~ Nyári fordulat 2. ~

1. rész

- Elaludt... - jön be a hálószobánk ajtaján Mason, majd készségesen be is csukja, de ahelyett, hogy idejönne fogja a kulcsot, és elfordítja a zárban. És mindenki tudja ez mit is jelent! Végre lesz egy õrületesen szexi éjszakánk.

Ritkán jut egymásra ilyes fajta együtt töltött idõ, mert Madison elég sírós kibaba volt. Tudjátok egyszer fájt a pocija azért sírt, egyszer a fogacskája jött. Most, hogy iskolába készül nem olyan rossz a helyzet, mert igen... hat teljes év eltelt azóta, hogy megszületett. Én mondom kettõt pislogtam csak, és máris iskolatáskát kell vennem neki úgy, hogy ezelõtt az említett két pislogás elõtt még csak cumikat válogattam a baba boltban!

- Édesem... - Mason édes, vágytól rekedtes hangja húzott vissza a valóságba, majd megéreztem erõs, kissé kiszáradt tenyerét az oldalamon. – Nagyon kívánlak... - suttogta, majd egy finom, érzéki, de mégis türelmetlen csókban részesített. Értettem, értettem, na! Nem húzom tovább a drága idõd apukám!

A gondolataimhoz hûen, gyorsan megszabadítottam Mason a nadrágjától, mire õ is levette rólam az aprócska hálóinget... mire mindkettõnkrõl lekerültek a ruhadarabok, már mindketten szinte könyörögtünk a tekintetünkkel a másiknak, hogy segítsen a kielégítetlenségünkön.

Úgy faltuk egymást, mint két kiéhezett vad, akik csak habzsolnak, mert félnek nem jut nekik elég élelem, ha nem sietnek. Átöleltem Mason nyakát, és a lábammal ugyanezt tettem, csak a derekánál, majd magamhoz húztam. Mason kényelmesen a lábaim közé helyezkedett, és már a keze a derekamon volt, én meg csak a számat harapdálva vártam az édes összeforrást... mikor...

- Mami... miért van bezárva az ajtó? Félek! – hallottam meg édes kislányom hüppögõ hangját, mire Mason-re néztem, aki idõ közben leszállt rólam.

- Megyek édesem! – szóltam ki a kislányomnak, és belül két erõs oldalam harcolt egymással. Az egyik, aki nagyon is rossz édesanyának érezte magát, mert kizártam az egyetlen kicsi lányom. A másik meg, aki arról próbál gyõzködni, hogy egy: azt hittük alszik, kettõ: nekünk is vannak szükségleteink.

- Azt hittem mélyen alszik... - sóhajtott fel Mason, majd magára kapta boxeralsóját, de ez nem igazán rejtette a még mindig elég látványos erekcióját.

Magamra kaptam a hálóingem, majd az ajtóhoz siettem, és kinyitottam azt. A szívem is megszakadt, mikor megláttam Madi könnytõl csillogó tekintetét, és azonnal letérdeltem hozzá, majd ölelésembe vontam.

- Apa elment... - szipogta. Én meg csak nyugtatóan simogattam kis törékeny hátát. – Megígérte, hogy ott marad velem. – mondta elkeseredve.

- Kicsikém, Apa azt hitte már elaludtál. – mondtam neki halkan, majd lassan felemeltem, és elkezdtem finoman ringatni.

- Aludtam is..., de aztán az a gonosz szörny megint odajött hozzám, és megijesztett. ÉS nem szeretném, hogy megharapjon! – kezd el keservesen sírni Madison, majd a nyakam köré fonja pici karjait.

- Milyen szörnytõl félsz drágám? Tegnap még nem féltél semmilyen szörnytõl. – törlöm meg finoman Madi könnyáztatta arcocskáját.

- De ma mesélt az oviban Chris a szörnyrõl... - mondta elcsukló hangon, majd kibontakozott az ölelésembõl kislányom, majd leszállt az ölembõl, és az ágyunk felé vette az irányt. Követve példáját, én is az ágyhoz mentem.

- Mami... veletek szeretnék aludni... - vette hüvelykujját a szájába Madi, hiába hat éves, errõl nem tudjuk egyszerûen leszoktatni.

- Nyugodtan kincsem. – befektettem az ágyba, majd mellé feküdtem, és betakargattam. Az haját kezdtem birizgálni, mert tudtam ettõl szinte azonnal megnyugszik.

- Na úgy néz ki, ma is két gyönyörû nõvel alszom! – dõlt az ajtófélfának Mason, majd Madi mellé feküdt, mire a kis szõkeségnek nem is kellett sok, azonnal Mason óvó karjai közé bújt, amit teljesen megértek, tekintve arra, hogy Mason-nek tényleg nyugtató ölelése van.

- Majd én megvédelek! – suttogta Mason kislánya fülébe, majd szorosabban magához ölelte. Mire kislánya aprót elmosolyodott, és apja mellkasába temette arcát.

Mason hirtelen megfogta kezem, és közelebb húzott magukhoz, így két oldalról öleltük a szerelmünk gyümölcsét, majd így összebújva aludtunk el.

Bár ez a kényelem nem tartott sokáig, mert Madi keresztbe elfeküdt, és elõszeretettel rugdosta a bordáinkat alvás közben...