Another Dimension

Alvilági Razzia

- lám lám lám - szólalt meg egy selymes hang a távolból - csak nem a nephilimek gyermekei?

Simon és én Clary mögött megállva megpillantottuk a társainkat megszólító boszorkánymestert.

Nem akárki volt az, ugyanis kétséget kizáróan Magnus Bane állt előttünk teljes életnagyságban.

- Nem emlékszem, hogy meghívtalak volna benneteket - fordult Magnus a csoportunk felé szórakozott tekintettel

Határozottan élvezte a helyzetet.

- Magnus Bane. Beszélnünk kell - jelentette ki Jace megkérdőjelezhetetlen hangon, ami már-már kezdett az agyamra menni.

Magnus végig nézett a társaságunkon, majd felhúzott szemöldökkel végigmérte a mellettem álló Simont, aki Magnus intenzív tekintete alatt kicsit közelebb csoszogott hozzám.

- Nyugodj le Simon. Nem fog Magnus megenni - suttogtam neki

- Ebben biztos vagy? Ugyanis én is hasonló tekintettel méregettem a reggeli vértasakomat - suttogta Simon kétségbeesetten

Simon pánikrohamából egy intenzív szempár figyelme rántott ki.
Ahogy felnéztem, egyenesen Magnus jellegzetes macskaszemeivel találtam szemben magam, amelyekkel éppen engem mért végig, mintha megtalálta volna a ma esti lakomáját.

Ismerve Magnus múltját, ez nem állhatott messze az igazságtól.

- Nem bánom, maradhattok, de - nézett mélyen szemembe - csakis a szexi miatt - jelentette ki Magnus egy pajkos mosoly kíséretében, mire Simon jólesően horkantott egyett.

A kijelentésre egy féloldalas mosoly terült el az arcomon, amit Jace a következő megszólalásával sikeresen le is törölt.

- Kösz - vágta rá Jace hezitálás nélkül Magnus szavaira

Simon bizonyára élvezte a helyzetet, ugyanis egy elfolytott röhögés kíséretében várta Magnus következő lépését.

- Mi? - kapta Magnus Jace irányába a fejét zavarodottan - én rá gondoltam - emelte egyenesen az én irányomba a kezét - A kék szemű fiú. (igen, most kék lesz Alec szeme.)

Erre a kijelentésre visszafoghatatlan mosoly terült el az arcomon egy enyhe pír kíséretében. Akárhány éve is vagyunk Magnussal házasok, sosem fogom megszokni a leglehetetlenebb helyzetekben érkezõ bókjait.

Simon a kabátja hajtókájába rejtett röhöggéssel díjazta a helyzetet, mire Jace egy gyilkos pillantást küldött az irányába.

- És persze Clary miatt - emelte rá Magnus a tekintetét, miközben minden egyes percét élvezte a csapatban zajló drámának - gyere velem - intett neki Magnust, majd pár másodperccel később eltűntek a kastély egyik félreeső szobájában.

- Szóval - szólalt meg Jace igyekezve túllépni a nemrégi kínos helyzeten - milyen közelről is ismeritek Magnus Bane-t? - kérdezte Jace gyanúsan összevonva a szemöldökeit

- Én elmondhatom, hogy egész jó baráti viszonyba kerültem Magnussal az utóbbi időben - szólalt meg Simon, majd egy rosszat sejtető farkasvigyor terült el a képén - Alec nevében már nem mondhatom el ugyanezt

Erre összehúzott szemöldökkel kaptam a fejem Simon irányába.

- Azt hittem megbeszéltük, hogy nem adunk ki személyes infókat egymásról

- Az egész világot felforgattuk. Mostmár teljesen mindegy - mosolygott Simon - nem mellesleg te kezted az egészet azzal, hogy szóba hoztad Raphaelt.

- Ezzel most azt akarod mondani - szólalt meg Isabelle hosszú idő után először- hogy a bátyám, Mr. A törvény az törvény összejött Brooklyn fő boszorkánymesterével? - nézett rám hitetlenül Izzy elkerekedett szemekkel