Tiltott utakon

4. Fejezet

- Jake - kiáltottam fel boldogan mikor megláttam felénk közeledő alakját. Egyszerű kék farmert viselt egy fehér lenge pólóval, valamint a szokásos fehér cipőjét. Oldalán egy nagy méretű fekete utazótáska díszelgett. Gyorsabb tempóban elindultam felé, ő pedig ledobta a táskáját a földre és átkarolta a derekam. Szorosan öleltem míg a kezeim a nyaka köré kulcsoltam. Te jó ég! Mintha millió éve nem láttam volna, és fel sem tűnt, hogy mennyire hiányzik a mindennapjaimból. Lassan kibújt az ölelésemből, szerintem attól félt, hogy lassan megfujtom. Amin nem is csodálkozom. Miközben  eltolt magától alaposan végigmért. 

- Csodásan nézel ki Amy - mosolygott rám, majd Oliviára siklott a tekintete. 

- Persze engem már meg sem kell ölelni - forgatta meg játékosan a szemét a barátnőm, mire mi Jake-el felnevettünk. Őt is szorosan megölelte, majd felkapta a táskáját az oldalára, és elindultunk a kocsink felé. Szerencsére Cam kihozott minket, és hazavisszük az újonnan visszatért fiú barátunk. Boldog voltam. Újra együtt volt a hármasunk, amire már elég régen nem volt példa. Az autóig az utat folyamatosan csapongva a témák között tettük meg. Egyszerre akartuk bepótolni azt a 2 évet, amit akarva akaratlanul kihagytunk egymás életéből. Megállapodtunk végül, hogy elmegyünk a White Horse-ba együtt ebédelni. 

- Esküszöm, sosem éreztem még ilyen jól magam senkivel - ecsetelte Jake-nek az előző heti randiját Liv. Én már persze többször is hallottam, de még mindig mosolyogva hallgatom. A randi legjobb barátnőm minden félelme ellenére tökéletesen ment. Taylor-rel nagyon jókat beszélgettek, nevettek, és a nap végén még a tengerben is megfürödtek. Természetesen azóta volt még randijuk, így már egy párnak számítanak. Mikor Taylor feltette Livnek a nagy kérdést, rá egy órára ugrálva érkezett a szobámba az éjszaka közepén. Miután Olivia kibeszélte magából az új kapcsolatát, Jake felém fordult érdeklődve. 

- Na és veled mi újság kapcsolatok terén? - eresztett el egy féloldalas mosolyt. 

- Úgy nagyjából a semmi tudná pontosan összegezni azt, ami a szerelmi életemben történik - vontam meg lazán a vállam, majd szürcsöltem egyet a jeges vizemből. Amint Olivia meghallotta ezt a mondatot, természetesen rajta kapott az alkalmon, hogy elmeséljen Jake-nek mindent. A semmiről. 

- Hé ez nem igaz! - Tette fel az ujját jelezve, hogy még lenyeli a falatot, és majd ő elmeséli helyettem. Bár nem igazán tudtam miről szeretne beszélni, de csendben tovább ettem, várva a mondandóját. - Na - kezdett bele - Aiden még rémlik? - tette fel az első kérdését mindenféle kertelés nélkül, mire Jake csak bólintott egyet. -  Egészen úgy tűnik, hogy érdeklődni kezdett Amelia után - nézett rám vigyorogva.   - Képzeld múltkor véletlen - rajzolt idézőjeleket a levegőbe a véletlen szónál - pont összefutottak kint a tónál - emelgette a szemöldökét. - Meglepő fordulat mi? Aztán múltkor volt a pizsamás eset - néz rám célozgatva, mire kikerekedett szemmel nézek rá. Senkinek nem meséltem el rajta kívül, így hevesen ráztam a fejem, mire megakadt a beszédében, és a szája elé kapta a kezét. - Hoppá - húzta el a száját nevetve. - Na mindegy a lényeg, hogy észreveszem ám a dolgokat - kacsintott rám. 

- Azta - reagál pár másodperc múlva a fiú is. - De várjunk, Lia - ráncolja a homlokát miközben gondolkodik - ő nem a vörösek csapattagja? - ő az egyetlen ember aki Liának becéz, már kiskorunk óta, Livet pedig általában Olive-ként szólítja.

-Ó - nevettem fel - lemaradtál pár dologról. Már kicsit több, mint fél éve ő vezeti a csapatot. 

- Hogy mi? - kérdezte hitetlenül Jake. - De a szülei nem azoknak tűnnek, akik csak úgy elpasszolják ezt a feladatot. 

- Hát valóban nem - csámcsogtam el egy újabb falatot az isteni melegszendvicsemből. Mary készíti a legjobbat a városban. Ha mást nem is, ezt aztán bánhatják a Vörösek.