Ragyogó napfény

13. fejezet

Délután a konyhában az utolsó porcelán tányért mosogattam, amikor egy dudálásra lettem figyelmes. A tányért a csepegőbe tettem, aztán egy kockás konyharuhába megtöröltem a vizes kezem, és gyorsan felhúztam a cipőmet, mert gondoltam, hogy már Jayla-ék lesznek azok, mert fél öt volt, és ötkor kezdődött a baseball meccs.
– Szia, Lana, örülünk, hogy látunk! – Üdvözölt Jessica, Jayla anyukája.
– Sziasztok! Jaden hol maradt?
– Jaden kicsit előbb ment, egy haverjával, elő kell készülniük
még a játékhoz – Felelt Dj, Jayla apja.
Körülbelül húsz perc múlva ott is voltunk a stadionban.
– Lana, hát eljöttél! – Köszönt Jaden is, majd egy baráti ölelést adott.
   Nem sokkal később elfoglaltuk a helyünket az első sorban, majd a játékosok felmentek a pályára, és elkezdődött a meccs. Először a Jaden-ék csapata nem állt túl jól, ugyanis folyamatosan estek ki az emberek a csaputukból, a végére már csak három játékos volt a csapatban, köztük Jaden is.
   Már Jaden-ék csapata is mondhatni jól haladt, amikor már csak ketten maradtak játékban, Jaden és Jaden egyik haverja. Nagyon izgalmas volt, hogy most mi lesz, de sajnos Jaden haverja a levegőben kapta el a labdát, aztán meg Jaden-nek három rossz ütése volt, így mind a ketten kiestek, és a másik csapat nyert.
  Nem kellett sokáig keseregni, mert játszottak egy visszavágót, ami félóráig tartott csak, mert a Jaden csapata belehúzott, és a másik csapatból úgy hullottak az emberek, mint a legyek.
   Amikor már szemmel látható volt, hogy Jaden csapata fog nyerni, Jessica elővett egy nagy karton táblát, amire világos kékkel ez volt írva ,,Hajrá, fiam, győzni fogtok!"
– Most jön a kedvenc részem – súgta oda nekem Jayla.
– Ez mit takar?
– Most fogunk üvöltözni, hogy ,,Jaden, Jaden!"
Úgy is lett, ahogy Jayla mondta, elkezdtek kiabálni Jayla-ék, aztán én is csatlakoztam. Jaden ütött egy utolsót a baseball-ütővel, és meg is nyerték a meccset. Ezután mindenki odament Jaden-hez gratulálni, én is így tettem.
– Jó voltál, így tovább! – Bíztattam Jaden-t aztán lepacsiztam vele.
   – Lana, tudom, hogy azt mondtad, hogy holnap eljössz velem edzeni, de nem lenne gond, ha inkább ma mennénk? Megihletett ez a meccs, így kedvem támadt edzeni.
– Nekem jó ma is, én mindig készen állok egy kis mozgásra.
Jayla szülei engem és Jayla-t kitettek Dj edzőterménél, az Onward-nál.
  – Szeretnéd, ha tanítanálak egy kicsit Boxolni?
– Komolyan? De neked ez nem teher?
– Jaj, dehogy teher, én is csinálom veled, van több boxzsák, én mutatom neked, hogy mit hogy csinálj.
  Bementünk a terembe, és szép tisztaság volt, kivolt szellőztetve, ment a légkondi, és csak én és Jayla voltunk ott, ketten.
– Először is, kösd fel a hajad, tessék, itt egy hajgumi, aztán szorisd ökölbe a kezed, és a hüvelykujjad pedig rakd ehhez az ujj percedhez, és vedd fel ezt a piros boxkesztyűt. Kezdhetjük is.
   Jayla mutatta, hogy hogyan kell ütni, hogy tartsam a kezeimet, én meg mindent úgy csináltam, ahogy ő mutatott, és közben néztem, hogy milyen ügyes, látszott rajta, hogy szereti csinálni, és jól is csinálta.
  – Jól esik magadból kiadni a dühöt, nem igaz?
– Igen, nagyon jól esik. Miért kezdtél el boxolni? Nagyon ügyes vagy benne, csak azért kérdezem.
– Apukám boxoló, és Javon is elkezdett boxolni, és egyszer megláttam, ahogy az öcsém, Javon boxol, és inspirált, szóval így én is elkezdtem, és nem bántam meg. De emellett még röplabdázok és gimnasztikázok is.
– Biztosan azokba is nagyon ügyes vagy. Egyszer szeretném látni, hogy hogyan röpizel, vagy hogyan tornázol.
– Két hónap múlva lesz egy röplabda meccsem, gyere el!
– Mindenképp elmegyek!
– Jólvan, de most gyere egy kicsit tornázni, aztán folytathatjuk a boxolást.
   Már fél nyolc volt, amikor elhagytuk a termet, de nagyon jó volt kicsit edzeni, és, hogy kipróbálhattam a boxolást.
– Ügyes voltál, jöhetnél másokor is, ha neked okés.
– Tényleg jó voltam? Persze, hogy jövök még veled, tudod, hogy imádok veled lenni.
   Edzés után elmentünk zuhanyozni, és ittunk egy kis vizet a csapból.
– Meghívhatlak egy smoothie-ra?
– Igen.
   Két epres smoothie-t ittunk, és közben elővettük a hosszú ideje nem használt telefonunkat, és csekkoltuk az értesítéseket, nekem természetesen csak annyi értesítésem volt, hogy este tizenegykor esni fog az eső, és, hogy valaki élő videót indított. Ha már az értesítéseket néztem, megnyitottam a kamera ikont, hogy megnézhessem a hajam.
– Jézusom, a hajam. Miért nem szóltál, hogy ilyen hülyén nézek ki?
– Nekem mindenhogy szép vagy – mondta Jayla, aztán egy mosolyra húzta a száját.
– Ilyet még tényleg senki nem mondott nekem....
– Nem mondták még neked, hogy szép vagy?
– De, de ezt, amit te mondtál, még senki nem mondta nekem.
– Annyira örülök, hogy veled randizhatok. Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen szép lányt fogok érdekelni, aki ilyen különleges, sok mindenben hasonlít rám, egyszerűen még mindig nem tudom elhinni.
– Nem ismerek nálad jobb embert, Jayla. Te vagy az egyetlen ember a világon, aki megtud nyugtatni, akivel ilyen jól érzem magam. Nagyon örülök, hogy én lehetek az a szerencsés rajongód, a több ezerből, aki találkozott veled, és még veled is randizik. Csodálatos vagy!
– Életem legjobb döntése volt, hogy bementem a boltba, kijöttem, aztán megvártalak. Te vagy az én kis Csodálkozó csajom – amikor Jayla befejezte a mondatát, felállt a székből, és átölelte a nyakam, én még mindig ültem, így a derekát öleltem, és Jayla adott egy puszit a fejemre.
  – Tessék, itt a hajgumi, amit adtál, már úgyis szétment a hajam – nyújtottam Jayla-nak a kölcsönadott hajgumit, amit éppen akkor húztam kifelé a hajamból.
– Befonhatom a hajad? Olyan szép.
– Azt mondtad, hogy szép, szóval nem, mivel biztosan leakarod vágni irigységből – válaszoltam mókásan Jayla-nak.
– Igazából kitépni akartam, de az is megteszi. Na fordulj, hagy fonjam be!
– Jól van, főnök!
   Miután Jayla befonta a hajam, elmentünk kicsit sétálni, mert még csak kilenc óra volt, és anya azt mondta, hogy tízre érjek haza, mert tizenegykor nagy vihar lesz, és nehogy hamarabb jöjjön a zuhé.
– Lana, az anyukád homofób, nemde?
– Igen, sajnos....miért kérdezed?
– Biztosan nagyon nehéz lehet neked így...de van már, akinek meséltél a szexualitásodról?
– Te vagy az egyetlen.
– A barátaid sem tudják?
– Hol is kezdjem? Nincsenek igaz barátaim. Összesen négy barátnőm van, de egyik sem igazi. Négyből kettővel csak annyit beszélek, ha visszaírnak, mint egy sima ismerőssel, a többi kettőnek pedig más barátaik vannak, így én háttérbe vagyok szorítva. Az egyetlen igaz barátom te vagy.
– Sajnálom, ezt nem tudtam. Ha van valami, ami bánt azt nyugodtan elmondhatod nekem, én meghallgatlak, és segítek, amennyit csak tudok.
– Tudom, mert te vagy az egyetlen ember, akit igazán érdeklek. És te vagy az az ember, aki engem igazán érdekel. Rád bármikor van időm, amikor csak szeretnéd.
– Nagyon aranyos vagy, de most a hotel felé kell sétálnunk sajnos tovább, mert már fél tíz van.
– Nagyon jó volt veled lenni megint. Hiányozni fogsz, amikor elmegyek.
– Elmész? Nem úgy volt, hogy ide költöztök? – Érdeklődött ijedten Jayla.
– Dehogynem. És ide is költözünk, de attól még szeptemberbe haza kell mennünk, és örülünk, ha októberig visszajövünk, az iskola miatt.
– Hiányozni fogsz te is nagyon, de még egy az, hogy húsz perc legalább, amíg hazakísérlek. És ne azon aggódj, hogy nemsokára elmész, hanem élvezzük ki, amíg együtt vagyunk.
   Igaza volt Jayla-nak, nem szabad mindig azon aggódni, hogy mi lesz a jövőben, lesz, ami lesz. Azzal kell foglalkozni, ami most van, itt a jelenbe. Kit érdekel, hogy mi lesz holnap, ha ma van MA, ma, vagyis ez a nap az, amibe most vagyunk, ezzel kell foglalkozni, ugyan így a múlt se érdekes, mert az már elmúlt.  Csak élj a jelenbe!
   – Ne már, ideértünk. De siess majd haza, mert jönni fog a vihar, vigyázz magadra!
– Ne aggódj, csak tizenöt percre lakok innen. Lássuk csak – pillantott Jayla a telefonja képernyőjére – még van húsz perc tizenegyig, pont belefér még egy csók – ezt követően megfogta Jayla a derekam, magához húzott, és megcsókolt, én pedig megfogtam a nyakát hátulról.
   – Apa, hazaért! – Beértem a szállásunkra, és, amikor meglátott a mostoha bátyám, ezzek kezdte.
– Mitörtént, miért vártatok most ennyire?
– Végre itthon vagy! Szóval annyit akartunk közölni, hogy találtunk egy másik házat, nem messze innen. Szép, és nem is olyan drága, és lehetséges, hogy egy hónap alatt betudunk költözni, mert a tulaj, aki nő, most vállt el a férjétől, és eladják a házat, és a háznak az árát pedig elosztják, de ez most nem lényeges. Most újították fel, nem rég, nagyon szép a belseje, és csak ki kell festeni a szobákat, ennyi a teendő vele – közölte a nagy hírt anyukám.
– Ez nagyon jó hír, de mi a vacsora? 
– Jézusom, biztosan nagyon éhes vagy már. Spagetti.
  Megettem a spagettit, átvettem a ruhámat egy pizsamára, mert már korábban, az edzőteremben zuhanyoztam, és elmentem aludni.