ɪ ɴ ᴛ ʀ ɪ ɢ ᴜ ᴇ

◇9◇

S U T T O N

-Akkor voltam olyan öt éves.-nevettem fel.-Vicces korszak volt a gomba frizura.
-Az is jól állhatott.-súgta mosolyogva.
-Eh nem.-ráztam a fejem.
-Hm...mikor te öt éves voltál én huszonöt voltam.-kuncogott.
-Ne öregítse magát Mr.Blare.Jól tartja magát.
-Kösz Sutton.-kuncogott.A kikötőben sétálgattunk.Az este nem volt rossz.Sőt egyenesen jó volt és tényleg tud táncolni.-Ezt vegyük le.-állt meg velem szemben.Levette a kamu hajam és megigazgatta az eredetit.-Sokkal jobb.-nézett engem.
-Ma szörnyen megbántott.-kezdtem a kezem birizgálni mire megfogta azt.
-Ha feszült vagy folyamatosan a kezedet birizgálod.Nyugodj meg.Tudom Sutt.Sajnálom.Tényleg.
-De már nem tudja vissza szívni.Maga tényleg ezt gondolja.-engedtem el a kezét.-Azt gondolja,hogy én egy olyan lány vagyok aki...nem ér semmit mert más a stílusa.
-Nem.Te egy különleges nő vagy.Nincs hozzád hasonló.
-Senki sem egyforma.Ettől világ a világ.-bólintott.
-Te elítélsz engem.-súgta.-Mert politikus vagyok.
-Szóval fair elítélni engem,mert rózsaszín a hajam és mert van tetoválásom?-pillnatottam fel az arcára.-Most kvittek vagyunk szenátor úr?
-Kvittek leszünk valaha Sutton?-a kérdése jó volt.Nagyon jó.Csak megindultam lassan előre és néztem a távolba.Mellettem sétált.
A hajnali órákban keveredtem vissza a kollégiumi szobába.Táncoltunk és nagyon sokat nevettünk.Szóval mégis tetszik neked.Hagyjuk.A szobámban levetkőztem majd fürdeni indultam.Miután lezuhanyoztam az ágyamba zuhantam és ásítozva vettem elő a telefonomat.

Egyszer kvittek leszünk.Kösz az estét.

Írtam meg neki.A telefont az asztalra helyeztem.Behunytam a szemem és nagyon hamar álomba zuhantam.
Másnap reggel már az egyetem padját koptattam.Milyen véletlen,hogy politikáról kellett beszélni...A másik véletlen,hogy a tanár tisztában van azzal,hogy én vagyok Blare szenátor gyakornoka.Az órán én voltam a célpont.Az óra végén én hagytam el a termet elsőként.A könyvtárba menekültem és ki sem láttam a tanulni valóim közül egy darabig.

Érted megyek az egyetemhez.

Kaptam az üzenetet.Sóhajtottam és válaszoltam rá.

Hányra?

Már itt vagyok.

Megyek.

Írtam le és össze szedtem a cuccaim.Könyvekkel a kezembe vágtam át az udvaron.Ma egy kissé rövid ruhát vettem fel.Fehér alapon apró eprek díszítették.Ehhez egy fekete harisnya is társul meg egy fehér torna cipő.Ahogy kiszúrtam Mr.Blaret a hajamat igazgatni kezdtem.Fogalmam sincs miért.Ő egy tanárommal beszélt.Ahogy oda léptem elmosolyodott és végigmért.
-Pont rólad beszéltünk kicsi politikusom.-kacsintott a szenátor.
-Egy nagyszerű tanítványt kapott gyakornoknak Mr.Blare.-mosolygott az idős ember.
-Abban biztos vagyok.Száz százalékig.-karolt át Mr.Blare.-Indulhatunk?
-Igen.-bólogattam.
-Ezt add ide.-vette ki a kezemből a könyveket.
-Kösz.-mentem mellette sietősen.Az autóhoz érve kinyitotta nekem az ajtót.Beültem ahogy ő is.-Mit mondott neked a tanárom?
-Hogy okos vagy.-bólogatott.Az autó elindult közben.
-Okés.-bólintottam.
-Meg,hogy mennyire szexi vagy.-hirtelen néztem Mr.Blare arcára.Felnevetett.-Ja ezt én mondtam.
-De ugye nem a tanárnak?
-Nem.Épp neked.-kacsintott.Mosolyogva megráztam a fejemet.-Nem vagy éhes eperke?
-Ne hívj így.Különben de.De nincs kedvem az emberekhez.
-Van kedved pizzázni az irodámban?-hajolt a fülemhez.Elmosolyodtam.
-Igen.Van.
-Remek.-kacsintott.Ma valamiért máshogy festett.Energikusnak tűnt.Az irodába én rögtön a kanapéhoz mentem és elterültem.Ő pizzát rendelt én meg a plafont tanulmányoztam.
-Preston szoktál zenét hallgatni?
-Mióta hívsz Prestonnak?
-Megengedted.
-Csak fura a te szádból.-lépett mellém és lenézett rám.
-Szoktam zenét hallgatni.
-Milyet?
-Szerinted?
-Valami hegedű szólót.Az illik a fasiszta politikus énedhez.
-Kösz Sutton.-nevetett fel és megcirógatta az arcom.-Olyan zenéket hallgatok amiket adnak a rádióban például.
-Ohh....mai zenéket.Ez új.-felnevetett és elsétált.Én felültem és ránéztem.-Hallgassunk zenét.
-Tegyél be valamit.-bólogatott és az ablakba ült.Az utcát nézte.Betettem egy dalt.Motive.-Sejtettem,hogy valami csaj zene lesz.
-Naaaa!-kezdtem táncolni a táskámhoz vezető úton.
-Te most a fenekedet riszálod?
-Nem.-fordultam meg.
-Még a bugyija is piros.-rázta a fejét.Meglepődve néztem rá.
-Mr.Blare!
-Kint volt.-felnevettem és elővettem a füzetemet.A földre ültem és átnéztem a ma tanultakat.
-Mi lesz ma a menet?
-Ma nem lesz semmi.
-Mi?Akkor minek vagyunk itt?-még mindig az utcát nézte.
-Mert szerettem volna társaságot.-súgta.Fájdalom.Bólintottam.Oda lépdeltem hozzá és neki dőltem miközben azt figyeltem,hogy mit néz kint.Tüntetőket.Ellene tüntetőket.Nem hagyhatom ezt.
-Akkor foglalkozz a társaságoddal.-húztam fel a kezétől fogva.Elmosolyodott és engem vizslatott.-Táncolj velem.
-Most?
-Most.-vettem feljebb a zenét.
-Miss.Bell ez a zene már a szexről szól.Kifejezetten érdekes ízlésed van.
-Csitt!-nevettem fel és a nyakába akaszkottam.Mi a faszt csinálunk mi?
Átölelte a derekam és lenézett rám.Szorosan húzott a testéhez.Oh te jó ég mi a franc megy itt....
-Gyönyörű vagy Sutton.-hajolt le egészen az ajkaimhoz.Hirtelen átöleltem.Fogalmam sincs miért nem a csókot választottam.Szorosan öleltem és próbáltam nem kínos maradni.
-Éhes vagyok.
-Biztos mindjárt itt a pizza.-simogatta a hátam.Bólogatni kezdtem és beszívtam az illatát.A gyomromig éreztem.Istenem mi történik velem?
-Addig ezt gyors bemásolom.-váltam el tőle és a földre ültem.-Segítesz?
-Mit kell csináljak?-ült a kanapéra.A fejem a térdénél volt.
-Olvasd fel,hogy leírhassam.
-Jólvan.-kezdte olvasni.Én írni kezdtem.Prestonnal pizzát ettünk és felkészített a magyar vizsgámra aztán a törire is.Marha okos.Annyira okos,hogy csak úgy ámulat hallgatni ahogy beszél.Este tízkor én még javában beszéltem hozzá.Ő a kanapén elnyúlva feküdt én meg a lábánál ültem.Mikor már nem válaszolt a kérdéseimre oda néztem.Ennek az oka az volt,hogy időközben ő elaludt.Egy darabig néztem az alvó oroszlánt.Az arca békés volt.
-Jó éjt Preston.-súgtam és oda hajoltam hozzá.Hezitáltam.Fel sem fogtam mit csinálok mikor egy puszit nyomtam a szájára.Egyet tudtam.Megakarom ízlelni a száját.Sóhajtottam és felálltam.Nem hagyhatom itt egyedül.Ő sem hagyott magamra...Az iroda ajtaját bezártam majd az ablakokon a függönyt elhúztam.Az egyik fotelba ültem és levettem a cipőm.Azután kényelmesen elhelyezkedtem és behunytam a szememet.Álmaimban egy férfi csókolt.Szorosan tartott magához és folyamatosan azt súgta,hogy szeret.Álmaimban egy férfi bevallotta,hogy szerelmes belém.Álmaimban a férfi Preston Blare szenátor volt.

Sziasztok!Remélem ez a rész is tetszett.Ha igen mindenképpen jelezd.További szép estét!😊💓💓💓💓