Freak like you

17

A két fiúval bementem miután elnyomtam a cigit és megegyeztünk, hogy gyorsan eltekerünk a játékért aztán visszarohanunk, ami sikeres hadművelet volt.

-Oké, ha minden igaz, akkor 10 óra 27 van.- mondtam az órát nézve.
-Adeline.- szólalt meg Will mire ránéztem.
-Mond csak.
-Kezdek éhes lenni.
-Mit kérsz?
-Ha nem gond akkor egy szendvicset.
-Máris csinálom.- mosolyogtam.

Csináltam szendvicseket, aztán még két srác érkezett, így közösen rendeltünk pizzát és ők elkezdtek játszani.

-Adeline, biztos nem szálsz be?- kérdezte Will.
-Adeline?- csodálkozott Lucas.
-Ez lesz a nevem. Adeline.
-Mért? Mi baj az Evelyn névvel?- kérdezte Dustin.
-Az, hogy ez nem az enyém. Egy családtagomé volt és az után lettem Evelyn, hogy ő meghalt.
-Ez hülyeség.
-Ez az élet.
-Akkor beszállsz?- terelte a témát Will.
-Mennyi idő egy ilyen játék?
-Mindig más de átlagban 7-8 óra, ritkán 15.- mondta Mike.
-Legyen, de akkor előre megmondom, ez az első, hogy ilyet játszom élesben.- ültem le hozzájuk.
-Akkor alkotunk neked egy karaktert!
-Lehetek vámpír?
-Persze!

A fiúkkal csináltunk nekem egy karaktert aki vámpír, a neve Ursa, képes denevérré változni és képes az ellenségéből elszívni az erőt, hogy ne haljon meg.
Aztán elkezdtük a játékot.

-Nos Ursa!- mondta Mike.
-Ne kímélj!
-Egy elágazáshoz értetek és rajtad áll, hogy merre mentek! Jobbra, a bányák felé, balra a hegyekbe, vagy esetleg egyenesen tovább, a végtelenek erdejében?
-Középre! Irány az erdő!
-Ha 10 felettit dobsz, a te döntésed számít, ha alatta dobsz akkor sebzett leszel!
-És ha 10est dobok?
-Kiválasztod ki legyen az, aki irányt választ és ő is dob!
-Rendben! Akkor kérem a kockát.
-Nem az edőbe kéne mennünk.- adta át a kockákat Lucas.
-Jelenleg az én döntésem, ha változást dobok, tiéd a kocka.- vettem el.

Megráztam a kockát és dobtam, de ahogy asztalt ért eltakartam szemem.

-Nos? Mennyi?
-Ez... 16.
-Irány az erdő!- emeltem magasba kezeim.
-Elindultok az erdőbe és ahogy sétáltok valami neszt hallotok meg. Kitt katt, kitt katt. Nem tudjátok honnan jön! Will, megkeresitek a forrást vagy folytatjátok az utat?
-Folytatjuk az utat!
-Tovább sétáltok! De hirtelen a semmiből újra meghalljátok és most hangosabb! Aztán hirtelen!- mondta kis szünetet tartva mire valaki csengetett és mind felkiáltottunk.
-Elfelejtettük a pizzát.- mondtam felállva az asztaltól ahogy eszembe jutott mi ez majd elindultam az ajtóhoz.
-Ezaz! Kaja!
-A gyomrom már érzi is az ízét.

Ajtót nyitottam és kifizettem a pizzát majd a srácoknak szét osztottam 4 pizzát, az ötödik pedig az enyém volt.
Szereztem üdítőket a hűtőből és a kabinokból aztán folytattuk a játékot.

Már eléggé benne voltunk a játékban mikor valaki csengetett.

-Rendeltünk még valamit?- kérdezte Dustin.
-Csak a pizzát.- mondta Will.
-Megyek, megnézem.- álltam fel.
-Vigyázz, nem tudhatod ki van ott.
-Nyugi, vigyázok.- sétáltam az ajtóhoz majd kinéztem a "kukucskálón".- Na lám, Mike jobban ismeri, mint hittem.- mondtam magamnak majd ajtót nyitottam.- Nos? Meggondoltad magad, Harrington?
-Majd elmondom mi változott ha a srácok elmentek.
-Üdv újra a fedélzeten.- engedtem be.
-Hali skacok.
-Neked aztán nagy bőr van a képeden, hogy visszajössz.
-Neked is szia Dustin, ma még nem is találkoztunk.
-Velem nem, de Adeline-t szépen itt hagytad.
-Neked ahhoz nincs közöd.- mondta majd meglátta mi van itt.- Komolyan pizzát rendeltél nekik?- nézett rám.
-Van jobb ötleted?
-Mondjuk valami egészséges.
-Ki akar egészséges kaját enni?
-Senki!- mondták egyszerre.
-Egy null apának.- sétáltam vissza a fiúkhoz.
-Te most... egy-egy! Én készítettem reggelit!
-Ki jön?- hagytam figyelmen kívül a srácot.
-Lucas.
-Én azt mondom, hogy harcoljunk!
-Átgondoltad te ezt? Egy kis matek. Nektek hármótoknak 70 a pontja, ami 240 a mellé jövök én, akinek csak 30 az életereje, a Mindflayernek pedig 1000 életereje van! Nem lennénk képesek ebben az állapotunkban legyőzni őt! Én azt mondom, hogy kerüljünk.
-Igen, de ha sikerül jókat dobnunk akkor képesek vagyunk legyőzni!
-Fele annyi erőnk sincs, mint neki, ráadásul alig van esélyünk jót dobni!
-Igen, de a támadásaink erősek!- mondta Dustin.
-És ha Will gyógyít minket, akkor nem lesz bajunk és képesek vagyunk rá!
-És mi lesz, ha Will meghal? Az egész oda! Nem ezért játszottam veletek... 7 ÓRÁN ÁT?!- sokkoltam le az órán.
-Komolyan 7 órája játszotok?
-Gyorsan telik az idő ha nem figyeled.- mondta Dustin.
-Mindjárt hat óra! Senki nem alszik itt, max Harrington, de ő nem érdekes, külön szobában lesz.
-Miért alszik itt Steve?
-Mert már tegnap is itt aludt és képes lesz csendben aludni, veletek ellentétben.
-Komolyan? Egy tini lány és fiú? Egy teljesen üres házban? Ketten? Külön szobában aludni?
-Igen Dustin, képzeld, képesek leszünk rá, és tudod miért? Mert érett emberek vagyunk.- mondta Harrington.
-És nem kedveljük egymást úgy.
-Papás mamást játszotok!- mondta Dustin és Lucas egyszerre.
-És?
-Adeline ilyet nem tudott kiskorában játszani szóval bepótolják.
-Will, ez egy jel.- mondta Lucas.
-Mégis mire lenne jel?- kérdeztem majd elkezdtem inni a szörpöt.
-Arra, hogy később együtt lesztek.- mondta Dustin mire visszaköptem italom a poharamba.
-Na meg a nagy ló- mondtam volna de Harrington eltakarta a számat.
-Gyerekek előtt nincs káromkodás, ezt nem tanították meg neked?- kérdezte mire elvettem a kezét a számtól.
-Citromot. Azt akartam mondani citromot.- mondtam mire megforgatta a szemét majd leült mellém és elvett egy szelet pizzát.
-Mi olyan jó ebben a játékban?
-Csak figyelj.- mondta Mike.