𝙑í𝙯𝙥𝙖𝙧𝙩𝙞 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙡𝙚𝙢  [𝘝𝘢𝘭𝘬𝘶𝘴𝘻 𝘔𝘪𝘭á𝘯 𝘧𝘧.] Befejezett

6.rész

[Amira szemszöge]
Komp átvitt a túloldalra, mondjuk ez a dolga. Felsétáltunk a vásárhoz, hűen magához teljesen lila volt a város. Minden levendulás. Végig kóstoltuk a szörpöket, megszagolgattuk a szappanokat. Ajándékba vettem levendula szörpöt apának mert az a kedvence, levendulás natúr arckrémet anyának és mamának, valamint házi készítésű szappant keresztanyámnak. Levendulásat, kecske tejeseset és seavajasat. Emma vett a lakásunkba egy hűtő mágnest. Mert ha még nem említettem együtt lakunk, közösen bérelünk egy aranyos lakást. Szörnyen praktikus mert alatta van a kávézó ahol dolgozom. A szépségszalon amiben Emma fodrász az meg 10 perc sétára van.

Csináltunk egy csomó képet. Magunkról, egymásról, és közöset is. Megnéztük az apátságot. Sétálva célba vettük a Tihanyi visszhangot. Útközben gyönyörű levendula mezőket láttunk. Betértünk az Illatok Házába, ahol vettem egy fürdőbombát, mert imádok fürdeni. Kerestünk egy hangulatos pizzériát ahol megebédeltünk, desszertnek fagyizóba mentünk levendula fagyit kóstolni. Én még citromot ettem, ezek a kézműves fagyik isteniek. A visszhangnál mindenfélét kiabáltunk hallgatva, hogy visszhangzik-e. A visszhang lábánál fogyasztottunk egy-egy jégkását. Sétálgattunk még a városban majd haza indultunk. Kompoztunk, séta buszoztunk és amit oda fele lesétáltunk azt helyijáratos buszon töltöttük.

Haza érve leültünk a kertbe beszélgetni. Laci mellett ültem Milánnal szemben, a puha fűben.
-Ti hol laktok Emmával? kérdezte Laci, amire Milán rám kapta a tekintetét.
-Egy közös lakást bérelünk, a belváros szélén. Ti?
-Mi a belvárosban. nevetett.
-Te mivel foglalkozol? kérdezte.
-Hát nekem közel sem olyan izgalmas a munkám mint nektek. Én a lakásunk alatti kávézóban dolgozom. Majd a jövőben szeretnék saját üzletet a belvárosban, igazán otthonosat apró süteményekkel. Lehet hogy túl nagy álmok. meséltem.
-Egyáltalán nem az, higgy az álmaidban és valóra válnak. biztatott.
-És az is biztos nagyon izgalmas munka. tette hozzá.
-Nagyon sok türelmed lehet az elégedetlen vendégekhez. mondta.
-Általában kedvesek, de nem mondom, hogy nem fordult már meg a fejemben, hogy nyakon öntöm a kedves vendéget a kávéjával. nevettem.
-Milyen idegesítő szituációkat tud teremteni egy vendég? érdeklődött.
-Például amikor egy csávó levakarhatatlanul próbál felszedni... kezdtem
-Uuu az tényleg gáz. szólt hozzá a sztorimhoz.
-...vagy amikor már hatodjára küldi vissza mert nem elég édes vagy tejes vagy kér még karamellát is. De azt sem szeretem amikor feltartja azzal sort, hogy nem tudja eldönteni mit akar, kigondolhatná mire sorra kerül. folytattam.
-Rajongókkal vannak érdekes szituációk? kérdeztem most én.
-Vannak rajongók akik érdekes dolgokat kérnek, meg kaptunk már egy melltartót is, de amúgy nem igazán vannak ilyen kiemelkedő dolgok. Aranyos tőlük amikor a kocsiig kísérnek egy koncert után, vagy elsírják magukat egy találkozásnál. mesélt mosolyogva.