettem egy mély lélegzetet majd irtam annak a személynek, akit legalább annyira érint ez az egész, mint engem.

*Maylin*

Seggfej: Úgy érzem beszélnünk kell

A legkevésbé volt kedvem vele beszélgetni az apja interjúja után, de kénytelen voltam, mivel az állítólagos menyasszonya vagyok, amit mostmár mindenki tud, így válaszoltam neki.

Maylin: Gyere az étterembe, bent vagyok.

Küldtem el az üzenetet, amire rögtön kaptam is választ.

Seggfej: 10 perc és ott vagyok.

És tényleg tíz perc volt, mert ahogy letelt már kopogtattak is az ajtón és David be is jött. Most először néztem meg a férfit úgy igazán. Bár arcán látszott, hogy ideges és kétségbeesett, azt kár lenne tagadni, hogy iszonyat jól néz ki, ha nem lenne ennyire idegesítő személyisége... Abból tudtam, hogy elkalandoztam, mert amikor felnéztem Dave idegesítő mosolya fogadott.

- Te most lestírőltél Lini? - kérdezte és a vigyort még mindig nem törölte le a képéről.

- Képzelődsz, csak van valami kosz a ruhádon. Azt néztem.

- Nyugi, nem szégyen, ha megnézel én is megszoktalak és mindig rájövök, milyen kibaszott csinos vagy. - mondta, mire megemeltem a szemöldököm.

- De én nem néztelek meg, mondom, hogy csak egy kosz van a ruhádon.

- És mi az eredmény? Jól nézek ki női szemmel? - hagyta figyelmen kívül a válaszomat, mire sóhajtottam egyet.

- Jól nézel ki. - bőktem ki, mert tudtam, hogy úgy se hagyja abba, amíg nem mondom meg neki az igazat. - Tovább léphetnénk a valós problémákra?

- Háh, akkor csak megnéztél magadnak, de igen beszéljünk a faszfej apámról. Bár előtte tartozom egy bocsánat kéréssel tegnap egy pöcsként viselkedtem.

- Igen, ez így van. - bólogattam, mire felnevetett.

- Szeretem az őszinteséged.

- Mit kezdünk apáddal?

- Te semmit, így is eléggé belekevert, majd kitalálok valamit. - mondta.

- Mindkettőnket teljesen belekevert ebbe. Akármennyire seggfej vagy, a véleményem nem változott arról, hogy megérdemled a céget és ha ehhez az kell, hogy összeházasodjunk, akkor benne vagyok.

- Nem kérhetem ezt az elkötelezettséget tőled. Ez nem egy két hónap Lini, hanem legalább egy év, mire mindent eltudok rendezni, az sok idő.

- Akkor legyen egy év a határidő. Ha egy év múlva sem sikerül elválunk. Hadd segítsek neked.