Tizennyolcadik levél

37 9 0
                                    

Nem tudom, miről beszélsz, Tora, mert én nem akarlak téged büntetni! Miért veszed ennyire magadra, mi történik velem? Miért számít egyáltalán?! Az elmúlt években is kibírtam, ki fogom ezután is, mert se neked, se a többi fiúnak nem akarok gondot okozni.

Szégyellem magam, hogy közöd van hozzám, és hálás vagyok, hogy hozzád csak Toman-értesülések jutnak el rólam. Hálás vagyok most, hogy nem vagyunk osztálytársak, Tora, de vajon tényleg? Vajon nem lenne minden egészen más, ha mellettem lennél? Vajon nem lenne normális, erőszakmentes középiskolás életünk? Tudom, hogy ez sosem valósulhat meg, de jólesett eljátszani a gondolattal, hogy mindkettőtöknek jár egy pici boldogság. Ha tehetném, neked adnám a sajátomat is, csak hogy jobb legyen, ez a legkevesebb, amit tehetek érted. Igazán rendben lenne, ha nekem is eltörnéd a karomat a saját hülyeségeimért, de ilyesmire sosem kérnélek, nekem pedig itthon nem sikerült a szekrényajtóval.

Nem akarlak tovább aggasztani. Tudnod kell, Kazutora, hogy nagyon sajnálom. Gyógyulj meg hamar! Én is próbálok meggyógyulni. Legközelebb nem fogsz semmi rondát látni rajtam.

Y/N

2006. október 6.

Levelek Hanemiya KazutoránakDonde viven las historias. Descúbrelo ahora