Ébredés (Szünetel)

네 번째 장

Wooyoung

Pár napja tudtam meg, hogy az unokatesóm, Taehyung, hozzám fog költözni. Jó gyerek, csak kicsit nagy a pofája, meg néha fura, de azért ugyan olyan jó srác, mint én. A mai nap valószínűleg a rendezkedéssel fog telni, de holnap a buliban megismertetem vele a mi kis csapatunkat. Remélem Jiminnel megtalálják a közös hangnemet, ugyanis osztálytársak lesznek.

- El se hiszem, hogy amint beteszem a lábam Seoul-ba, máris az egyik legmenőbb klubba megyünk!
- Igen, de remélem viselkedsz. A srácok jó fejek, tuti nem lesz gond. Jin- el és Hoseok-al már találkoztál egyszer, Jimint pedig majd megfogod ismerni. Adj neki időt, ne támad le, ő eléggé visszafogott.
- Húúú....akkor egy megszelidíteni való kiscsikó?- húzogatja szemöldökét.
- Hátrább az agarakkal V, ő tabu, és hidd el ő nem kis csikó! A látszat néha csal.
- Ó, szóval már lefoglaltad.- löki meg vállamat.
- Én nem, de hidd el jobb, ha hozzászoksz, hogy házi nyúlra nem lövünk.

Bár egy nagy pofájú, kanos állat, tudom, hogy a szíve a helyén van. Ahogy azt is tudom, hogy ez a kis szentbeszéd, nem vette el a kedvét, így a három grácia haragját és szivatását kell büntetésből megtapasztalnia. Ideje, hogy valaki egy kicsit seggbe rúgja, mert kicsit sokat képzel magáról. De attól még szeretem a hülye fejét....

Taehyung

A legutóbbi afféromnak hála, most Seoul felé tartok épp... Nem igazán tetszett apám ötlete, de az, hogy uncsitesóm lesz a lakótársam az már igen. Bírom azt a bánatos fejét, amit azóta nem is láttam, hogy egyetemre jött a fővárosba. Így, mivel ő az idősebb, és apám szerint komolyabb is nyugodt szívvel bíztak a gondjaira. Nem is tévedhetett volna ősöm nagyobbat. Hiszen ők a másságáról semmit sem tudnak, és nem is ismerik azt az oldalát, amit én. Ezért biztos vagyok benne, hogy jó kis évnek nézek elébe.
Ők büntetni akartak amiért kicsaptak a gímiből.  De ki a fene gondolta hogy részegen sikerül felszednem a bárban az új  segédedzőt. Ő sem mondta amikor farkaltam épp, engem pedig nem is igazán érdekelt mit és hol dolgozik. Így amikor pár napja összefutottunk a suliban simán lekaptam őt. Úgy megörültem neki, hogy a pótvizsga napján láthatom, nem is gondolkodtam. Úgy voltam vele, kicsit lazítok... A többit már tudjátok ezért is unom most szarrá a fejem a vonaton.
Drága, szép, megbízható bátyám... Na ezen még én magam is jót nevetek... Szóval a bátyám az állomáson várt majd amint a lakásába értünk azonnal egy jó hírrel örvendeztetett meg. Ma bulizni megyünk, ami egyenlő egy jó kis keféléssel... És azt is tudom kit fogok ma befűzni, már csak azért is! Bár még nem láttam, tudom, hogy csakis jóképű fiú lehet, ha Wooyoung így védi. Még, hogy házinyúlra nem lövünk... Ha ezt hamarabb tudom... Nem itt ülnék a bánatosképű tesóm nappalijában, arra várva, hogy azt a Jimin fiúcskát lássam...

Jimin

Nagyot nyújtózok az ágyban, semmi kedvem kikelni. A srácok később átjönnek, ráncba szedni, mert szerintük én képtelen vagyok rá. Igaz, ami igaz sokat változtam a régi énemhez képest, de azért még mindig elveszett vagyok , és szívesebben lennék láthatatlan.
Fél óra semmittevés után befoglaltam a fürdőszobát. Tele engedtem a kádat forró vízzel és a kedvenc epres habfürdőmmel. Elégedetten mártóztam meg a habokban, élvezve a nyugalmat. Rám fér, mert kicsit félek az estétől. Ismeretlen terepen leszek, számomra szokatlan szituációban, és még Woo unokatesója is ott lesz, akiről nem sokat tudok. Vajon ki fogok jönni vele?
Relaxációmat a csengő zavarja meg, és mivel valaki nagyon türelmetlen így csak gyorsan magamra tekertem egy törülközőt és rohantam ajtót nyitni.  Döbbenten álltam a nyitott ajtó elött, hiszen nem az állt előttem, akire számítottam.  A srác kb velem egyidős lehet, talán kicsit magasabb is nálam. Haja enyhén hullámos, mosolya téglalap alakú, de a szeme csillogása varázslatos és zavarba ejtő.

- Kit keresel? – kérdeztem zavartan.
- Szerintem téged babám! – kacsint egyet, majd beljebb lép, egyre közelebb hozzám.

Nem zavartatja magát, leül a fotelba, és onnan vizslat engem. Úgy érzem, már minimum meztelenre vetkőztetett, ami valljuk be nem nehéz, tekintve, hogy csak egy törülköző takarja az alsó felemet. Hajam nedves, csepeg belőle a víz, mely végig szánt a meztelen felsőtestemen, s látom az arcán, hogy már jócskán elkalandozott ...és újra azt éreztem, hogy inkább lennék láthatatlan...

- Egyébként nem akarsz felöltözni? Bár engem nem zavar, kifejezetten tetszik! – támaszkodik a térdére, és nyalja meg a száját közben. – Vagy szeretnéd, hogy segítsek?

Arcom, mint a paradicsom olyan vörös, és érzem, hogy hiperventilálni fogok. Olyan ez a gyerek, mint egy báránybőrbe bújt farkas. Arról nem beszélve, hogy még mindig nem tudom ki ő. Ahogy közeledik felém, úgy cikázik a félelem és az izgalom bennem, fejem kapkodom, hogy hova is tudnék elbújni előle. Lábam nekiütközik a kanapénak, és már csak azt érzem, hogy zuhanok...mire feleszmélek, már felettem támaszkodik, arca közeledik arcomhoz...

- Kim Taehyung! – dörren Woo hangja, mire az említett srác, leugrik rólam, és tisztes távolságba vonul. - Te sose tanulsz a hibáidból, ugye?

Jin és Hoseok körülfogták, az említettet, majd Wooyoung, amilyen közel csak tudott, oda állt elé. A levegő megfagyott a szobában, a légy zümmögését se lehetett hallani.

- Azt hiszem Mochi – intézi szavait hozzám – az uncsitesóm, nem mutatkozott be kellően neked. De most nem is fog tudni azt hiszem.

Mondandóját befejezve, percek alatt boxerre vetkőztette Tae-t, majd kizárta a teraszra. Szemem tányér nagyságúra nyílt a meglepettségtől majd, amikor a fiúkból kirobbant a nevetés, már én se tudtam magamba tartani. A könnyemet törölgetve, néztem a fiúra, ki az ajtót ütve ordibált nekünk.

- Biztos jó ötlet ez? – kérdeztem, bár tudtam a választ.
- Semmi baja nem lesz a kicsikének, szépen lassan lenyugszik, és rájön, hogy amit mondok az szent és sérthetetlen. Ha ebből nem tanul, játszhatunk keményebben is! – mondja olyan hangosan, hogy ő is hallja.
- Most pedig, induljunk készülődni- fogja meg kezem Jhope, és lökdös a szobám felé.

Vállam felett még visszanézek a két testvérre, akik farkasszemet néznek egymással, majd vállamat megvonva igyekszem a fiúk után.

Taehyung

Ahogy az idegen fiút megláttam rohadjak meg, de komolyan rándult egyet a farkam. Ahogy vizes haja bájos arcába omlott, a látvány teljesen levett a lábamról. Ezért is furakodtam be pofátlanul, és ültem le. De még csak akkor tudtam őt igazán felfalni a szememmel. Faggatott, hiszen be sem mutatkoztam neki, de a zavar az arcán nekem egyre jobban tetszett. Eddig még sohasem dugtam gyengébb fiúkával, de vele szívesen kivételt teszek.
Persze az álomból hamarosan rémálom lett, mert az faszfej bátyám kizárt az erkélyre egy szál boxerban. Én akkor sem adom fel, mert ez a fiút a bulin biztos becserkészem.