23.rész

1.2K 51 14
                                    

[Milán szemszöge]
Reggel még beszélgettem Sárával majd Peti fáradt le hozzánk. Mindig ő alszik legtovább de most vele volt Emma is.
-Hogy mondhattad Amirának, hogy szerezzen kalandokat? támadtam le rögtön. Már nem részeg már lehet, most már felfogja amit mondok.
-Chill tesó. nyugtatgatott amíg kikísérte barátnőjét.
-Most mondd mi van? ült le az asztalhoz.
-Hogy tanácsolhattad Amirának, hogy nyomuljon rá más csávókra? kérdeztem.
-Hát tesó én semmi ilyet nem tanácsoltam. nevetett.
-Megkeresett azzal, hogy mit lehet tenni az összetört szívvel. Én azt mondtam neki ne fossza meg magát a kalandoktól új ismeretségektől, de én ezt baráti szempontból gondoltam. Simán lehet, hogy máshogy értette. magyarázta.

[Amira szemszöge]
Tudjátok kiváncsi természet vagyok, úgyhogy természetesen most se hagyott nyugodni a dolog. Átmentem és bekopogtam az erkély ajtón, amin keresztül láttam, hogy az asztal körül ül Milán, Sára és Peti.
-Szia. húzta el az ajtót Milo.
-Szia. Elmegyünk sétálni? kérdeztem.
-Igen, kéne. húzta fel a cipőjét.

Elmentünk a Balatonlelle eye-hoz és felültünk rá.
-Hogy értetted azt a mondatot? kérdeztem félve.
-Úgyhogy fontos vagy nekem! Fontosabb mint a többi lány. nézett rám.
-Annyira nem fair veled szemben ne haragudj. tettem a kezem az arcomra, szégyenembe. Szégyelltem, hogy nem tudtam mit kinyögni erre. Elfelejtettem milyen is az amikor valaki törődik velem és máshogy néz rám.
-Micsoda? szedte le a kezem.
-Az, hogy fel ajánlod nekem a szíved én meg sérült vagyok és nem tudok megbízni senkiben. szégyenkeztem tovább.
-Ez teljesen normális, az a féreg rendesen elbánt veled. szorult ökölbe a keze amint vissza emlékezett Gergőre.
-Olyan rendes vagy, nem érdemlem meg ez. gyűltek könnyek a szemembe.
-Ne savazd magad, igenis megérdemled a szeretetet. ápolta a lelkem. Olyan kedves volt és annyira jó fej srác, nagyon megkedveltem. Érzelmektől meghatódott arccal közeledtünk egymás felé. A szánk már majdnem összeért de én még mindig azon vacilláltam mi helyes út. Lehetőleg ne sérüljön senki, de be kellett látnom, hogy nincs ilyen opció.
-Nekem ez nem megy! Nem haragudj! hajoltam el, a kabin ajtót kívágva hagytam el az óriás kereket ami épp leért, könnyek között futottam hazáig. Természetesen milyen más lenne az én szerencsém ha nem szakadt volna le az ég.

Mivel nem csak Amirának hanem nekem is szülinapom van itt egy különkiadás, fogadjátok sok szeretettel és írjátok meg, hogy legyen e Milán szülinapján is.

𝙑í𝙯𝙥𝙖𝙧𝙩𝙞 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙡𝙚𝙢  [𝘝𝘢𝘭𝘬𝘶𝘴𝘻 𝘔𝘪𝘭á𝘯 𝘧𝘧.] BefejezettWhere stories live. Discover now