It just happened! Part 2: The fate

Csak Megtörtént!2.0

*Jimin*

-A-Anya....-suttogtam sokkosan nézve szüleim. Jungkook gyorsan magunkra húzta a takarót bár szerintem már késő...
-Fiam?-nézett rám felhúzott szemöldökkel, perverz fejjel anyám.
-A-apa....
-Fiam!-apa megszólalása sokkal idegesebb volt. 4 éve nem keresett minket, bár miután elküldte anya nem is akartam volna látni.
-Szerintem mi felöltözünk és beszélhetünk..khm..-szólalt meg most előszőr Jk.
-Rendben! A konyhában leszünk!-csukta be anya az ajtót.
-Pfú bazdmeg! Miért nem tudnak csengetni?! Hogy jutottak be egyáltalán?-nézett rám Jungkook miközben öltözött.
-Nem tudom Kook de ez rém ciki volt....-könnyes szemekkel, cipogva álltam neki én is az öltözésnek mire Gguk hátulról magához ölelt.
-Shh kicsim.-erre csak jobban eltört a mécses és zokogtam Jungkook karjaiban.
-Tücsök, bogaram...kérlek nyugodj meg...-ölelt jobban magához mire megfordultam.

Belefúrtam mellkasába fejem mivel kb csak addig érem fel.
-Jhungkookh...-hüppögtem.
-A-Anyira ci-ciki volt...
-Nem volt az! Higyj nekem. Gyere beszélünk velük és utána elhozzuk Iseult.
-Re-rendben. De a szülinapod elbaszódott.-néztem fel rá szomorúan.
-Milyen mocskos lett a szája valakinek!-csókolt meg.
-Szeretlek! Gyönyörű vagy Jimin!-simított arcomra. Olyan szerelmesen nézett hogy ott helyben el tudtam volna olvadni. Annyira imádom ezt a férfit. Folyton csak nekem akar jót.
-Egy angyal vagy kicsim. Kis diákom...-lehelt csókot ajkaimra.
-Szeretlek Jungkookie!
-FIÚK! LEFELÉ! MOST!-ordított föl anya.
-Gyere...-nyúlt kezem után és lehúzott a szüleimhez.

-Igen?-álltunk meg kézen fogva apámék előtt.
-Én Jungkookhoz jöttem. Boldog szülinapot!-lépett oda Kookhoz és odaadta az ajándot.
-Ohh..köszönöm Hyuna!-hajolt meg előtte.
-Na ha ezzel megvagyunk, apa mit keresel itt?-fordultam felé.
-Meg akartam nézni hogy találtál-e magadnak valakit! De úgy látom nem!
-Huh?-néztem apára miközben Ggukra mutogattam.
-Nem hiszem el hogy az a sok pofon nem térített észhez.
-Bang Chan!-szólt rá anyám.
-Csitt!-fordult felé apa. Erre Kook keze ökölbe szorultak. Sosem bírta ha tisztességes nőkkel így bánnak.
-Az én fiam nem lesz buzi! Nem értem anyád hogy fogad el!
-Ez nem olyan hogy Gay mode off, gay mode on apa! Nem változtathat meg egy- két pofon. Az istenit neki.
-A fiam meleg. Elfogadom! Így is ugyan az mint amikor megszületett.-állt ki melletem anya.
-Ja! Egy két dolgot leszámítva. A férfiasságát elvesztette. Bedugtad már valahova?-utalt péniszemre apa.
-Nem. De ez nem ide tartozik. Semmi közöd hozzá.
-De persze téged már 100x seggbe kúrtak mi?-röhögött fel kínjában.
-Elég! A fiúnk meleg. Van egy férje. Fogadd el!-akadt ki anya.
-Te meg...áruló. Megmondtam hogy káros a sok smink. De te leszartad!-lépett oda anyához és pofonvágta.
-Meg te is. Mocskos buzi!-Kevert le nekem egy öklöst mitől a földre zuhantam.
-Na ebből elég!-lépett elém Kook és pólójától fogva tartotta apát.
-Ha még egyszer kezet emelsz Hyunára megverlek! Emlékszel mit tettem akkor ugye?-kérdezte idegesen. Engem nem is véd? Csak anya...de legalább őt....
Apa erre csak bólogatott.
-És ha még egyszer megütöd Jimint kinyírlak. Ezért duplát kapsz. Ő életem szerelme. Így tökéletes. Nem találsz nála jobb fiút. A lányom anyja. Adatott neki egy lehetőség hogy gyereke legyen. A feleségem mindenki számára tabu! Senki sem érhet hozzá s így, se sehogy. Felfogtad?-ez jól esett...tudom hogy nem verseny, de látszik ki a fontosabb szamára! Anya is nagyon fontos neki de mégis csak élete szerelme vagyok. Ahogy persze ő állította.
-I-igen..-sokkolt le apa a hallottak alapján.
-Most tünés innen. Soha nem láthatod az unokád.
-Az-az unokám?
-TÜNÉS INNEN!-üvöltött Kook.
-Megbánod még fiam hogy így bántatok velem!-majd kilépett a házból.
-Jól vagytok?
-I-igen. De én megyek. Boldog szülinapot, szia fiam. Köszönöm hogy megvédtél Jk. Sziasztok!-lépett le ő is.

Én csak sokkosan ültem a földön miközben magamat támaszottam a földön.
-Kicsim?-lépett elém és felhúzott a földről.
-Jimin? Hahó? Hallasz?-lengette előttem kezét de én nem reagáltam.
-JIMIN! AZ ISTENIT!-üvöltött Kook mire feleszméltem.
-Mi-mi?
-Jól vagy?
-Pe-persze.

-Istenem...annyira szeretlek. Sajnálom hogy nem léptem hamarabb közbe.-ölelt magához.
-Semmi baj. Szeretlek! Köszönöm!-csókoltam meg.

-Hozzuk haza a lányunkat kicsim!-simított ki egy pici tincset szemem elől.
-Rendben!

•••••

-Jó éjt pici szerelmem!-hallottam meg az ajtó előtt sétálva Kookot hogy mondja lányunknak. Imádom! Az életem nem is lehetne szebb. Van egy védelmező, szerető férjem, aki a csillagokat is lehozná nekem ha kérném, és egy szerető családom...leszámítva apám.
-Tudod...kicsim...-hallottam meg Kook hangját újból. Tudom hogy nem szép hallgatózni de most őszinte. Érdekel mit akar mondani. Fülemet odatapasztottam halkan az ajtóhoz, és csak füleltem.
-Én vagyok a világon a legszerencsésebb ember, az anyukád a földön a legszebb. Nem is tudom mit csinálnék nélküle...lehet hogy majd mikor nagy leszel, olyan 14-15 éves, fura lesz hogy két fiú nevel, de hidd el, Park Jiminnél nincs jobb anya a világon. Nem vagyok megelégedve azzal amit adok neked. Nem vagyok jó apa, de próbálkozom. Igaz életem eddigi részében is gyerekkel foglalkoztam de az más. Tudod? Amikor van egy saját gyereked az más....te vagy apa szeme fénye, a kis hercegnője, anyád meg...pfú anyád egy isten. Az a segg...uppsz..neked ilyet még nem. Bocsi picim! Tudom fura lesz egy fiút anyának nevezni, de azt szerettük volna hogy így szokd meg...
-Annya....haha..-kuncogott Iseul. Nekem már patakokban hullott a könnyem de még folytatta...
-Mégiscsak ő hordott ki, majd ha nagy leszel, tudd hogy nem fog számítani hogy a nőket vagy a féfiakat szereted. Anyukád...Jimin...Jeon-Park Jimin....egy olyan lény a földön aki nem is ide tartozik...nem itt lenne a helye...egy angyalnak nem szabadna itt lennie ebben a piszkos, bűnnel teli világban, úgy hogy a szerelmünk is illegális volt. Anyád a tanítványom volt...beleszerettem egy diákba...egy olyan diákba aki okosabb volt mindenkinél, csak lelki testi terrorban tartották. Nem engedték repülni....de mikor megláttam elsőnek táncolni, akkor eldöntöttem hogy segítek ennek a röpképtelen angyalnak repülni.
Szeretünk Iseul. Nagyon. Aludj jól. Köszönöm hogy meghallgattál.-ekkor hallottam hogy elkezd az ajtó felé lépkedni, lenyomta a kilincset de még nem nyitotta ki az ajtót.
-Mikor megkérdezte Park Jimin hogy hogy szerettem belé tudod mit válszoltam?-hatás szünet-

-Csak Megtörtént!

Vége!

Lesz 2. évad ha szeretnétek. Tudjátok hogy a részekben lévő előretekintésekben van még egy lányuk! Ezért szeretnék 2. évadot.
Ha szeretnétek akkor írjátok meg kommentben.

Köszönöm hogy elolvastad!❤️
Hibákért bocsánat!