A 𝐁á𝐛𝐦𝐞𝐬𝐭𝐞𝐫 𝘔𝘦𝘴𝘦́𝘫𝘦✞︎ [K. Bakugou x Reader] ✔BEFEJEZETT✔

~12.~

" Két árva lélek,
Kik csak úgy találkoztak az erdőben.
Együtt lesznek pár napot,
Mint egy csapat.

S azt egyikük sem veszi észre,
Hogy rózsaszín köd lepi el őket.

Hiába a sok hazugság, ellent mondás,
Ahogyan egymáshoz viszonyulnak,
Látszik rajtuk, hogy szerelmesek
Egymásba, s eddigi tettjeik is
Ugyan ezt mondták,
Csak nem mondták el a másiknak. "

|'~(Név) szemszöge~'|

És megint ugyan ott vagyunk, mint mi előtt elkezdett volna kergetni minket az a kurva medve.
Egymásra morgunk, mint a veszett kutyák, aztán olyanok vagyunk, mint akik szerelmesek egymásba, és vigyázunk a másikra. Erről már most lekéne valahogyan szokni.

Még párszor ezt vagy ehhez hasonló gondolatok eljátszunk, teljesen az lesz, hogy vagy többet nem szólunk majd a másikhoz, vagy lesz egy ,,fincsa" szex. Vagy nem tudom, de erről már jó lesz egy kicsit leszokni, mert már kezd idegesítő lenni.

[<~~~~~~>]

- Mondj egy olyan tervet, ami még lehet sikerülni is fog.- dőltem neki az asztalnak, és néztem rá karbatett kezekkel a mellettem támaszkodó szőkére

Lassan már három órája vagyunk itt a konyhában, és gondolkozunk azon, higyhogy mégis milyen tervet készítsünk, hogy eljussunk biztonságban a házig és azt egy kicsit feltudjuk térképezni.

- Volt itt már minden. Az esti kétkedéstől elkezdve a fákon át való közlekedésén is, de semmi. Semmi olyan, ami még tényleg biztonságos lenne.- csapott rá idegesen az asztalra, aminek hála én megugrottam

- Hé, nyugi van Katsuki. Még van időnk, és egyből nem lesz jó ötlet.- szóltam hozzá kedvesen

- Akkor is! Már napok óta semmi olyan ötletem nincsen, ami tényleg olyan, hogy nem lesz semmi bajom!- csapott rá megint az asztalra

- Katsuki, nyugalom.- mondtam megint kedvesen, és felé fordultam

- Kell egy kibaszott terv!- csapott rá ismét az asztalra, csak most sokkal nagyobbat és morogva rám nézett

Nyeletem egy kicsit, majd a két kezem közé fogtam az arcát és nem törődve semmivel, fogtam magam és megint megcsókoltam.

- Ha csak morogsz, és nem próbálkozol párszor, akkor nem is lesz egy jó terved sem.

- Elegem van.- hajtotta a vállamra a fejét

- Ma még ötletelünk egy kicsit aztán holnap megpróbálunk pár tervet.- simogattam meg a fejét

- Ki megyek levegőzni.- tolt el magától Katsuki, és zsebre tett kezekkel már ki is ment a konyhából

Sóhajtottam egyet és rá néztem a lapra, majd Katsuki után pillantottam. Kell egy terv, de ha azokból, miket eddig néztünk és mondtunk nem lesz semmi olyan terv, ami még biztonságos is egy szinten.

Nem tudom, hogy mit találjunk ki, mert tényleg volt itt minden, de egyiksem olyan, hogy ez tényleg biztonságos és csak talán lesz egy kisebb bajunk.

- Segíteni akarok, de nem tudom, hogy azt hogyan is kéne megtennem, vagy hogy, hogyan kéne neki állnom ennek az egésznek.- gondoltam magamban és egy kicsit az alsó ajkamba haraptam

Ha kell, akkor akár estig is jártatom az agyam, csak egy kicsit tudjak Katsuki-nak segíteni, meg ha úgy van akkor már előrébb is vagyunk. Nem érdekel, hogy csak egy kicsit, de legalább haladtunk valamennyit, és az a valamennyi nekem pont elég is lenne.

Csak egy kicsit akarok neku segíteni, hogy legalább egy olyan terv legyen, mire rá is bólint.