12

378 31 1
                                    

- Hé, mit csinálsz?! - fordultam hátra, mikor Yeji a nyakamhoz nyúlt. Már egy órája biztos a buszon vagyunk a kis város felé, ahol majd eltöltjük azt a három napot. Mellettem Wooyoung ül, mögöttünk meg természetesen Yeji, mellette pedig egy másik lány, Jisoo. A mi osztályunkban egyébként elég kevés fiú van. Velem együtt 6. Ezzel szemben a lányok 15-en vannak.

- Csak megnéztem, hogy valaki hagyott-e rajtad valami nyomot. - vont vállat mosolyogva.

- Már miért hagyott volna bárki is? - néztem rá értetlenül.

- Jaj, ugyan már! Láttam hogy Mr. Pedofil beültetett az autójába--

- Kussolj már..! - fogtam be a száját. - Hazavitt mert egy irányba lakunk, nekem meg sietnem kellett. Ennyi! Mostmár lenyugszol?

- Szóval nem volt digidugi? - kérdezte szomorúan, mire Jisoo és Woo is röhögni kezdett.

- Nem volt, és jó lenne ha nem lovagolnál a témán, mert meghallhatja.

- Jó! Lovagolj te rajta! - ült vissza a helyére, de persze ezt mondta olyan hangosan, hogy a fél busz rám nézett.

- Istenem... - temettem az arcom a tenyerembe, amíg Wooyoung csak nevetve megpaskolta a vállam.
Mikor megérkeztünk úgy tűnt minden rendben. Szép volt a hely, egy kisebb város egy erdő szélén. Mindenkinek meg volt minden cucca, és senki sem maradt fent a buszon. De ugye ez túl szép volt, hiszen minden kirándulásra kell valami, amit elrontunk, vagy mások rontják el. Ezesetben a szállások. Úgy volt, hogy három ház a miénk. Egyik egy 15 személyes, ugye a lányoké, még egy 6 személyes ami a miénk, és egy 2 személyes, a két tanárnak. Viszont a másik tanárnak mint kiderült itt él az egyik rokona, ezért ő nála alszik. Viszont Seonghwának nincs szerencséje. Nem fog kapni egy egész házat, mivel mint kiderült, a hat személy helyett csak ötöt írtak fel. Tehát egy fiúnak nincs ágya.

- Jó, nem tudnak adni egy másik házat, amiben hat ágy van? - kérdezte Seonghwa egy nőtől, aki itt dolgozik.

- Sajnálom uram, de csak ez az öt személyes szabad. - válaszolta, amire az ofőnk csak felsóhajtott.

- Bezzeg ha Hyojong itt lenne... - mondta magának. Ő a másik tanár, aki velünk van. Szinte mindent el tud intézni, de senki sem tudja, hogy hogyan csinálja. Ha itt lenne biztos lenne 3 hatszemélyes ház is. - Mindegy. Egyetemen azt mondták jó szobatárs vagyok, szóval ki vállalja be, hogy velem alszik? - kérdezte, mire pár lány azonnal feltette a kezét. - Aranyosak vagytok, de nektek van helyetek.

- San szeretne magával aludni! - emelte fel a kezemet Yeji egy széles mosollyal, mire mindenki rám kapta a fejét.

- H- Hé! - rántottam el a kezem vörös fejjel.

- Ahogy látom nem szeretné. - mosolyodott el Seonghwa.

- Dehogynem, csak félénk! - tolt éle Wooyounggal együtt, így pedig már esélyem se volt ellenkezni.

- Ti meg akartok ölni?? - suttogtam nekik idegesen.

- Oh, tényleg! - nyomott a kezembe valamit Yeji, amit szerintem már most mindenki tud, hogy mi az. - Majdnem elfelejtettem, de mostmár minden rendben lesz. Lovagold csak meg. - kacsintott, majd ment gyorsan a lányok után, akik már bementek a saját házukba.

- Ezt most inkább önnek adom. - nyomtam a kezébe az újabb óvszert, miután már csak ketten maradtunk. - Van már elég otthon.

- Csak tudnám, hogy honnan szerzi folyamatosan. - rakta el nevetve. - Akkor jössz? - biccentett a kis faház felé, én pedig bólintottam és követtem.

Bent igazán nem volt sok minden. Két ágy, közöttük egy kis éjjeliszekrény, valamint még egy vékonyka ruhásszekrény. Viszont nem volt csúnya. Sőt, kifejezetten átadott egy kis otthonos hangulatot. Legalábbis nekem.

𝘠𝘰𝘶 𝘸𝘦𝘳𝘦 𝙏𝙤𝙤 𝙮𝙤𝙪𝙣𝙜  •ˢᵃⁿʰʷᵃ• ✓Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon