A legsötétebb megszállottság

14. R é s z

FIGYELEM! ERŐSZAKOS JELENET KÖVETKEZIK.

Lorenzo farka lüktetett a szükségtől. A bátyján kívül még soha senkinek nem fejezte ki valódi vágyait. Senki sem értené meg. Uralkodni akart a nőjén. Hatalma volt, hogy azt tegyen, amit csak akart, amikor csak akart. Imádta a sikolyokat, a könnyeket és a könyörgést. De még ennél is jobban szerette, amikor tiltakozásuk ellenére nyögésre késztette őket.

A probléma az volt, hogy a nők rá és Salvatore-ra vetették magukat. Hagyták, hogy azt csináljanak, amit csak akartak, és még többért könyörögtek. Az ő kis játékuk más volt. Soha nem akarta a figyelmüket, és még hónapok szexuális érintkezése után sem akarta. A teste megérett, és szexi teste lett. Olyan görbék voltak, amilyenek a legtöbb tizenévesnek nem voltak, és az idősebb nőknek nem kellett. Tökéletes volt.

Felemelte az ágyról, és a lány lábait a dereka köré tekerte. A mellei a férfi mellkasához simultak, a mellbimbói megkeményedtek attól, hogy szabaddá váltak. Néhány könnycsepp hullott, és egy kedves nyöszörgés hagyta el a lány ajkait, miközben könyörgött, hogy hagyja abba. A férfi a lány csöpögő bejáratához helyezkedett, és olyan mélyre nyomta magát, amennyire a teste engedte. Lassú volt a tempója, hagyta, hogy a lány magja kitáguljon a férfi méretéhez. Lélegzése fokozódott, pumpálása gyorsult, ahogy elszántsága, hogy teljesen benne legyen, egyre nőtt. A lány homloka a férfi vállára esett, és érezte a könnyeit a férfi bőrén.

Szemkontaktust létesített Salvatore-val. A szemei csukva voltak, és az orrlyukai kitágultak. Lorenzo még egyszer feljebb emelte Amelia-t, egy nyögés hagyta el a férfit, amikor teljesen elmerült benne.

- Lei è così stretta. - (Olyan feszes.)

Látta, ahogy Salvatore ádámcsutkája fel-le mozog. Felkapta a második óvszert a földről, és feltekerte, a fóliát a padlóra dobta. A lány mögé lépett, bal kezének ujjai a lány hátsó bejáratához mentek, és felkészítették a farkára.

Amelia nyöszörgött, Salvatore a hajába tekerte kezeit, és hátra billentette a fejét, hogy a háta meggörbüljön. Csókokkal támadta meg a nyakát, és a vállán lévő bőrt szopogatta. Lorenzo lehajolt, hogy a szájába vegye az egyik mellbimbóját, és saját nyomokat hagyott a mellkasán. Lökni kezdett, ujjai a lány combjába vájtak.

A nő hallgatott, amíg Salvatore nem csatlakozott hozzá. A lány lélegzete elakadt, és egy rövid sikoltás töltötte meg a fülüket.

- Fáj! - A hangja zokogás volt, a csípője megingott. - Kérlek, kérlek, hagyjátok abba!

A mozdulatai küzdelmet akartak jelenteni, ehelyett mindkettőjükbe őrlődött.

- Maradj nyugton, kiakarok tartani. - Lorenzo a bőréhez morgott.

Felváltva tolták egymást, morogva és nyögdécselve, hogy a lány teste szorosan köréjük tekeredett. Lorenzo már egy ideje álmodott erről a pillanatról. Minden alkalommal amikor megérintette magát erről fantáziált.

- Ez túl-túl sok! - A lány zihált, a lélegzete elakadt.

Salvatore a jobb kezével eltakarta a száját, és két ujját beledugta szájába, hogy elhallgattassa a tiltakozását. Csak nyögéseket és nyöszörgést hallottak, ami arra ösztökélte őket, hogy folytassák. Lorenzo-nak sikerült még néhány lökést kibírnia. Mélyen elmerült benne, amikor elélvezett. Egy része azt kívánta, bárcsak ne lett volna köztük óvszer.

- Cazzo - Salvatore durva tempóra váltott, Amelia-ból egy felkiáltást kényszerítve ki.

Salvatore csókokat hagyott a lány vállán, a keze leesett a szájáról, és a torkát szorította. Légzésük és a lány halk zokogása betöltötte a szobát. Látszott rajta, hogy a lány próbálja elfojtani a könnyeit, próbálja összeszedni magát. Vonakodva távolodott el a lánytól, akit nem sokkal később Lorenzo követett. Mindketten eltávolították a használt óvszert, és a lányt az ágyra tették.

Miközben eldobták a gumikat, a lány küszködött, hogy ülő helyzetbe húzza magát. A haja kusza volt, az arca csíkos. Megpróbálta betakarni magát, és kiszabadulni a kötésből. Salvatore elvigyorodott, és odament elé állni. Megragadta a nyakát, átkarolta, és talpra rántotta.

- Voglio di più. - Salvatore végigsimított a nyelvével a lány alsó ajkán, amitől az összerezzent. (Többet akarok.)

- Dobbiamo darle una pausa. - (Szünetet kell tartanunk.)

- Non voglio. - (Nem akarok.)

- Non comportarti come un bambino. - Lorenzo elkomorult. (Ne viselkedj úgy, mint egy gyerek.)

Salvatore ránézett, miközben a keze Amelia nyaka köré szorult. A lány zihált, majd levegőért kapkodott. A szája tátva maradt, és küzdött a karját körülvevő ruhával.

- Lasciala and are. - Lorenzo Salvatore-ra meredt. (Engedd el.)

Salvatore morgott, de elengedte a lányt.

- Kérlek-kérlek, engedj haza. - A hangja szánalmas és magas volt.

- Egy szót sem szólhatsz arról, amit tettünk. - Salvatore a mutatóujjával végigsimította a lány állkapcsát. - Vagy tudod, mi történik.

A lány gyorsan bólintott, könnyei szabadon potyogtak. Lorenzo mögé lépett, és kioldotta a bilincsét. Megdörzsölte a karján lévő vörös foltokat, majd a mellkasára húzta a szakadt ruhát.

- Vedd le azokat - Salvatore a tönkrement ingére és melltartójára mutatott.

- Te mondtad, hogy elmehetek - A lány belekapaszkodott az anyagba.

- Így nem sétálhatsz haza - A férfi szavai nyers bosszúságot váltottak ki a lány feledékenységéből.

Lorenzo lerántotta róla a két darabot, és a kezébe fogta a mellét, simogatta és gyúrta, miközben a nyakát csókolgatta.

- N-nem többet kérlek - A lány elfordult tőle.

Látta, mennyire féltékeny Salvatore, és elvigyorodott. Salvatore felkapta az egyik eldobott ingét, és Amelia-hoz vágta, a nadrágjával és az alsóneműjével együtt. Mindketten nézték, ahogy a lány kapkodva felvett mindent, majd felsprintelt a lépcsőjükön. Amikor felért becsapta a bejárati ajtót, magára hagyva a két testvért.

- Lei è perfetta - Motyogta Salvatore, miközben felhúzott egy boxert és egy rövidnadrágot. (Tökéletes.)

- Sì. - Lorenzo egyetértett, és utánozta a bátyja mozdulatait. (Igen.)