Esküszöm nem hittem volna, hogy ez lesz a vége. De hát kicsaptak. Nem otthonról hanem az iskolából. Röviden annyi, hogy kicsit össze verekedtem valakivel akinek kicsit betörött az orra. Szóval másik suliba megyünk drága bátyámmal és öcsémmel. Az öcsémet és a bátyámat nem rúgták ki, de mivel anyum alapból elakart költözni (másik állást kapott) így pont jó kor jött a kicsapás és hát ők is másik suliba mennek. Öhm anyum ennek a megfogalmazásnak nem igazán örült, de mindegy.
Na nem mint ha ilyen bunyós Pityu lennék, de volt rá okom megutni a csajt (eskuszom).
Miközben rámolom a dolgaimat Lana del Rey-től a Radio uvolt a fulemből. Kicsit nagyon bele élem magam a zenébe ugyan is kicsit hangosabban énekeltem a zenét mint ahogy szokás. Persze a family is meghallgatta szóval a szám közepén valaki benyitott. Anyukám artikuláltan meg szólal.
- Nagyszerű, ki akarod lyukasztani a dobhártyád? - kérdezi majd ki veszi az egyik fülhallgatót a fülemből. - amúgy ez jó szám- mosolyog majd mikor rájön, hogy éppen szíd eltűnik a mosolya és anyai stílusban elkezd magyarázni arról, hogy a hallkítsak magamon is meg a telefonon is.
Megfogadva tanácsát (vége lett a számnak) le hallkítottam és kicsit kulturáltan hallgatom az éppen elkezdődő Brooklyn baby számot. Csodálatos.
Mikor végeztem ledobtam a lépcsőn a böröndöm (szó szerint) és mivel anya szólt benéztem az öcsémhez Isaachoz.
- Kopogni nem tudsz? - forgatta a szemét.
Megkopogtattam a nyított ajtót. Isaac megrázta a fejét, de azért láttam a pici mosolyt a szája sarkán. Isaac fekete haja és barna szeme van. Leginkább apumra hasonlít ellentétben velem akinek ugyanúgy sötét barna haja van viszont kék szeme.
- Hogy állsz? - kérdeztem.
Isaac válasz helyett a székéhez mutatott ott álldogált a böröndje.
- Okés - bólintottam.
Miután váltottam pár szót vele (összevesztünk azon, hogy ki ül leghátul az ablaknál) lement anyuhoz és apuhoz. Apumnak fekete haja barna szeme van, anyumnak viszont barna haja és kék szeme.
Anyum miközben még pakolt észre vettem, hogy ma milyen csinos, bézs színű testhez simuló felső és egy fekete magassarkú nadrág. Apumon egy pöttyös ing aminek a megfelelső 2 gombja ki van gombolva.
- Mikor indulunk? - kérdeztem mire mindketten rám néztek.
- Még kb fél óra. A bátyád kész van? - kérdezte apa.
- Innen is látszik, hogy én vagyok a kedvencetek. Velem ellenőrzitek tesokáimat.- mosolyogtam büszkén.
- Na menjél inkább- nevetett anya.
Mosolyogva benyitottam a bátyámhoz.
- Halihooo- léptem be- anyáék kérdezik, hogy kész vagy e- mondom. Nate, fekete haj barna szem, tiszta apa.
- Kész - bólintott majd a kezembe adta a 70kg-os böröndjét.
- Na nem- rázom a fejem, te viszed le.
Nate nevetve oda sétált hozzám és átvette a böröndjét.
- Csak vicceltem- motyogta.
- Szerencséd- léptünk ki a szobából majd becsuktam az ajtót.
Gyors besprinteltem a fürdőbe és illegtem- billegtem még párat a tükör előtt ( kék garbos kötőtt pulcsi és egy fehér nadrág) majd kimentem és mivel kint javában tél van (január) felvettem egy kabátot majd a family után indultam.
Megtorpantam az ajtóban. Tényleg ilyen könnyen itt tudom hagyni ezt a házat? Végülis nem adjuk el csak elmegyünk nyáron vissza jövünk majd újra megyünk el. Ez már nem az otthonom akkor? Itt nőttem fel.
Kínzó bűntudatot érzek, nem kellett volna bevernem a lánynak.
- Kory, meddig fogsz drámaian állni az ajtóban? - kiáltott ki Nate. Lerombolta a szomorú pillanatot.
Bezártam az ajtót majd a kocsihoz futottam.
- Bye bye haus- intettem mosolyogva a háznak. No comment.
Megérdemelte, teljes mértékben. Szájára veszi az anyumat persze, hogy megérdemli.
Hát az utat végig veszekedtuk Isaackal mert szerinte megbeszéltük, hogy én ulök belül.
- Dehogy mondtam azt- forgattam a szemem. - Neked kellett volna bezárnod és akkor te ultél volna a helyemen.
- Jolvan - forgatta a szemét Isaac. - nyáron amikor jövünk haza én ulök az ablaknál.
- Kérd meg inkább Natet- vágtam rá.
- Nem nem, hányingerem lesz- rázta a fejét Nate szórakozottan.
- Hahh - fordultam el.
- Hangosítsatok a zenén, nem bírom elviselni a nyávogását Korynak - fintorgott Isaac.
- Most mit csináltam? - csaptam a lábára.
Anyáék ezt látva inkább felhangosították a zenét és próbáltak az útra koncentrálni.
Remélem tetszik, igyekeztem.
Ezt most rövid lett, de a kövi hosszabb lesz<3
X
