A 𝐁á𝐛𝐦𝐞𝐬𝐭𝐞𝐫 𝘔𝘦𝘴𝘦́𝘫𝘦✞︎ [K. Bakugou x Reader] ✔BEFEJEZETT✔

~17.~

|'~(Név) szemszöge~'|

Miután minden sebét fertőtlenítettem, és bekötöttem, meg leragasztottam, Katsuki-t elküldtem pihenni, én pedig neki láttam kaját készíteni. Már kezdtem éhesedni, és ahogyan észre vettem, már Katsuki is éhes, szóval itt van már a kaja ideje.

Nagyon nincsen sok minden a hűtőbe, de annyi hozzávaló pont van, hogy pont elég legyen kettő rántottának és egy Soba-nak, plusz melléjük, ha nagyon úgy van, akkor meg még curry-s ramen.

Sóhajtottam egy kicsit, majd neki is láttam a rántották elkészítésének, közben meg elkezdtem vízet forralni, hogy rá tudjam önteni a zacskózott Soba-ra.
Miközben ezek itt elsütkéreznek és forr a víz, neki láttam elő keresni a curry-s ramen-t. Ha minden igaz, akkor azt láttam tegnap este a hűtőben, miközben Katsuki keresete a tojást.

Nem kellett sokat keresnem, mert csak felnéztem a felső polcra, aztán már ott is volt. El volt már készítve így már csak ketté kellett vágnom, és egy kicsit megmelegítenem.

Ki tettem egy külön tálra, majd a mikroba tettem, és öt perce elindítottam. Amíg az melegszik, addig készen lett a víz, ahogyan a tojások is. A tojásokat ki tettem két-két tálra, a meleg vízet rá öntöttem a két Soba-ra, és az asztalra tettem őket. A maradék vizet kiöntöttem egy bögrébe, hogy akkor iszok egy kis teát, attól amúgy is néha megnyugszom.

Ahogyan mind ez megvolt, a ramen is megmelegedett, ezért kivettem a mikróból, és egy deszkára tettem, hogy felvágom két felé. Elővettem egy kést, és már egyből vágni akartam volna, de ahogyan hozzá ért az ujjam, le tettem a kést és inkább elkezdtem legyezni.

- Ez sosem fog nekem itt elhülni.- támaszkodtam meg a pulton

Hirtelen egy kéz tolta el előlem a deszkát, majd tett fel egy pillantás alatt a konyha pultra. Pislogva néztem rá az illetőre, aki már az ajkaimat vette ostrom alá.

- Katsuki- Hé- Lassíts– - mondtam két-három csók között, és viszonoztam neki a csókot

Átkaroltam a nyakát, és közelebb húztam magamhoz. Nem tudom, hogy hirtelen mi ütött belé, de egy kicsit nem érdekel..
Bele túrtam a hajába és finoman meghúztam a tincseit.

A csók vadról át váltott érzékeny, szenvedélyes csókba, majd elváltunk egymástól. Egy kicsit lihegve néztem a szemébe, és éreztem, ahogyan az arcom felvesz egy bizonyos piros színt.

- E-ez mi volt hirtelen tőled?- kérdeztem meg tőle egy kicsit dadogva, de semmi kertelés nélkül

- Kaptál egy csókot. Az ne érdekeljen, hogy mért kaptad.

- Oh... Te szemét disznó! Itt megcsókolsz, miközben csinálom a kaját, aztán meg azt mondod, hogy ne érdekeljen, hogy mért kaptam!- csattantam fel egyből, és vállon csaptam

- Ez van, ezt kell elfogadnod.- lökte el magát a konyha pulttól, majd magamra hagyott a konyhában

- Bunkó vagy!- kiabáltam utána, és morogva leszálltam a pultról

[<~~~~~~~~~>]

Egy kis idő után ettünk, megtisztálkodtunk aztán elmentünk aludni.
Igaz, én mind ezt a három dolgot morogva tettem meg, mert zavart, hogy csak így elkapott, és nem mondta el, hogy miért.

Zavaró tényező tud néha lenni Katsuki viselkedése, de egy szinten mégis valahogyan azt éreztem, hogy melegség járja át az egész testem, és ez a csók most jó érzés volt tőle.