A Knight Iparművek Kétezer vagy röviden KITT, egy szuperautó és egy szuperszámítógép lenyűgöző ötvözete. Michael Knight KITT sofőrje, társa és legjobb barátja is egyben. Együtt igazságot és csodákat tesznek. Ez a könyv róluk szól.
A Knight Rider sor...
Devon az irodában ült az asztaliszámítógép előtt. Egy ideje próbált videóhívásba lépni Michaellel, de ahányszor tárcsázta, ugyanannyiszor szólt vissza KITT előreprogramozott hangüzenete:
„A Knight Iparművek Kétezres jelenleg nem elérhető. Kérem, hagyjon üzenetet."
Az igazgató megforgatta a szemét. Bonnie épp akkor lépett be az ajtón és megszólította.
– Még mindig nem veszi fel?
– Még mindig – bólintott Devon. – Aggódom, Bonnie. Mi van ha valami baj történt? Vagy Kitt meghibásodott?
– Túl nagy baj nem lehet – mondta a nő. –, különben a hangüzenetig sem jutnál el. Ha eltűnt volna a hálózatból, be se csengene. Amúgy meg kiválóan fogom most is a hívójelét és semmilyen hibaüzenetet nem küldött.
– Akkor mégis miért nem kapcsolható mégsem a vonal?
– Szerintem Kitt egyszerűen csak kinyomja a hívásaidat – mosolygott Bonnie.
– Még ilyet...
Ha Michael foglalt is, vagy nincs hívásközelben, KITT mindig készenlétben szokott lenni. Hogyhogy most ignorálja?
Az idős férfi sóhajtott. Végül is nem olyan sürgős, várhat holnapig.
* * *
A nap lebukott a horizont alá, az égalja pedig vörös-lila táncra kelt. KITT száz mérföldes sebességgel kergette a naplementét, csodálva minden részletét a színkavalkádnak. Jóleső, nyugodalmas látványt nyújtott, teljes összhangban a szélvédő mögött lapuló békességgel.
Bent az utastérben kellemes meleg volt és csend, csak a turbinamotor tompa süvítése keringett a levegőben. Az autó állandó mozgása egy alvó Michaelt ringatott. Két napja semmit sem pihent, és mikor pár perce végre elbóbiskolt, KITT gondoskodott róla, hogy senki és semmi ne zavarhassa meg az álmát. Minden rendszer hangerejét minimálisra fogta vissza, elsötétítette az ablakokat és fokozott figyelemmel vezetett.
„Hoppá?" – rezzent meg KITT meglepetésében. Az Alapítvány kapcsolatba akart lépni, videóhívásba. Minden bizonnyal Devon akart valamit. Na már most, nincs az az isten, hogy Michaelt ezért felébressze, mikor már nagy nehezen elaludt! Ami azt illeti, neki sem volt kedve beszélni senkivel. Legalább most hadd élvezze ő is a csendes estét és a sofőrje társaságát. Elutasította a hívást... majd még párszor megismételte. Devon nagyon követelte a figyelmét, amit KITT most nem volt hajlandó megadni.
Végre elapadt a bejövőhívás áradat. KITT visszafordította a figyelmét Michaelre. Mocorgott kicsit a feje, a kényelmes pozíciót keresve. Mikor megtalálta, nem mozdult többet, leszámítva az egyenletes lélegzetvételeket. Mélyen aludt.
KITT az éjszaka hátralévő részében csakis a vezetésre és a társára koncentrált. Így hasított a fekete autó keresztül a sivatagon.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
