ɪ ɴ ᴛ ʀ ɪ ɢ ᴜ ᴇ

◇33◇

P R E S T O N

Minden rendben zajlott.Minden sikerült.Az emberek nagy része örült,hogy én lettem az elnök.Én pedig teljesen odáig voltam,hogy én lettem az.
Nagyszerű hetem volt Washingtonba.Úgy éreztem,hogy egy kicsit újra élek.Az első dolog amit csináltam mikor haza jöttem New yorkba az az volt,hogy elmentem az anyámékhoz.Meghívtak vacsorázni én pedig alig vártam,hogy ehessek az anyám főztjéből.Ahogy csengettem már nyílt is az ajtó.
-Hát szia édesem!-ölelt meg az édesanyám.
-Szia anyu.Hogy vagy?
-Jól szívem.-nézett érdeklődve.Elengedtem és levettem a cipőmet majd belebújtam egy mamuszba.
-Akkor jó.Ne haragudj,hogy késtem.
-Menjünk az asztalhoz.-bólogatni kezdtem.A mostoha apám és a nagybátyám beszélgettek.Az unokatesóm pedig unottan nézett ki a fejéből.
-Sziasztok!Bocs a késésért.-ültem le miután anyunak kihúztam a széket.
-Semmi baj.-legyintett Carla néni.
-Na és milyen elnöknek lenni?-mosolyogtak.
-Nagy vele a kihívás de megfogok bírkozni ezzel.-mosolyogtam.
-Persze,hogy megfogsz.Nagyszerű elnök leszel.-mosolygott az anyám.Tudta,hogy letartoztatták a mostoha fiát.Az egész család tudta.De senkit sem érdekelt.Senki sem kedvelte Ambroset.
-Köszönöm.-ittam egy korty vizet.
-Na és Sutton?-érdeklődött Carla néni.A szívem kihagyott egy ütemet és kirázott a hideg.A testem pont úgy reagált rá ahogy azelőtt.Szerelemmel.
-Sutton és én már nem vagyunk egy pár.-motyogtam.Az anyám nagy szemekkel nézett rám.
-De hiszen....annyira...ti annyira passzoltok.Ő egy remek fiatal nő.Mi történt?-érdeklődött.
-Azt hittem azt gondoljátok,hogy Sutton nem illik hozzám.
-Az ember ítélhet elsőre de láttam,hogy hogyan néztek egymásra.Ha két ember így néz egymásra annak oka van.Sutton pedig egy nagyon okos és szép lány.Miért szakítottatok?-sóhajtottam.
-Ez egy túl hosszú sztori és inkább csak veled osztanám meg.De nem akarok róla beszélni.-az anyám bólintott.
A vacsora hátra levő részében nem beszéltünk róla aminek örültem.Elakarom felejteni.Dehogy akarod.Nem illett hozzám.Ki a faszt érdekel?Túl nagy a kor különbség is.És?Nem szerethetem.Akkor imádd!
Késő este én még próbáltam kiverni őt a fejemből...valahogy ez nem ment.Washingtonban túl sok volt a teendőm de most,hogy nincs...csak rá gondolok.
Ha utálom akkor könnyebb,ha arra gondolok,hogy random belement felcsesz és kedvem támadna veszekedni vele.De azzal mégjobban összetöröm.Lehet,hogy én vagyok a szemét??Én vagyok a szörny.Sutton annyit próbálkozik...én pedig folyton eltolom.De nem megy.Nem megy ez már.Nekem nem.Egy darabig még gonolkodnom kell.Egy kicsit.Addig amíg el nem üldözöd?Ha ez így lesz akkor jobb is,ha így történik.
Másnap már kurvára nem volt kedvem bemenni.Miért?Mert semmit sem aludtam miatta.Mert akárhányszor behunytam a szemem és félálomba kerültem újra ott volt mellettem.Éreztem a testét az enyémnek préselődni.A puha melleit...a finom illatát.Az orra ami a nyakamhoz ér.Sutton mindene hiányzott.
Délután értem az irodába.Ő könyveket pakolt a polcra mikor felértem a lépcsőn.A rövid szoknyája nem takart túl sokat ahogy nyújtózkodott.Kedvem támadt az asztalra ültetni vagy elverni a szexi kis seggét.De ugyanakkor mérges is lettem.Minek van ilyen szoknyában?
-Miss.Bell kint van az egész hátsója.-ahogy meghallotta a hangom megijedt és majdnem leszambázott a székről.Gyorsan elkaptam és megtartottam.A nyakamba csimpazkodott és csak úgy kapkodta a levegőt.Engem kémlelt.-Szia.-súgtam.Az arca megviselt volt.Fáradtnak és kiszolgáltatottnak tűnt.
-Szia.-motyogta.Elengedtem és arrébb álltam.
-Miért van rajtad ez?-megigazította a szoknyát ami így már nem volt olyan rövid.-Akkor is.Ez egy munkahely.
-Ez pedig egy szoknya.
-Sutton,ha arra vársz,hogy ennek a falatka kis szoknyának a hatására megenyhülök és szexelünk akkor rosszul gondolod.-néztem rá.Pontosan az én vágyam szeretkezni vele minden módon ahogy lehet.
-Hát te bolond vagy!Ez nem túl rövid.Van rajtam egy harisnya is és púlóver is.Preston nem arra játszok,hogy kapcsolaton kívűl szexeljek.-rázta a fejét és leült.-Nem vagyok egy éjszakás.
-Nem úgy értettem.-motyogtam.Megrázta a fejét.
-Mindegy.-sóhajtott és előre meredt.Szomorúan nézett maga elé.
-Oké Miss.Bell.Mindegy.De ne mutogassa a fenekét itt.
-És csak folytatja.-rejtette az arcát a kezei közé.
-Mit folytatok?Csupán elmondtam a véleményem erről.-bólintott.-Hozz kávét be és mondjuk viselkedj kevésbé így.-rám nézett.
-Hogy viselkedem Preston?-súgta erőtlenül.
-Mr.Blare.-javítottam ki.
-Az egyik pillanatban Preston aztán Mr.Blare.Egyszer pedig életem,szerelmem.-kezdett sírni.-Hogy hívjalak baszki?Neked semmi nem jó?Hagyj békén!-omlott össze az életünk színpadán.
-Hát itt meg mi történt?-Austin hangja zökkentett ki Sutton gyötrelmes sírása nézéséből.Nem tudtam szavakat kinyögni,mert marta a torkom a visszatartott fájdalom.-Miért sírsz Sutton?-lépett mellé és megsimogatta a hátát.-Tessék.-adott neki zsepit mert a lány nem válaszolt.Austin rám nézett aztán pedig ide jött és befelé tolt.
Az ajtót becsukta és megállt velem szembe.
-Nem akartam,hogy sírjon.
-Preston mondd csak normálisnak érzed magad?-kezdte az atyai lebaszást.-Ő egy húsz éves kislány te pedig most töltötted a negyvenet.Muszáj ilyen gyerekesen viselkedned?
-Én vagyok a gyerekes?
-Te!Hibázott de megbánta és már egy hónapja azon van,hogy megbocsájts neki!Nap mint nap bejön ide és reménykedik,hogy te valamelyik nap odamész megcsókolod és azt mondod,hogy semmi baj.Szeret téged!Az eddigi nőid csináltak ilyet?Harcoltak érted?Kurvára bevágták a hisztit és tovább álltak.-motyogta.Igaza volt.Kurvára igaza.-Ez a lány őszintén szerelmes beléd Preston.Egy igazán remek ember hozzád.
-Nekem akkor is idő kell...-ültem le.
-Mondok neked valamit.Addig fogod húzni míg ez a remek lány belefárad a harcba.Sutton elveszti majd az energiát.Tudod mi lesz azután?Lefogja szarni az elnök fejét.Hiszen te is csak egy pótolható férfi vagy.Találni fog egy hozzá korban közelálló fiút aki úgy fogja szeretni őt ahogy egyszer ő szeretett téged.És tudod mit?Remélem,hogy ez a nap hamarabb bekövetkezik,mint a te megbocsájtásod egy húsz éves lánnyal szemben aki naív volt és fiatal és hibázott.De megbánta és itt ez a lényeg.További szép napot elnök úr!

Szép estét mindenkinek!Remélem ez a rész is tetszett nektek.Ha igen mindenképpen jelezzétek.🥰🥰🥰