~𝔘𝔫𝔢𝔵𝔭𝔢𝔠𝔱𝔢𝔡 𝔩𝔬𝔳𝔢~

Prológus

*Maylin, 7 évvel ezelőtt*

Nem sokára érettségi. Ez a mondat rengetegszer motivált az elmúlt időkben. Nem azért, mert annyira szerettem tanulni, hanem mert végre eltűnhetek ebből az iskolából. Hogy őszinte legyek egészen elvoltam itt, mégha nem is volt a kedvenc időtöltésem. Voltak barátaim, akiket szerettem és a tanulással se voltak problémáim. A középiskola mindenkinek nagy mérföldkő az életébe itt születnek az első igaz barátságok, itt dönti el az ember, hogy miben szeretne elhelyezkedni és általában itt lesz először az ember szerelem is. Ez velem sem történt másképp, csak ez a szerelem örökre plátói marad, ugyanis a kiszemelt szőke herceg, aki inkább barna a barátnőmre starolt rá. Jane a legjobb barátnőm már kilencedik óta. Ott voltunk egymásnak mindig-mindenkor, így nyilván ő élből elutasította a fiút miattam, de Dave nem adta fel. Folyamatosan ostromolta őt, ami barátnőmnek igen imponáló volt, de  akkor sem akart belemenni egy randiba se, én pedig ezt nem hagyhattam. Tudtam, hogyha eddig rám nem tekintett úgy, mint lányra, akkor ez veszett ügy, így Janet arra biztattam, hogy legalább egy randira menjen bele. Vonakodva, de végül elment. Ez volt fél éve azóta pedig egy párt alkotnak. Én pedig megpróbálom nem kimutatni azt, hogy ez egy kicsit rosszul esik, de próbálok jó barátnő lenni és örülni a boldogságuknak. Ebben a félévben mi hárman és még csapatunkhoz csatlakozik Nick, Dave legjobb barátja, nagyon összekovácsolodtunk. Ma éppen az ebédlő asztalnál ülünk és épp azt hallgatjuk, hogy Nick hogyan kosarazott ki egy csajt az előző napi buliból, amikor Jane egyik barátnője ült le közénk. Hirtelen csend telepedett ránk, mert nem értettük mi történik, de aztán megszólalt Ana.

- Jane drágám, hogy vagy? A szombati buliban eléggé kiütötted magad.

- Jobban vagyok már, hál istennek Dave hazavitt, mielőtt valami hülyeséget csinálok.

- Hát azért a felelsz vagy mersz közben mondtál érdekes dolgokat.-mondta a csaj és érezni lehetett, hogy ezek a dolgok inkább rosszak, mint érdekesek.- Például, hogy van egy barátnőd, aki szintén szerelmes Davebe. Hát nem vicces?

- Én ilyet biztos nem mondtam.-nézett rémülten körbe Jane és egy pillanatra megállapodott rajtam a szeme.

- Engem érdekel ki az a csaj.-szólt közbe Nick is, aminek most először nem örültem.

- Nyugi elmondom. Barkóbázzunk, én adok róla leírást ti pedig kitaláljátok.

- Ana, elég! Ne kavard a szart.-szólalt meg Dave először és elég mérgesen nézett.

- Jajj már, nem akarod tudni ki az akinek még elraboltad a szívét? Na kezdem figyeljetek, szökés barna haja van, ami a derekáig ér. Zöld szemű és itt ül az asztalnál. Na ki lehet az?-kérdezte, de a válaszokat már nem hallottam ugyanis a fülem zúgni kezdett és előre felé bámultam.

- Maylin? Ez igaz?-nézett rám a fiú teljesen kétségbe esve, de amikor meglátta, hogy válaszolni nem fogok és ugyanúgy ülök, mint egy perce rájött, hogy ez a csaj nem hazudik, beletúrt a hajába, majd újra megszólalt.- Mi a fasz? Mégis mióta? Jézusom Lin, miért nem mondtad soha?

- Állt volna eléd, hogy hello tudom, hogy a legjobb barátnőmmel jársz, de amúgy szerelmes vagyok beléd?-kérdezte Nick és hálás voltam neki, hogy a védelmemre sietett.

- A francba már.-csapott az asztalra.- Nézz már rám Lin és mondd, hogy ez nem igaz.

- Már nem, de régen igaz volt.-néztem rá, úgy ahogy kérte.

- Mennyire régen?-kérdezte, de én nem válaszoltam, így hangosabb újból megkérdezte.- Mennyire régen?

- Hagyd már abba.-szólalt meg a vulkán kitörése óta Jane.- Mit számít az, hogy mikor volt? Már nem és kész.

- Egész idő alatt, úgy gondoltam rá, mintha a húgom lenne, erre kiderül hogy belém volt zúgva. Fúj.-mondta, de ez az utolsó szó a szívemig hatolt. Oké tudtam, hogy nem vonzódik hozzám, de ezt így az ő szájából hallva még jobban fájt.

- Ez azért kicsit durva volt nem gondolod haver? Megmondta, hogy régen volt, mit számít már ez?

- Ja igazad van Nick, nem számít, soha nem lett volna köztünk amúgy se semmi.

- Oké, felfogtam.-mondtam egy kicsit én is hangosabban.- Azért nem kéne megalázni az embert.

- Nem alázlak meg, csak elmondom amit gondolok. Sosem tekintettem rád úgy, mint nőre. Nem vagy az esetem és sosem voltál.-nézett a szemembe, én pedig áltam a tekintetét.- Egy kislány vagy a szememben, akit csak azért viselek el, mert Jane barátnője.-mondta kíméletlenül és bár nem akartam, de arcomra kiült a csalódottság.

- Baszd meg magad David.-szóltam hozzá utoljára, majd sietősen az ebédlő ajtaja felé vettem az irányt.

Visszatérve az elejére már értitek miért mondtam azt, hogy a közelgő érettségi motivált? Sajnos ezutáni időszak borzalmas volt. Mivel mindenki szemtanúja volt ennek a szép kis jelenetnek, így kaptam a hideget a nyakamba rendesen. Janenel teljesen eltávolodtunk egymással, néha beszéltünk egy-egy óra előtt, de ennyi. Davevel ha egyedül volt egymásra se néztünk, viszont ha idióta haverjai is ott voltak odaszólogattak párszor, amin ő természetesen nevetett. Nick volt az egyetlen, aki nem hagyott magamra és ugyanúgy jóban maradt velem, mint Davevel.
Hát remélem igaza van annak a mondásnak, hogy az emlékek idővel megszépülnek, mert jelenleg a középiskolás emlékeimtől undorodok.

Tádáám, elhoztam az új történetem betekintő részét. Egyenlőre nem sok mindent tudni, de későbbiekben ez a jelenet fontos lesz, így ezért akartam ezt bevezetésnek.

Mi a véleményetek Nickről, Daveről, Janeről és természetesen Maylinről?👩🏼👩🏻👦🏼👦🏽

Vajon Maylin és Jane kapcsolata rendeződik valaha?🙇🏼‍♀️

Dave miért akadt ki ennyire ezen? És miért volt ennyire bunkó?👦🏼⚡

Minden kiderül, ha tovább olvassátok a történetemet. 🤫🤭

Tiktokon is jelen vagyok, kövessetek be, mert általában ott szoktam először közölni az új részt.🙈
Tiktok név: lalee1100_wattpad

Ha tetszett a rész és úgy gondolod megérdemli, dobj rá egy voteot és ha még egy kommentet is hagysz feldobod a napomat.❤️🥰

Hamarosan újra jelentkezem. Puszi, pacsi mindenkinek 🥰🤗