Kéne egy billentyűs.. [ShinKami ff.] Befejezett✔️

IX

- Köszöntöm minden kedves nézőnket itt a UA színpadán, ez itt a Plus Ultra zenei vetélkedő! A ami elődöntő rendkívül izgalmas lesz, ezt borítékolhatom önöknek!- indult el a műsor Hawks köszöntőjével.- A UA Records applikációjának letöltésével lehetőségük lesz szavazni a négy versenyzőre, miszerint kik között legyen a döntő, illetve kik szálljanak ringbe a harmadik helyezésért. Minden szavazat egy pontot ér a résztvevőknek, egy néző két versenyzőre tud szavazni, illetve a szavazatok számához hozzáadjuk a bíráktól kapott számok százszorosát, hogy még izgalmasabb legyen a verseny! Tekintsék meg a mai produkcióikat a résztvevőknek és döntsenek önök, hogy kik érdemlik meg, hogy összemérhessék zenei tudásukat a jövő heti döntőben!
Hitoshi verítékez tenyerét a nadrágja szárába törölte. Mostmár túl sok múlott ezen a versenyen. Ráadásul esély volt arra, hogy esetleg közvetlen a Dinamittal kelljen párbajoznia, amit szívesen elkerült volna.
A randit követően alig mertek egymásnak írni aznap este és a Sero-ék lépcsőháza előtt váltott csókról azóta sem esett szó. Azóta személyesen tulajdonképpen nem is találkoztak, úgyhogy amiatt is kellően ideges volt. Nem azért, mert nem akarta látni a szólógitárost, sőt! Csupán aggódott, hogy esetleg azóta megbánta azt a búcsúcsókot.
- Ebből a gyászos pofából ítélve már tudod, hogy ma el fogsz hasalni- ékeztek a kedves szavak ezúttal szemből.
- Tényleg nincs most hozzád kedvem Monoma, cseszegess mást- masszírozta meg az orrnyergét.
- Ne légy már ilyen házsártos, Hitoshi- lépett hozzá közelebb és közelebb hajolt.- Tudod, hogy csak vicceltem.
- Nem volt vicces, ne hívj a keresztnevemen és távozz légyszíves a személyes teremből- lépett hátrébb és ezzel egyidőben eltolta a tejföl szőke férfit.
- Ne legyél olyan elutasító- lépett ismét közelebb a zongoristához, akinek ez elég egyértelműen nem tetszett.- Különben is, te is tudod, hogy szükséged van rám és hiányzok neked- vigyorgott, azonban igen hamar az arcára fagyott a mosolya.
- Kétlem- jelent meg egy újabb, sokkal de sokkal kellemesebb hang.- Szia cica, hogy vagy?- tolta, már-már szinte lökte el Neito-t az útjából Denki és Hitoshi derekát átölelve egy puszit nyomott az arcára.
- Jó, hogy jöttél- viszonozta a gesztust a homlokára nyomva egy csókot.- Ő itt az exem, Monoma Neito.
- Ki a franc ez a...?- csikorgatta a fogait, azonban mielőtt bármilyen címet adhatott volna Kaminari-nak, Shinsou közbevágott.
- Jól gondold meg, hogy mit mondasz a barátomra- szorította magához a gitárost, aki meglepetten felpillantott a lila hajú férfira.
Neito a méregtől teljesen kivörösödve szerencsére a továbbiakban befogta a száját és bosszúsan elvonult, magára hagyva a párost.
- A barátod? Nem haladunk kicsit gyorsan? Tudtommal egy randink volt még csak- törte meg a csendet Denki egy kacér és egyben játékos mosollyal, miután Monoma hallótávolságon kívülre került.
- Ne haragudj, a pillanat hevében kicsúszott a számon- sütötte le a szemét kissé zavartan.- Úgy értem, ha nem akarsz tőlem semmi komolyat, teljesen megértem és nem-...- motyogott, azonban nem hagyták befejezni a mondatot, ugyanis Denki ismét lehúzta magához egy csókra, ezúttal egy picit hosszabbra, mint a korábbi.
Ám ezúttal az első csókot követte egy második, egy harmadik és így tovább. Hitoshi átölelte a szöszit és ezúttal nem hagyta elszaladni. Míg az egyik kezét a derekán pihentette, addig a másikkal finoman a fiú arcát fogta és a hüvelykujjával cirógatta.
Denki a kezdeti meglepettség után lassan átölelte a férfi nyakát, aminek köszönhetően Hitoshi kénytelen volt a másik karját is a gitáros derekára fonni és még egy picit lentebb hajolni.
- Engedj el hegyhajú, a saját nyálukban fojtom meg őket!- tette tönkre a pillanatot természetesen Bakugou.
- Ne bántsd már őket Katsuki, végre nem kerülgetik egymást tovább!- érkezett a válasz.
- Eskü fizikai fájdalmat okozott nézni őket, ahogy szerencsétlenkedtek, el ne merd rontani- tette hozzá Sero.
- DENKIIII!- hallatszott Ashido hangja is.
- Ne haragudj- temette az arcát Hitoshi mellkasába az alacsonyabb férfi.
- Nem is lett volna az igazi, ha nem teszik tönkre- mosolygott halványan és az állánál felemelve a fejét, egy apró puszit nyomott a szöszi ajkaira.
- Ennyi, kész, befejeztem, megölöm őket- puffogott tovább a dobos.
- Bakugou és Kirishima együtt vannak amúgy?- nézte a tőlük pár méterre lévő huza-vonát, amiben Eijiro épp az életüket próbálta megmenteni.
- Őszintén szólva nem vagyunk benne biztosak, de félünk megkérdezni- nevetett fel Kaminari.
- Azt hiszem akkor ezt majd később folytatjuk- tűrte a füle mögé a szólógitáros egyik szőke tincsét.
- V-várj!- kapta el a zongorista kezét, mielőtt végképp elengedte volna és a tenyerébe bújva, halkan folytatta.- A... A barátod akarok lenni, Hitoshi.
- Én pedig a tiéd, Denki- hajolt ismét közel hozzá, meg is feledkezve a banda többi tagjáról.- Szóval...
- Lennél a barátom?- kapkodta a tekintetét a lila hajú férfi halványrózsaszín ajkai és orchidea színű szemei közt.
- Csak ha te is az enyém- engedett meg egy halvány mosolyt.- Akkor örömmel.
- Akkor azt hiszem ezt megbeszéltük- húzódtak a szöszi ajkai egy huncut vigyorra és ismét egy csókba húzta Hitoshi-t.
- Na jól van, tényleg elég lesz a nyáladzásból- tolta őket szét azért óvatosan Hanta.- Értem én, hogy vannak igények, de lehetőleg egyikőtök se állítson sátrat az előadás előtt a nadrágjában.
- Így igaz!- állt mellé Mina.- Imádunk titeket, halál cukik vagytok, egy tucat képet csináltam rólatok, de bírjátok ki legalább az eredményhirdetés utánig.
- Őszintén, valami ilyesmi reakciót vártam tőletek- jegyezte meg a zongorista, amin Ashido és Sero természetesen felháborodott.
Denki Hitoshi-hoz bújva, kuncogva hallgatta ahogy a két rocker a barátjával folytat igen magasröptű eszmecserét. Magyarán Hanta és Mina azt magyarázta Shinsou-nak, hogy ők valójában egyáltalán nem olyan katasztrofálisak, nem piszkálják a hét 7 napján, 24 órában a szólógitárosuk, illetve valójában kiváló barátok és vigyáznak Kaminari-ra. És véletlenül sem próbálták rábeszélni Denki-t, hogy csináljon a zongora alatt valami rendkívül illetlent, amíg Hitoshi játszik.
Hatalmas szerencséjükre Tetsutetsu-t a Dinamit követte, így hamar abbamaradt az énekes és a ritmusgitáros játéka.
- Sok sikert- nyomott egy puszit a szöszi homlokára, mielőtt kiment a színpadra.
- A te előadásod végéig nem találkozunk, úgyhogy neked is, 'Toshi- nyomott mosolyogva egy puszit a szájára, majd integetve a színpadra lépett. Ha most elvinné egy szívroham, Shinsou Hitoshi boldog emberként halna meg.
- Mielőtt darabokra szednénk a színpadot...- szólt bele meglepő módon beszédhangon a mikrofonba Mina.- Ez a szám Denki egy régi szerelméhez íródott, vallomás-dalként. A vallomás nem jött össze, a szám első előadását követően a lány leszbikusként coming out-olt,...- vallotta be az igazságot, mire a tömeg felnevetett.-... de úgy hiszem továbbléptél, igaz?- fordult a szólógitároshoz, aki egy széles vigyorral bólintott, majd beleszólt a saját mikrofonjába.
- Jól nyisd ki a füled, cica- kacsintott az egyik kamerába, majd amikor a figyelem elterelődött róla,hátranézett, egyenesen Hitoshi szemébe és ismét kacsintott. Jepp, ez a fiú fogja a sírba vinni vagy az oltár elé, majd elválik melyik lesz előbb.
I want your ugly, I want your disease
I want your everything as long as it's free
I want your love (I want your love)
Love, love, love, I want your love (I want your love, I want your love)
I want your drama, the touch of your hand
I want your leather-studded kiss in the sand
I want your love (want your love)
Love, love, love, I want your love (want your love, I want your love)-
Csoda volt, hogy Mina ekkora hangterjedelemmel rendelkezett és mind a magas, mind a mély szépen kijött neki. De Denki...
I want your love and I want your revenge
You and me could write a bad romance
(Oh-oh-oh-oh-oooh)
I want your love and all your lovers' revenge
You and me could write a bad romance
Oh-oh-oooh-oh-oh-oh-oooh-oh-oh-oh
Caught in a bad romance
Oh-oh-oooh-oh-oh-oh-oooh-oh-oh-oh
Caught in a bad romance
Want your bad romance...
Want your bad romance
Ahogy a szöszi a vokált énekelte, Hitoshi kis híján ott helyben összeesett. Valahogy rá kell vennie ezt a fiút, hogy többet énekeljen. Többet énekeljen NEKI. Te jó ég, valójában most is neki énekel... Erről később meg kell szereznie valamilyen videó felvételt.
I want your horror
I want your design
'Cause you're a criminal as long as your mine
I want your love
(I want your love) love love love
I want your love (I want your love I want your love)
I want your psycho, your vertigo stick
Want you in my room when
Your baby is sick!
I want your love
(I want your love) love love love
I want your love (I want your love I want your love)
Denki nagyon reménykedett, hogy a Bad Romance tetszik a barátjának. Te jó ég, az a félisten zongorista, az Ő barátja! Még mindig alig akarta elhinni... És sose gondolta volna, hogy egyszer térden állva fog könyörögni Bakugou-nak, hogy újra énekeljék a Bad Romance-t.
I want your love, and I want your revenge
I want your love - I don't wanna be friends!
Je veux ton amour
Et je veux ta revanche
Je veux ton amour
I don't wanna be friends
(I don't wanna be friends)
I don't wanna be friends
(I don't wanna be friends)
No I don't wanna be friends!
(I don't wanna be friends)
Want your bad romance
(Want your bad romance)
Want your bad romance!!!
A francia szavak még mindig fura szájízt hagytak benne, de nagyon menőn hangzottak a dalban, így kibírta. Bár elég nehezen tanulta meg annakidején, hogyan kellő őket rendesen kiejteni, Katsuki nem egyszer vágta tarkón miatta.
Hitoshi egy halvány mosollyal az arcán hallgatta, ahogy a barátja vokálozott, miközben Mina énekelte a dallamot és a daluk lassan befejeződött. A szám hiába íródott eredetileg Jirou-nak, egyik saját dalát sem érezte ennyire magáénak, mint a Bad Romance-et, amit Denki neki énekelt.
A közönség hangos ovációban tört ki, miután a zene elhallgatott a színpadon, vagyis néhány percen belül a zongoristán volt a sor. Ezúttal kapott is mikrofont a zongorája mellé. Az előző fordulós húzásával igencsak felhúzta a technikusokat, illetve vásárra vitte a bőrét, ugyanis nagyon könnyen kizárhatták volna nem megfelelő előkészületek címszó alatt. Szerencsére valószínűleg mindneki annyira meg volt döbbenve, hogy elfelejtették.
A hangszer szerencsére gyorsan a színpadra került, míg Hawks húzta egy picit az időt, majd szólította a a zongoristát és emlékeztette a nézőket a szavazásra.
A lejáratnál ott állt a szöszi és izgatottan várta, hogy Hitoshi a zongorához üljön és végre hallhassa mivel készült. Mekkora szerencse volt, hogy az előadása alatt pont vele szembe fog ülni, végig nézheti majd a fiút, miközben játszik és énekel.
I'm tired of waking up in tears,
'Cause I can't put to bed these phobias and fears
I'm new to this grief I can't explain;
But I'm no stranger to the heartache and the pain
A dal nem volt egy legvidámabb darabja Shinsou- nak tekintve, hogy élete eddigi egyik legmélyebb pontján íródott. Amikor elköltözött a nevelő szüleitől. Gondolhatná az ember, hogy ha elköltözöl egy toxikus, bántalmazó és irányításmániás háztartásból, minden sokkal könnyebb lesz. De az egyedüllét és a hirtelen rád szakadó lehetőségek, hogy igenis neked kell meghozni fontos és jelentéktelen döntéseket egyaránt, rettentő ijesztőek tudnak lenni. Ez pedig igen súlyos és mély depresszióba lökte annakidején Hitoshi-t.
The fire I began, is burning me alive
But I know better than to leave and let it die
I'm a silhouette asking every now and then
Is it over yet? Will I ever feel again?
I'm a Silhouette chasing rainbows on my own
But the more I try to move on the more I feel alone
So I watch the summer stars to lead me home
Az otthont, amire mindig is vágyott, először Shota hozta közelebb. Ha nem is hivatalosan volt az, de mindig is a saját gyerekeként kezelte, ahogy a férje, Hizashi és a lányuk, Eri is. Az Aizawa-Yamada család lett az úgymond igazi családja, akik közt a leginkább otthon érezte magát.
I'm sick of the past I can't erase,
A jumble of footprints and hasty steps I can't retrace,
The mountains of things that I still regret,
Is a vile reminder that I would rather just forget
(No matter where I go)
A következő Simba volt. A vörös kismacska egy nap úgy döntött, hogy belemászik a bevásárlószatyrába, amit mindössze annyira tett le, hogy bekösse a cipőfűzőjét és csak otthon vette észre, hogy szerzett a lakása felé egy potyautast. Azonban mivel a párnástalpú teljesen megszeppent, aznap egész este nem volt hajlandó kimászni a kanapé alól, ahová ijedtében bújt, így Hitoshi kénytelen volt venni neki néhány dolgot, hogy addig se szenvedjen semmiben hiányt, amíg nem találja meg az eredeti vagy új gazdáját. Nos, senki nem jelentkezett érte, Hitoshi-nak pedig a szívéhez nőtt, így vele maradt. És rövid idő alatt otthont varázsolt a zongorista lakásából, ahogy a játékait szétterítette a padlón, megjelentek a színes macska ágyak, kaparófák és a vörös szőrszálak.
I'm a silhouette asking every now and then
Is it over yet? Will I ever love again?
I'm a silhouette chasing rainbows on my own
But the more I try to move on the more I feel alone
So I watch the summer stars to lead me home
I watch the summer stars to lead me home
A gondolatai visszazökkentek a valóságba és az első amit meglátott az egy, a függönnyel takart színpadrész mögött pityergő Denki volt. Francba.
Némi formalitást - meghajlást, zsűri pontjainak meghallgatása és egyebek - követően rögtön újdonsült párjához sietett, aki miután Shinsou is eltűnt a kamerák szeme elől, rögtön a nyakába kapaszkodva átölelte.
- Shhh... Nincs semmi baj Denki...- cirógatta óvatosan a hátát, miközben apró puszikat nyomott a szőke tincsire.- Ne haragudj, nem akartalak megsiratni... N-nem úgy értettem, hogy nem érezk irántad semmit vagy...- próbált magyarázkodni, de rövidesen félbe lett szakítva.
- Tudom! Hallottam már ezt a számod, tudom miről szól! Azért sírok, mert neked ezen keresztül kellett menned!- gördültek le az arcán a könnycseppek, amiket a zongorista igyekezett az inge ujjával mihamarabb felitatni.
- Honnan ismered?- pislogott meglepetten.
- Amikor először találkoztunk, utána rád kerestem... Láttam néhány hangversenyed és hallottam néhány saját dalod is... És láttam egy kommentet, ahol valaki rákérdezett, hogy mi ihlette ezt a számot, te pedig válaszoltál rá és elmagyaráztad- motyogta kissé szégyenlősen.- Ez iszonyú gáz, igaz?
- Inkább meglepően okos húzás. Nem mész el csak úgy akárkivel randizni. Okos vagy- simította meg az arcát.
- Ezt se hallom gyakran- nevetett fel kissé erőtlenül.
- Pedig jobb ha hozzászoksz- nyomott egy apró puszit a szöszi ajkaira.- Többiek?
- A karzaton vannak. Induljunk el szép laaaaassan hozzájuk és akkor nem kell hallanunk Monoma-t- kuncogott, Hitoshi szíve pedig cigánykereket hányt örömében, hogy hallhatta a gitárost nevetni.
A karma egy csodálatos dolog, Shinsou Hitoshi ezt első kézből garantálja. Miután Monoma és Tetsutetsu műsorszáma is lement, következett egy hosszabb szünet, ami alatt még lehetett szavazni, illetve összeszámolták a versenyzők pontjait.
- Izgulsz?- szorította meg egy picit a kezét az alacsonyabb férfi.
- Kicsit. Furcsa lenne veletek párbajozni, ha arra kerülne a sor- vonta meg a vállát.
- Én nem haboznék kiejteni téged- húzta ki magát büszkén a szöszi.
- Én sem téged, az első helyezett díja azért mégiscsak nagy lehetőség- mosolyodott el halványan.- Remélem nem haragszol majd, ha lenyúlom előletek.
- Álmodozz csak- veregette meg a vállát játékosan.
Takami rövidesen elkezdte az elődöntő eredményhirdetését.
- Nos lássuk hát, hány pont gyűlt össze- intett a kijelző felé, ahol megjelent négy oszlopdiagram, nevek nélkül.
A legkisebb és a legnagyobb oszlop között nagyjából hétszázezer szavazat volt. 2'765'731 pont; 3'045'983 pont; 3'498'332 pont; 3'499'214 pont. A második és az első helyezett nagyon közel volt egymáshoz.
Hitoshi finoman megszorította a párja kezét, miközben a kijelzőt nézte. Mindjárt kiderül ki hányadikként megy tovább az elődöntőből.
- Csigázzuk fel méginkább a kedélyeket, lássuk a harmadik és a második helyezettet!- vigyorgott Hawks, majd pár másodperccel később a nevek megjelentek.- Harmadik hely 3'045'983 ponttal Real Steel, avagy Tetsutetsu Tetsutetsu, második hely 3'498'332 ponttal Shinsou Hitoshi!
Sikerült. A döntőben van. Hitoshi tőle szokatlanul majd' kiugrott a bőréből. Eljutott a döntőig.
Denki a párjával ellentétben viszont egyre jobban feszengett. Első vagy negyedik. Túl sok múlott ezen a pillanaton. Lehetőség a mindenre vagy a semmire. Tudat alatt remegve rászorított Shinsou kezére, aki a gitáros rémültségét észrevéve finoman közelebb húzta magához.
- Lássuk hát azt, amire mindenki várt!- gesztikulált Takami, rövidesen pedig megjelent a másik két név is.- Negyedik hely 2'765'731 szavazattal Monoma Neito és elsőként jutott a döntőbe 3'499'214 szavazattal a Dinamit!
Kaminari kis híján összecsuklott a megkönnyebbültségtől. Sikerült. A döntőben vannak.
- MEGCSINÁLTUK!!!- visított Mina és Hanta nyakába vetve magát az ajkait szorosan a ritmusgitároséra nyomta. Ez az egész bandának újdonság volt, egy negyed pillanatra meg is feledkeztek arról, hogy továbbmentek a döntőbe.
- Gratulálok- simította meg a szöszi felkarját a zongorista, kiragadva őt így a gondolataiból. Denki arany színű szemei találkoztak a kedveséivel és mint derült égből a villámcsapás, a nyakába ugrott.
- SIKERÜLT, SIKERÜLT, SIKERÜLT!- szakadt ki a szösziből az öröm és a megkönnyebbülés egyszerre, Hitoshi-t pedig jelenleg pont nem érdekelte az élő tv adás, mosolyogva megpörgette a barátját.
- Megcsináltuk!- csatlakozott az ölelésükbe Kirishima, magával rángatva Bakugou-t, pillanatokkal később pedig Hanta és Mina is csatlakozott a csoportos öleléshez. Mindannyian továbbjutottak. És a döntőben szemtől szemben mérhetik majd össze a hangjukat.

A Dinamit dala: Halestorm (Lady Gaga cover) - Bad Romance
https://youtu.be/Ll4NJs3NBIU

Shinsou dala: Owl City - Silhouette
https://youtu.be/0SA8aCb3KYc

Aki olvasta a Légy a barátom!-at, az már tudhatja, hogy nem vagyok a rajzolás császára, de próbálkozom...
És mivel van egy szülinaposunk, (tudom, hogy késtem, mert lassú vagyok és elcsesztem a napot) illik megköszönteni!
Boldog szülinapot Denki! <3