Az Inkvizíció:
A keresztény kínzások és tömeggyilosságok története
"A keresztény felfogás, hogy a világot gonosznak és csúnyának találják, gonosszá és csúnyává tette a világot."
- Friedrich Nietzsche Manapság a keresztény egyházaknak nincs akkora hatalma mint egykoron, mégis sokszor láthattuk hogyan használják ki a gyermekeket, gyermekmolesztálást, erőszakolást, és más gonosz dolgokat, amik felfedik sok keresztény valódi természetét, és "istenük" hatását követőire. A pedofíliabotrányok csak kis részei annak, amire a keresztények képesek. Ez annak a gonosz energiának köszönhető, amire rákapcsolódnak. "Isten" és az "Ördög" fordítva van! Ez egyértelműen látható az Ótestamentumban, ahol a kereszténység "Istene" egy "hazudozó gyilkos a kezdetektől fogva".
Évekkel ezelőtt a keresztény egyháznak teljes befolyása volt a kormányra, az emberi életre és lélekre. Az inkvizícióból is látható, mennyire betegesek ezek az emberek, és meddig képesek elmenni, hogy elfogadd a "jézusukat". Ahogy manapság kihasználják a gyermekeket, régen, az inkvizícióban is ezt tették. 9-10 éves fiúkat és lányokat állítottak bíróság elé boszorkányság vádjával. Ennél sokkal kisebb gyerekeket kínoztak meg azért, hogy szüleik ellen tanúskodjanak.1 Azután megkorbácsolták őket, miközben végignézették velük ahogy a szüleik halálra égnek.
Az Inkvizíció a kommunizmus egy korai formája volt. A katolikus egyház volt a középkor NKVD-je és KGB-je. További információk Alekszandr Szolzsenyicin könyvében, a Gulag-szigetvilág-ban találhatók. Az Inkvizíció és a kommunizmus – mindkettő zsidó program – közel ugyanolyan rendszere a tömeggyilkosságoknak, kínzásoknak és a tömegek rabszolgasorba juttatásának.
"A kereszténység és a kommunizmus nagyon közel áll egymáshoz spirituálisan és ideológiailag. Ez egy eléggé közismert dolog, amit számos gondolkodó is magáévá tett, Thomas Moore-tól Lev Tolsztojig. Kevesen tudják, hogy a világ első szocialista államát Paraguayban alapították meg, és a katolikus Jezsuiták tanításaira alapozták, még azelőtt hogy Marx közzétette volna nézeteit."
"Jézus Társasága" – a vallásos Jezsuita rend – a katolikus egyházban nagyjából olyan szerepet töltött be, mint a KGB a Szovjetunióban."
A fenti idézetek a "Pravdából" származnak, ami a korábbi Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető újsága volt. Az idézett cikk címe: "Van különbség a kereszténység és a kommunizmus között?" 2013.04.30.
Igazság szerint közel mindegyik inkvizítor és magasrangú katolikus pap zsidó volt.
A sziléziai Neisse városában történt eset feljegyzései elmondják, hogy felállítottak egy hatalmas kemencét, amiben több mint tíz év alatt több mint ezer "elítélt boszorkányt, némelyikük alig kétéves volt" sütöttek meg élve.2 Sok áldozat nagyon idős volt, néhányuk több mint 80 éves. Azonban az egyháznak ez sem számított.
A keresztény egyház többmillió életet pusztított el gyilkosságokkal, csonkításokkal, kínzásokkal közvetlenül az inkvizícióval, illetve közvetetten az általuk szított háborúkkal. A kár, amit ez a hamis vallás okozott az emberiségnek, minden képzeletet felülmúl. A legtöbb ember nincs tisztában a tényekkel. 1450 és 1600 között a keresztény egyház nagyjából 30.000 feltételezett "boszorkány" megkínzásáért és máglyahaláláért volt felelős.3 A római császár, Konstantin (I.u. 306-337) uralkodása alatt a keresztény egyház tanításait a törvény alapjaként használták.4 Az eretnekeket (az egyház tanításával szembeszálló embereket) felkutatták, megkínozták, s végül megölték. Az eretnekség bűn volt mind az állam, mind az egyház számára. A civil uralkodók évszázadokon keresztül próbáltak kiirtani minden eretnekséget.
I. u. 430-ban az egyházi vezetők kihirdették, hogy az eretnekséget halállal lehet büntetni. Az I.u.
906-ban íródott "Canon Episcopi" volt az első egyházi anyag, ami kifejezetten megtiltotta a boszorkányság használatát.5 Az inkvizíció kiteljesedése előtt az egyház részben elfogadta az eretnekeket, olyan feltételekkel, amiket ésszerűnek tartott. A következő egy példa:
Három vasárnapig az eretneket derékig levetkőztették, a város/falu bejáratától a templomajtóig folyamatosan korbácsolták. Húsvét, pünkösd és karácsony kivételével tilos volt húst, tojást és sajtot ennie, s ezen alkalmakkor bűbánata jeleként kellett ilyen ételeket ennie. Évente kétszer, 20 napig nem ehetett halat, és minden héten 3 napig tilos volt a hal, a bor és az olaj, ha az egészsége megengedte.
Szerzetesi ruhát kellett viselnie, melyre elöl két kis keresztet varrtak. Minden nap misére kellett járnia. Naponta hétszer zsolozsmázniuk kellett, és ráadásul el kellett mondaniuk a Miatyánkot tízszer napközben, és hússzor minden éjjel.
Teljesen meg kellett vonnia magától a szexet. Minden hónapban be kellett számolnia egy papnak, aki szigorúan figyelte az eretneket. Az eretneket elválasztották a közösség többi részétől.6 Az inkvizíció kezdetének nincs pontos időpontja. A legtöbb forrás egyetért abban, hogy IX. Gergely katolikus pápa uralkodásának első 6 évében manifesztálódott, 1227 és 1233 között. IX. Gergely pápa, aki 1227-1241-ig uralkodott, gyakran mint "Az Inkvizíció Atyja" szerepel.
Az inkvizíció a keresztények és zsidó gyökerük kínzó, csonkító, tömeggyilkos, pusztító hadjárata volt az emberi élet ellen. Az egyház hatalma folyamatosan emelkedett, mígnem az emberek világi és vallási élete is teljesen a befolyása alá került.
A vatikán nem volt megelégedve a vallási vezetők próbálkozásaival az eretnekség kiirtását illetően.
III. Ince pápa kinevezte saját inkvizítorait, akik közvetlenül neki feleltek. Az 1199. március 25-i pápai bullában hivatalossá tette fennhatóságukat.7 Ince kijelentette, hogy "bárki, aki megpróbálja olyan személyes nézőpontból magyarázni Istent, ami ellentmond az egyház dogmáinak, irgalom nélkül elégettessék.
