Új Kezdetek

3 évvel ezelőtt - 2024.01.25., péntek, este

NOTE:

üdv az utolsó visszaemlékezés fejezetében :) készen álltok? (én nem)

3 évvel ezelőtt - 2024.01.25., péntek, este

Barni idegesen csekkolta még egyszer Peti leírását a közös chat-ből még pár héttel ezelőttről, mikor megbeszélték a lakásavatót.

"...és a végén egy vörös téglás épületnél kell találnotok magatokat. A csengő 5/2, de ki van írva a nevem." - hangzott az utasítás a chat-ben.

Barni ismét felnézett, miközben a januári hidegben párafelhőt fújt ki a száján. Úgy magasodott felé a vöröstéglás épület, mint egy rossz óment hozó óriás, Barni pedig igazán aprónak érezte magát mellette.

Nagyon rossz érzés fogta el. Már hetek óta folyamatosan társa volt az idegesség, ahogy egyre gyakoribbá váltak a zenekari viták, ami főleg közte és Giorgio között élesedett ki, de kivették a részüket a többiek is. A mai összeszólalkozás volt az eddigi legdurvább és ahogy az elviharzó Giorgio alakjára gondolt, úgy érezte, valami végleg eltört aznap az együttes életében. És bármit is tervezett mára Peti, Barni nem volt benne biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy összeragassza a Carson Coma darabjait.

Barni nagyot sóhajtott, megpróbálta elnyomni a szívében az aggodalmat, majd közelebb lépett a kapucsengőhöz.

5/2 - G. Péter

Ahogy a kesztyűs ujjaival megnyomta a gombot, Barni ajkai az előbbi rossz érzése ellenére akaratlanul is mosolyra húzódtak. A szíve csurig telt boldogsággal, ahogy Peti izgatott arcára gondolt, ahogy elmesélte nekik pár hónappal ezelőtt, hogy "végre saját albérletbe költözök, nincs több osztozkodás a lakótársakkal!". Akkor még aránylag minden rendben volt az együttessel. Éppen lezárták a külföldi koncertek sorozatát és pár hét pihenőt fújtak, hogy aztán teljes erőbedobással vethessék bele magukat a születésnapi koncert szervezésébe. Mindannyian zsongtak az izgalomtól, de különösen zsongott Peti, aki nem csak az együttes miatt várta a következő hónapokat, hanem azért is, mert új, függetlenebb lakásban költözik. Mintha egy egészen új kezdet indult volna az életében.

(Akkor, 2024 telén még egyikük sem sejthette, hogy ez az új kezdet mennyi kihívást és szenvedést tartogat mindannyiuknak.)

– Ki az? – szólalt meg a kapucsengő túloldaláról Peti hangja.

– Barni vagyok.

– Gyere fel! Balra van a lift.

Barni szinte hallotta Peti hangján, hogy mosolyog.

Mikor kilépett a liftből, azonnal kiszúrta a fiút: az egyik nagy, fehérre mázolt fa ajtónak dőlve állt, félig kihajolva a folyosóra. Halványkék farmer volt rajta, a lábán csak egy szürke zoknival. Fehér inget viselt, de ráhúzott egy nagy, kék, puhának ható pulcsit is, amiből az ing gallérja kilógott. A nap lemenő fénye hátulról glóriát festett az alakja köré.

– Barni, szia!

– Hallo! – köszönt viccesen eltorzított hangon Barni, amire Peti felkuncogott, Barnabás szíve pedig óriásira nőtt.

Barnit egy nagy belmagasságú polgári lakás fogadta, nagy kétszárnyú, fehérre festett, cirádás ajtókkal és dupla üvegű óriás ablakokkal, amiken keresztül most a lemenő nap fénye rózsaszínre festette a fehérre vakolt falakat. A halszálka szerűen lerakott világosbarna parketta még csillogott a felmosás után. Az egész lakást a frissesség és Peti isteni tésztájának illata lengte be.