Another Dimension

Az igazság

Alexander Lightwood szemszöge

- Te vagy az apám? - hallottam Clary kétkedő hangját, miközben óvatosan megközelítettem a szoba bejáratát egy lopakodó rúna használatával.

Szép lassan bebújtam az ajtón, majd csendesen meghúztam magam a legközelebbi bútor mögött, készen állva, ha kell, ráugorhassak Valentine-ra.

- Jó újra hallani a hangod, Clarissa - vetett Valentine egy önelégült pillantást Clary irányába. - kár, hogy máris el kell búcsúznunk - mondta Valentine továbbra is mosollyal az ajkán.

Élvezd ki a pillanatot Valentine, nem fog sokáig tartani.

- Te pedig velem jössz - mutatott Magnus irányába, akinek erre a kijelentésre felszaladt a szemöldöke a homloka közepéig, hozzáteszem, az enyémmel együtt.

Mit akar Valentine Magnustól? Továbbra is meg akarja szerezni Clary emlékeit?

- És pontosan hogyan tervezel elrángatni? Lehet, hogy könnyedén megtudsz ölni a két méteres pengéiddel, de én még mindig egy boszorkánymester vagyok. Egy csettintéssel végezhetek veled. - mondta Magnus azon az ellenálhatatlanul selymes hangján

Alec, koncentrálj!

- Ne aggódj boszorkánymester, bõven volt időm kitalálni mindent - majd csettintett egyet az ujjaival és a körtagok azonnal támadásba lendültek.

Clary tehetetlenül a háttérbe húzódva figyelte az eseményeket, miközben Magnus neki esett a körtagok lemészárlásának. Én a háttérből figyeltem a történteket, mivel ameddig nem szükséges, nem szerettem volna felfedni Valentine előtt a jelenlétemet.

Miközben Magnus az egyik körtagot terítette le a földre a mágiája segítségével, Valentine megjelent mögötte jóbbjában egy szeráfpengéjével baljában pedig egy mágia elnyomó bilinccsel.

Na abból biztosan nem eszik

Habozás nélkül elõ ugrottam a búvóhelyemrõl, majd Valentine és Magnus közé vetettem magamat.
Megjelenésem közökkentette Valentine-t a koncentrációból, ezért gyorsan hasba rúgtam és elõ rántottam a bakancsomba elrejtett szeráfpengémet.

A meglepetés hatására Valentine elejtette a bilincset, viszont pár másodperc habozás után azonnal felvette a harci pozícióját jobbjában továbbra is egy hosszú élű szeráfpengével.

Szemem sarkából láttam, ahogyan Magnus tesz pár bizonytalan lépést hátra, miközben igyekszik elkönyvelni, hogy majdnem leszúrták.

- Lightwoodok, ti mindig mindenbe bele ütitek az orrotokat - förmedt rám Valentine, miután összeszedte magát a korábbi kellemetlen meglepetésbõl - gondolhattam volna, hogy azonnal a boszorkánymestered segítségére fogsz sietni.

- Mit akarsz Valentine? Mindketten tudjuk, hogy sem Magnus, sem Clary nem tudja hol van a végzet kelyhe.

-Meglehet. De szerinted nem lenne hasznom belõle, ha elfognám a mi világunk egyik legerõsebb és legbefolyásosabb boszorkánymesterét? Aki ráadásul egy elég befolyásos emberrel áll kapcsolatban? - fejtette ki gondolatait Valentine egy ravasz mosoly kíséretében, miközben Magnuson jártatta a tekintetét

- És ezért berontottál egy alvilágiakkal teli buliba, hogy elfogd Brooklyn fõ boszorkánymesterét? - néztem rá felhúzott szemöldökkel

- Elismerem, nem volt egy jól kidolgozott terv. De nem ez volt a fõ célom. Csupán kellemes meglepetés lett volna ha a nagy Magnus Bane-t is magammal vihetem. - pillantott Valentine Magnus irányába, aki zavarodottan állt a háttérben és figyelte a mi érdekes bájcsevejünket.