12

170 25 3
                                    

Feketeséget láttam, amikor kinyitottam a szememet. Kis mocorgás után rájöttem, hogy egy zsákban vagyok. Egy halottas zsákban. Ew.

Belülről valahogy sikerült kicipzározni, majd kimászni belőle. Nem volt rajtam ruha, ezért gyorsan szereztem magamnak egy közeli akasztón felakasztott fehér köpenyet.

– Ez muris volt – mondtam, majd visszagondoltam a történtekre.

Persze, engem még a saját kardom se képes megölni. Azt az egészet csak a hihetőség kedvéért mondtam.

Amikor Yuji megkért, hogy szegjem meg az ígéretem és nézzem meg a jövőjét ezt láttam:

Az erdőben voltunk szemtől-szemben, de harcolás helyett egy tervet mondott el.

– Sukuna kutalált valamit. Elhíreszteltem, hogy a saját kardoddal meg lehet ölni téged. A következő tervet a jelenben nem mondhatom el, mert Gojo-Sensei itt van a közelben – magyarázta. – Tegyünk úgy, mint akik harcolnak, majd egy adott pillanatban hagyd, hogy elvegyem a kardod és leszúrjalak vele. Ezek után egy ideig ne ébredj fel. Gondoskodok róla, hogy egy olyan helyre kerülj, ahonnan elszökhetsz ismét a világ elől.

– Miért mész el ennyire messzire értem? Hisz hazudtam neked.

– Mert szeretlek – válaszolta.

Ennyi volt. Egy terv a jövőből, amit aztán véghez vittünk a jelenben.

Elindultam ismét a halottas házból a nagyvilágba.

– Remélem még látlak valamikor Yuji Itadori, szerelmem – mondtam magamban, majd ismét eltüntem az árnyékok titkos világába, el a világ látköréből.

· · • • • Vége • • • · ·

Hát ennyi lenne ez a sztori. Elég rövidkére sikerült, de remélem azért elnyerte a tetszéseteket

Látkör (Itadori x Fiú!Oc x Sukuna)[Befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora