WINTER STORM KISS /Csak egy viharos csók/ 𝟭𝟴+ ✓

V.

S A V 

Ez a forrócsoki olyan mennyei, hogy piedesztálra emelem. Ennek adom a világ legjobb forrócsokija címet. Bár felhatalmazásom nincs, de égen, földön ajánlani fogom mindenkinek, hogy robbanjon le vonattal a hely közelében.

Zyair hátradőlve, karba tett kezekkel figyeli, ahogy élvezkedem a forró italtól.

Pofátlan seggfej...

Zseniális módon szedte ki belőlem a saját bizonytalanságomat. Mindig irigykedve néztem a csajokat, akikkel együtt volt. Tudtam, hogy én nem ez a világ, nem ez a kategória vagyok. Erre most benyögi Brooke-ot és Molly-t? Lehet, hogy tényleg teljesen félreismertem őt az elmúlt években, erre ez az utóbbi három hónap is elég bizonyíték volt.

Nem mondom, hogy hatalmas nagy nőcsábász. Többször láttam ugyanazzal a lánnyal, sőt hosszabb kapcsolatai is voltak, de azért mindenféleképpen egy játékosnak gondoltam, aki tud bánni a szavakkal.

Most pedig csak Zyair. Semmi manír és álarc.

– Olyan vagy, mint egy kislány, aki megkapta a karácsonyi ajándékát – néz rám meleg tekintettel, széles mosollyal.

– Ez jobb, mint a karácsony. A kalauznak igaza volt.

– A kalauznak mindig igaza van.

– Ismered? – kérdezem kíváncsian.

– Amikor rossz volt a kocsim, sokat jártam ezzel a vonattal – vonja meg a vállát. – Persze a fószer rohadtul nem emlékszik rám, mint láthattad.

Felnevetek.

Két hét után, ismét megint sokat nevetek, ezt pedig Zyair-nek köszönhetem. Mindig jó hangulatra derít engem, bármikor találkozunk, és végigbeszéljük az estét.

– Szóval, neked van önbizalmad?

Olyan hirtelen jön a kérdés, hogy a nevetésem abba marad.

– Tessék?

– Erről beszéltünk, mielőtt megjött a csoki. Bizonytalan voltál velem kapcsolatban, mert nincs önbizalmad. A csajok miatt van ez, akikkel jártam ugye?

Olyan lazán beszél, mintha egy könyvből olvasná fel ezeket a mondatokat.

Nagyot pislogok.

Zyair kérdőn néz rám, miközben megkeveri a forró csokiját. Most már nincs nyoma annak a melegségnek, amit eddig sugárzott. Most valahogy feszélyezettebb.

– Van önbizalmam. Talán régen sok gondom volt vele, de most szeretem magam – válaszolok halkan.

– Akkor régen azért voltál velem mindig olyan rideg, mert kellemetlenül érezted magadat a csajok mellett. Ez a helyzet ugye?

Fáj valamiért, hogy ennyire rátapintott.

Ujjaimmal a bögre peremével játszom, és nem nézek rá. Úgy érzem magam, mint egy vallatáson.

– Sav – szólal meg gyengéden. – Nem akarlak bántani. Csak szeretném tisztázni a félreértéseket, hogy minden tiszta legyen. Ehhez tudnom kell, hogy te mit érzel.

Lassan fújom ki a levegőt.

– Jól van. Eszembe jutott az elmúlt hetekben, az, hogy milyen lányok tetszettek neked régen. Amikor éreztem, hogy többet akarsz, megijedtem. Mert nem akartam egy újabb skalp lenni. Abba, hogy komolyan akarsz valamit tőlem, értelemszerűen nem mertem belegondolni. Egyszerűen azt éreztem, nem vagyok az eseted. Tessék, őszinte vagyok.