Kényszer Házasság (Levi x OC)

Forró téli éjjel

Percekkel később szinte az összes levegő kifogyott a tüdőnkből. Kénytelenek voltunk elválni. Nem távolodtunk el. Egymás szájába lihegtünk. A szeme boldogan csillogott. Szinte világítottak acélkékjei.

Egy hópehej esett az orromra. Felnéztem és láttam, hogy el kezdett havazni. Úgy nézett ki, mintha a sötét égen kétszer annyi csillag lenne.

- Vissza kéne mennünk. Nagyon gyorsan rengeteg hó fog esni - mondta Levi szintén felfelé nézve.

- Rendben - bólintottam. Megfogta a kezem és vissza indultunk. Olyan jó meleg volt a keze, hogy csak ennyivel teljesen felmelegített. A mosolyt nem lehetett letörölni az arcomról. Szinte ugrándoztam.

Csendben haladtunk. Én szinte egész végig csak felfelé néztem és ámuldoztam a hideg csodán. Otthon rikán esett a hó. Hét éves korom óta nem hócsatáztam. Ekkor eszembe jutott egy ötlet. Elengedtem Levi kezét és az út szélre kotort hókupacba nyúltam és gyúrtam egy hógolyót. Céloztam és dobtam. Az értetlenül álló Levit céloztam. Mikor meglátta, hogy fel repül a lövedék a kezével védekezett. Így lepattant az alkarjáról.

- Így állunk? - nézett rám ördögien villanó szemekkel mikor leengedte a kezét. Éreztem, hogy most elég nagy bajban vagyok. Elkezdtem szaladni. Úgy szedtem a lábaim amilyen gyorsan csak tudtam.

Alig jutottam pár lépésig és egy kemély hógolyó csattant szét a hátamon. Olyan erővel érkezett, hogy elveszítettem az egyensúlyom. A magas és csúszós hó miatt pedig arcal előre szétterültem a földön.

- Van még kedved dobálózni? - állt meg fölöttem Levi. Felemeltem a fejemet ami jéggé fagyott. Még az orromba is juttot egy kevés.

- Ilyen hangulat ingadozást sem láttam még! 10 perce elmondtál egy szerelmi vallomást most meg kis híján megölsz egy jeges hógolyóval! - tápászkodtam fel és lesöpörtem magamról a hideg csapadékot.

- Te kezdted és ha meg akartalak volna ölni akkor a fejedre célzok - mondta mire rányújtottam a nyelvem. - Elég volt mára a gyerekeskedésből! Menjünk! Nem akarom, hogy megint megfázz - miközben ezt mondta a tenyerébe fogta az arcom és nyomott egy puszit a számra. Leporolta a hajamba tapadt hókristályokat, aztán sarkon fordult és elindult.

Ő ment elöl én meg pár lépésnyire lemaradva mögötte. Vacogtam. Nem kevés hó bement a pulcsim alá ami nyilván már elolvadt. Teljesen átfagytam. Ki nyírom ezt a nagyra nőtt óvodást!

Nem telt sok időbe míg vissza értünk a házhoz. Beérve megcsapott a jó meleg. Azonnal levettem a kabátom és a szintén elázott cipőmet. A sötétbarna pulóveremen látszott, hogy csurom víz.

- Veled meg mi történt? - kérdezte Mikasa a kanapén ülve.

- Valaki miatt elestem a hóban! - válaszoltam és Levire néztem aki éppen a csizmáját tisztogatta.

- Ha így rohangálsz a hóban ilyen cipőben amúgy is elestél volna. Én szimplán gyorsítottam rajta.

- Tch! - utánoztam őt kereszbe tett kézzel - Megyek és veszek egy forró fürdőt!

Felérve a szobába előkerestem egy váltás ruhát aztán pedig bementem a fürdőbe. Egy hangulatos helység tárult elém egy sarokkáddal az egyik oldalon. Megnyitottam a vizet. Miközben folyt lehámoztam magmaról a vizes ruhákat és egy törülközőbe tekertem magam. Találtam a csap fölötti szekrényben egy citromos tusfürdőt. Beleöntöttem a lassan megtelő tárgyba. Mennyei illat kerekedett. Pontosan olyan mint Levinak van. A palotában is ezt használja.

A víz tetején nagy hab szigetek kelekeztek. A csap fölötti tükör bepárásodott. Levettem a törülközőt és bele ereszkedtem a forró vízbe. Teljesen kinyúltam, de nem ért végig a lában. A hó okozta hideg azonnal eltűnt a testemből. Állig elmerültem. Becsuktam a szemem és élveztem a víz kellemes cirógatását.