Summer Camp

𝟛𝟘. ~ ℍ𝕠𝕤𝕖𝕠𝕜

ötödik nap

- ANTITITITI-FRAGILE-FRAGILE-ANTITITITI-FRAGILE-HOO - hallgattuk Ten nyivákolását az ágy alól. Yejire pillantottunk
- Na jó, ha nem hagyod abba, én komolyan bemászok az ágy alá - szólt rá Jun. Úgy tűnik nem csak minket irritál ez a hang...
- DEO NOP-I GAJULGE, NAEGA BALASSDEON SEGYE JEL WIE AH-AH - ordította tovább Ten, majd Jun huppant le a földre. Rám nézett, majd elkezdett kutatni valamit. Mi a fene?
Sajnos nem úsztuk meg ilyen könnyen, a szőke bár hülye volt, de azért egy idő után realizálta hogy nem kéne ott tartózkodnom, és ekkor észrevette maga mellett Yejit is...

 - ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ - ordított fel a srác - TEN, SEGÍTS MÁR!!
- LOVEY LOVEY LOVEY, DOVEY DOVEY DOVEY, MEOSDAELO JEONGHANE NALAN AEE DAEHAE - süvöltötte tovább a dalszöveget, ignorálva Jun segélykérését. - Ó, szia Yeji! - vette észre az épp feltápászkodó lányt.
- Ez nem igaz - reagált le Jun azt, hogy a haverja úgy viselkedett mintha legalábbis normális lenne hogy ott nyomorgunk az ágyuk alatt.
- Várjunk. Ezek meg mit keresnek itt??? - esett le végül Tennek.
- Ezt én is szeretném tudni - meredt ránk dühösen, felállva a földről.
- Hát az úgy volt... - kezdte Yeji.
- Elindultunk a medencétől, és egyszer csak egy bokorból ránk támadt Top egy zsiráfjelmezben, mire mind futni kezdtünk, és a ti szobátok ajtaja pont nyitva volt, így berohantunk. Ez a Márka kampányának a része volt, de nagyon megijedtünk - kezdtem el valamit hadoválni.
- Mi? - kérdezte Ten.
- Mi? - meresztette a szemét Jun.
- Mi? - tette fel velük együtt a kérdést Yeji is. Hát sokat segít...
- Tudod, a zsiráf - emlékeztettem.
- Jaaa, igen, csak nem tudtam hogy az egy kampány volt - próbálta menteni a helyzetet - Emlékszem csak azt hittem hogy Top megőrült vagy mi és sátánt idéz vagy nemtom mert nála volt Psy horgászbotja is, de most már értem - halandzsázott összevissza.
- Ja igen, ezt kifelejtettem. Szóval ugye úgy volt, hogy elrohantunk de aztán Top kifogott egy cápát a tengerből ami Yejire vetette magát... - magyaráztam tovább, de Junék egyre értetlenebbül meredtek ránk.
- Te jó ég, és jól van? - aggodalmaskodott Ten, mire kapott három "idióta" pillantást. És még engem neveznek hülyének az emberek...
- Szia - meredt rá pislogás nélkül Yeji, aki mellesleg mellette állt.
- Óóó - bólogatott Ten. Istenem...
- Na igen, és aztán megjelent Pókember, aki valójában Top volt, és elkapott minket a hálójával... - folytatta Yeji a hülyeségáradatot.
- Várj, Top nem a zsiráfjelmezben volt? - szólt közbe Ten.
- Ja, de - kapott észbe a lány. - Csak összekevertem. Amúgy az Józsi volt, a portás - mi van? Ki az a Józsi?
- Ki az a Józsi? - nézett értetlenül Ten.
- A portás - állította nagy meggyőződéssel Yeji.
- Van portás? - lepődött meg Június.
- Van. Józsi - bólintott Yeji.
- Hagyjátok már Józsit, kezd felforrni az agyvizem - idegeskedett a szőke.
- Meg akarom ismerni Józsit - gondolkozott Ten, aki, úgy látszik, továbbra is ezen az egy ponton volt fennkadva.
- Ööö... most ööö... most érkezett meg az ausztrál repülőtérre - he???
- De mit keres ott? - kérdezte Jun összezavarodva.
- Meg kell mentenie Orbán Viktort Shookynak öltözve - állítottam a lehető legmeggyőzőbben.
- Ki az a Shooky? - érdeklődött Ten. - Jut eszembe, ennék egy pizzát - közölte teljesen random módon.
 - Ez most hogy jött ide? - nézett rá értetlenül Yeji.
 - Nemtom - vont vállat Ten. - Akkor felhívhatom Józsit? - csillant fel a szeme.
 - Ten, Ausztráliában most éjjel van.
 - Nem baj - de... tesó... ha... jó mindegy hagyjuk.
 - Na jó, tessék - adta át neki Yeji a telefonját, amin már tárcsázta a számot. Ami nem Józsié volt, tekintve hogy tudomásom szerint nem is létezik.

Szinte rögtön ahogy kicsöngött a telefon, már fel is vette a vonal túlsó felén a nem-Józsink.
 - Haló - szólt bele valami idióta orrhangú ember. Ez meg ki??
 - Hahó, maga Józsi? - ordított a telefonba Ten.
 - Igen, én vagyok. Józsi - mondta a tag, akiben lassan Giselle-t kezdtem felismerni.
 - Milyen Ausztrália? - kérdezősködött Ten, mi pedig feszült figyelemmel kísértük a mondanivalóját.
 - Jó - válaszolta egyszerűen Giselle-Józsi.
 - Zsi - tette hozzá Ten, és úgy tűnik, ezt viccesnek találta, mert felvihogott. Giselle-el együtt, aki sajnos a nevetését nem torzította el, így egy magas lányvihogás hallatszódott a vonal túlsó feléről.
 - Ööö... ez ki volt? - ráncolta össze a homlokát Jun, aki, sajnos, nem volt olyan idióta.
 - Öhm... az unokahúgom, Nayeo- úgyértem, Endre. Igen, Endre - felelte Giselle, alias Józsi, nekem pedig a helyzet komolysága ellenére minden önuralmamra szükségem volt, hogy ne röhögjem el magam.
 - Endre? Az nem egy férfinév? - értetlenkedett Ten.
 - Tulajdonképpen Endrénát akartam mondani. Nagyon rossz a vonal, félrehallanak - ekkor valaki őrült hangerővel valami chipseszacskót kezdett morzsolgatni a mikrofonba, és még pluszba susogott is, szóval igen, tényleg rossz volt a vonal. Köszi, Changbin. - Na jó, nekem most mennem kell megnézni a szabadon élő fókákat, viszhall! - köszönt el Giselle, majd bontotta a vonalat. Mi pedig ott maradtunk a feldühödött Jun szemének a kereszttüzében.

 - Oké. Az normális ha én ezt ****ra nem hiszem el? - kezdte látszólag nyugodtan, de a következő pillanatban ordítani kezdett. Mint kiderült, leginkább Yejivel. - Elegem van belőled, komolyan, elárulnád hogy egyáltalán hogy jössz ahhoz, hogy begyere a privát terünkbe, ha akarnám, jelenthetném Psy-nak is! Nem hittem hogy ennyire alattomos vagy, de most rácáfoltál, többet látni se akarlak! - miközben ordibált a lánnyal, elindult felé, Yeji pedig értelemszerűen hátrálni kezdett ki az ajtón és a folyosón is, így mire Jun befejezte a mondatát, már a medence szélén álltak. - Tessék - azzal a szőke megtaszította Yeji vállát, aki a hirtelen ért impulzustól elveszítette az egyensúlyát, és azzal a lendülettel belezuhant a medencébe, majd néhány másodperccel később csuromvizesen, vizet prüszkölve bukkant fel a víz alól.
 - Idióta!! - kiabált Jun után, kirázva a vizes haját az arcából. A fiún azonban úgy látszott, hogy részéről ennyi volt a társalgás, így hátat fordított... és szembetalálta magát Psy-val.
 - Mi ez a randalírozás? - kérdezte vérfagyasztó (-nak szánt) hangon a táborvezető.
 - Képzelje, bejöttek a szobánkba és elbújtak az ágy alatt legalább fél órán keresztül! - kezdte rögtön Jun.
 - Árulkodó Júdás - motyogta az orra alatt a még mindig csurom vizes Yeji, aki időközben kimászott a medencéből. Erre Jun rányújtotta a nyelvét, majd egy nagyon férfiasat sikítva csobbant a medencében. - Na - bólintott elégedetten Yeji.
 - Elég legyen! - szólt rájuk Psy. - Yeji, jól értelmezem, hogy betörtetek a szobájukba?! - vonta kérdőre a lányt, aki a pólójából facsarta a vizet.
 - A betörés kicsit erős szó. Nyitva volt az ajtó! - méltatlankodott Junra nézve, aki parázsló pillantást vetett rá.
 - És nem is törtünk el semmit - tettem hozzá a biztonság kedvéért.
 - És felhívhatta Józsit! - folytatta Yeji Tenre mutatva, aki egy zacskó chipssel a kezében figyelte az eseményeket.
 - Ki az a Józsi? - zavarodott össze Psy.
 - A portás! - mondtuk egyszerre mindannyian.
 - És miért kellett felhívni? - folytatta a kérdezősködést a táborvezető.
 - Mert Ausztráliában volt megmenteni Orbán Viktort - forgatta a szemét Jun.
 - Egy Shooky-jelmezben! - kurjantotta Ten a háttérből.
 - Először is, Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, mit keresne Ausztráliában?? - értetlenkedett Psy. - Másodszor, ki az a Shooky?
 - Egy aprósütemény - szólt Yeji, a szakértő, Psy pedig vagy idegösszeroppanást kapott tőlünk, vagy már meg se próbálta értelmezni a dolgokat.
 - Na jó, idefigyeljetek - kezdte. - Nem értem, mit habotok itt össze, de gyanítom hogy semmi köze az igazsághoz. Mindannyian büntetést kaptok, és nagyot csalódtam bennetek! - csóválta a fejét, körülöttünk pedig megfagyott a levegő.
 - MIIIIIIIII??? De hát én nem is csináltam semmit! - kiáltotta felháborodva Jun.
 - Én is?? - kérdezte döbbenten Ten, elejtve a chipseszacskót, mire a sok Cheetos a medencébe szóródott. Hát, nem hiszem, hogy Psy ettől jobban megkedvelt minket...
 - Már meg is van, mi lesz a feladatotok - közölte Psy. - Kitakarítjátok ezt a medencét, mert ahogy elnézem, nem csak chips szóródott bele - nézett a zavaros, opálszínű vízre, mi pedig követtük a tekintetét, és... hát igen. Lehet, hogy kicsit algás volt a víz. Meg chipses, limonádés, poros és isten tudja még, milyen.
 - Hát, jó munkát, gyerekek - hagyott ott minket Psy, mi pedig kétségbeesve néztünk utána.
 - Most mihez kezdjünk? - sóhajtotta Yeji.
 - Kérdezzük meg Józsit, hogy hol tartja a takarítószereket! - vetette fel Ten.
 - Ember... Józsi nem létezik - meredt rá Yeji, amivel, hát... kicsit összetörte a thai fiú lelkivilágát.
 - NEEEEEEEEE - kiáltott fel Ten világi fájdalommal a hangjában, majd lerogyott a földre, és nem mozdult.
 - Na jó, elegem van - sétált oda hozzá Jun, majd lökött egyet a barátja hátán, aki ennek hatására kis magzatpózba gömbölyödve belebukfencezett a vízbe.

Boldog új évet mindenkinek! <33