🦋Prologo🦋

309 21 6
                                    


„ A gazdagság és a csillogás mögött nem mindig van boldogság és felhőtlen öröm, béke."

Seoul, Gangnam negyed. Ez az egyik, ha nem leggazdagabb negyed egész Dél-Koreában. Itt csak a leggazdagabbak élhetnek. Szinte minden koreai vágya ebbe a negyedbe költözni. Ha ide bejutsz azzal a külvilág felé azt üzened, hogy te egy igazán jól kereső koreai állampolgár vagy. Általában az itt élő emberek hat vagy hét számjegyből álló fizetéssel rendelkeznek és minimum egy szakácsuk és kertészük van.

Hyunjin is e negyed kevésbé büszke lakosa. Míg másnak minden vágya ide a földi Paradicsomba bejutni addig ő mindent utál itt. Más nem látja a kifelé mutogató, nagyképű szomszédokat, akiknek a kocsikulcsát is aranytálcán adják át. Szánalmas.

Az apja is pontosan egy ilyen ember. Milliomos cégvezetője a Hwang's Century Diamonds ékszertervező és gyártó cégnek. Századok óta működő cég, még az ükapja alapította az akkoriban még egészen aprócska családi vállalkozást, azóta viszont kinőtte magát az ükpapa sufnijából és egy százemeletes felhőkarcolóvá avanzsálódott az a garázs és szülőről gyerekre száll ez az örökség. Viszont a fiú nem akarja ezt. Látja, hogy az apja milyen a kamerák előtt, mosolyogva pózol, megnyerő a beszéde, na de otthon egy igazi beképzelt senkiházi pöcs. Gőgös, kényes, mintha maga az angol királynővel állna szemtől szemben az ember, bár meg lehet még ő is kellemesebb személy, mint az apja.

A gyerekei jövőjét tervezgeti a kötegekbe rendezett pénz trónján. Hyunjin az elsőszülött és még fiú is, így egyértelmű, hogy ő veszi át a céget egy gyönyörű feleséggel és három gyerekkel az oldalán. Ja persze, álmodj csak Jonbyok. Hyunjin 19 évesen bevallotta a családjának, hogy a fiúkat kedveli. Az anyja elájult az apja pedig hatalmas és lármás patáliát csapott majd mentőt kellett hívni, mivel szívrohama lett.

A fiú sírva ült a szobájának ablakpárkányán húgával, Hyunjae-vel. Egyetlen családtagja, aki soha nem vetette meg. Ők a példa a testvérek közötti feltétlen szeretetre, mindig egymás mellett állnak legyen szó bármiről, hiszen ez a testvérek legfőbb feladata. Ha normális hétköznapi szüleik lennének biztosan mindenkinek büszkén áradoznának a gyerekeik kapcsolatáról. De nekik ez nem számít, mivel ettől nem lesznek tekintélyesebbek, ami a Hwang család életében nagyon fontos.

Emellett itt van ez a csodás koreai hagyomány, miszerint az elsőszülött fiúnak vagy az egyszülött fiúnak egy koreai nőt kell elvennie feleségül, hogy továbbvigye a vérvonalat. Manapság már nem fektetnek ekkora hangsúlyt erre, a szülők célja, hogy a gyermekeik boldogok legyenek a házasságukban. Inkább ilyen gazdag családoknál nem halt még ki ez a hagyomány. Jonbyok úgy véli fia ki fog nőni a buziságból, ez csak egy múló hóbort de mindenki tudja főleg Hyunjin, hogy ebből nem fog kinőni. Ő csak szeretné megtalálni azt a fiút, aki igazán tudná szeretni és ő is meghalna ezért a személyért de egyelőre még elkerülte őt a szerelem, bár másodéves joghallgatóként nem sok ideje van társat keresni, na meg az apja is a lehető legtöbb módon ellehetetleníti, hogy nehogy ideje legyen olyanokkal randizni, akiket nem ő választott.


*****


Seoul, Hongdae. A fővárosnak központjában található ez a hely. Igazán barátságos az odalátogatóknak és a Gangnam negyednél is. Főként fiatalok laknak itt a Hongik Egyetem miatt. Mindenki megtalálja itt a maga helyét, legyen szó helyiről vagy turistáról. Hongdaera jellemző az indie zene, művészi kávéházak, modern galériák és az éjszakai klubbok. Emellett az itteni árak is igen csábítóak, mert nem kell mélyre nyúlni a  pénztárcába, hogy egy üveg vízzel oltsuk szomjunkat a melegben.

Felix imád itt élni, mert minden telis tele van élettel és soha nem unatkozik. Az egyetem adta lehetőségeket is élvezi, hogy minden közel van hozzá és természetesen egyetemista barát árak vannak és az egyetem logójával ellátott kártyájuknak köszönhetően még különféle kedvezményeket is bezsebelhetnek írószerekben, éttermekben és étel standoknál. Mi ez ha nem az egyetemi mennyország? Talán ezzel akarják kompenzálni azt, hogy kidolgozod a beled az egyetem miatt. De Felixnek ez mind megéri, hisz egy barátságos közegben lakik a családjával. Van egy húga meg egy nővére, akikkel elég nehéz az élet, mivel kisebbségi helyzetben van egy szem fiúként de mivel meleg, ezért élvezheti az olyan tesós programokat, mint például a hongdaei játszótéren ülni és az ott elhaladó fiúkat fürkészni. Két lány mellett nem fogják azt gondolni, hogy ő is a fiúkat csodálja. Nézni nézi de még nem találkozott egyel sem, aki megdobogtatta volna piciny szívét. Bízik benne, hogy egy nap majd eljön ez a pillanat aztán addig meg el van így. Hisz mi mást tehetne? Szerelembe esni csak úgy nem tud, na meg neki sokat számít az, hogy milyen az illető személyisége. Találkozott már szép emberekkel de előbb vagy utóbb kiderült, hiába szépek ha a személyiségük taszító.

18 éves volt, amikor a szülei elé állt és elmondta nekik, hogy meleg. Rettentően félt a reakciótól, ezért is volt meglepődve, mikor a szülei és persze két lány tesója a nyakába ugrott szinte sírva. Azzal nyugtatták meg, hogy őket nem zavarja kit szeret, csak rendes legyen az illető és majd vigye haza bemutatni. A legjobb barátjának is hasonló reakciója volt. Neki mondta el először, tőle kevésbé tartott, mint a szüleitől, hiszen Bangchan már kiskoruk óta ismeri. Még Ausztráliában ismerkedtek meg az óvodában. Két koreai kisfiú egy idegen országban, bár mivel Felix oda született neki már nem volt idegen. Bangchan meg hozzászokott, bár egy alig ötévesnek nem ment valami nehezen. Akkoriban csábító volt neki a sok új és színes dolog, akkor látott először élőben is kengurut és koalát. Több állat is volt de ezek kötötték le, és Felixszel mindig elmentek megnézni őket, a pókokat és kígyókat azonban évek alatt sem tudták megszokni. Túl ijesztőek és veszélyesek.

Mikor Felix 17 lett a barátja meg 18 a szüleik bejelentették, hogy visszaköltöznek Koreába, fájt itt hagyniuk mindent ami jó volt de szerencsére Korea szépségei kárpótolták a veszteséget, azonban amíg Chan tanulta a koreai nyelvet Felix egyáltalán nem. Úgy került egy idegen országba, hogy nem tudott semmit. Hálistennek a barátja és a nővére na meg a szüleik segítették az elveszett fiút és 3 hónap alatt teljesen elsajátította a nyelvet. Ettől függetlenül nem felejtette el az angolt sem, sőt ha alkalom adódik akkor Channal elég sokat beszélnek angolul nehogy felejtsenek.

Jelenleg 21 éves és a Seouli Egyetem Bölcsészettudományi kar hallgatója, ahol franciát tanul és különböző irodalmi korszakokat és stílusokat. Néha énekórákat és zongoraleckéket vesz, hogy még műveltebb legyen és jövendőbeli párját majd elkápráztathassa.

*****

2022.05.01.
Nos ugyan még közel sincs befejezve ez a történet és legalább annyira tudom mi lesz a végkimenetele, mint a yoonmin történetnek; tehát semennyire.
Emellett még tökéletesnek sem érzem ezt a részt, bár aki ismer tudja, hogy lehetetlen szinteken van nekem a tökéletes.
Hello maximalizmus my old friend.
Na de mindenesetre ez az elseje dolog nagyon bejön nekem ugyanis lassan egy évvel ezelőtt és hát egy hónappal később májushoz nézve töltöttem fel az első részt a fekete foltba de ez csak egy funfact volt.
Minden esetre remélem értékes, borzasztóan támogató és kedves olvasók fogják kezükben "forgatni" ezt a történetet is. Bízom a legjobbakban.

Butterfly loversDär berättelser lever. Upptäck nu