FREJA MEDWIN egész házasságát a túléléssel töltötte, hiszen düh problémákkal küzdő férje kiszámíthatatlan, és soha nem lehet tudni, hogy mikor telik be nála a pohár. Az ártatlan fiatal nő rettegésben él, de férje bántó karjai között elfogadta sorsát...
- A mekibe - kezével az épület felé bökött. A parkolóban rengeteg autó állt, alig volt egy-két szabad hely. Még az üvegen keresztül is láttam, hogy az emberek sorba állnak a pultnál. Furcsa, de a McDonald's-ban mindig sokan vannak. - Gyere apa - Addison, Taylor keze után nyúlt, majd az apja bezárta az autót. Addison volt középen, mi pedig két oldalt fogtuk a kezét, és így léptünk be a meki ajtaján.
- Tényleg sokan vannak - Taylor a zsebébe helyezte a kocsikulcsot, majd tanácstalanul pillantott felém. Tekintetemmel próbáltam helyet keresni, de nem igazán találtam.
- Viszont kint van szabad asztal - mutattam az egyik asztal felé.
A harmadik pénztárnál viszonylag gyorsan sorra kerültünk és tálcákkal a kezünkben a kijárat felé igyekeztünk. Addison annyira sietett, hogy nem figyelt és beütötte homlokát az üvegajtóba. Természetesen azonnal sírni kezdett, Taylor pedig azonnal magához húzta és puszilgatni kezdte őt. Általában az embereket kiboritja a gyerek sírás, viszont mindenki ( leginkább nők ), mosolyogva sóhajtoztak és Taylort nézték, ahogy a barna hajú lányt ölelgette. Én csak felvontam az egyik szemöldökömet, majd puszikat nyomtam Addison pici puklijára. Egyem a szívét. Miután az asztalhoz ültünk, mindenki megmutatta a másiknak, hogy mit kért. Ez kicsit furcsa volt, de Addison indította el a játékot, szóval így következtünk a sorban: Addison egy Happy Meal Menüt kért, amihez választott egy külön ajándékot is, valamint hamburgert, hozzá egy köretet és egy üdítőt is. Kétlem, hogy ez a pici lány ezt mind megenné, szerintem csak a játékra volt szüksége. Én próbáltam visszafogottan választani, hiszen Taylor kifizette az én részemet is, ezért nem akartam visszaélni a jószívűséggel. Végül egy McMenüt választottam, ami egy cóla, közepes burgonya és egy finom hamburger volt. Taylor zárta a sort. Taylor McMoment menüt választott, de neki nem volt elég a burgonya, a halrudak, a hamburger és a cóla. Ezért kért hozzá két kicsi fagyit, az egyiket pedig átnyújtotta nekem. - Ó, nagyon köszönöm - udvariasan átvettem, majd ujjaim közé tettem a műanyag kanalat. Addison a játékával töltötte az időt, ezért Taylor figyelmeztette, hogy tegye le, különben elveszi. Erre Addison sírni kezdett. Úgy látom, hogy a mindennapokban igazi rosszcsont ez a kislány. Addison nem csak kiverte a balhét, de kiabálni és rugdosni is kezdett. Én csak Taylor szemébe néztem, aki feltette a mutatóujját és elszámolt ötig. Öt másodperc után síri csend lett, majd Addison kezébe vette a hamburgert és óriásit bele harapott. Közben fél füllel hallottam, hogy a Jégvarázs dalát énekli, ezért én csak pislogás nélkül néztem rá. Taylor magánál tartotta a játékot és csak azután adta vissza, miután Addison megette a hamburgert.
- Megettem - vigyorgott, de Taylor dühös pillantással nézett a lányára. Addison csak vigyorogott, és kislányokhoz méltóan, aranyosan pislogott.
- Hiszen megette - adtam neki igazat. - Kérjük vissza a játékot! - mosolyogtam.
- Igen - ütött Addison az asztalra. - Kérem!
- Na ezért nem kapod meg! - újabb sírás, újabb hiszti és sikítás jött rá. Volt valami vicces, Taylor és Addison viselkedése között, de tény, hogy egy könnyező kislányt soha nem szabad kinevetni. Hát én most megtettem. Hupsz.
- Bocsánatot kérek, apa - suttogta. - Nagyon szeretlek - mosolygott édesen. - Kérem szépen - két kezét kitette, ezért Taylor lassan bólintott, majd átadta neki a játékot. - Elmehetek játszani? - Addison a csúszda felé mutatott. Taylor bólintott, de hozzátette, hogy nagyon figyeljen magára, különben baj is történhet. Addison látótávolságon belül volt, Taylor minden másodpercben a lánya felé pillantott, ezért tudtuk, hogy biztonságban van.
- Köszönöm, hogy én is jöhettem - mondtam, mire Taylor a szemembe nézett.
- Ugyan! Maga a családunk része - mondta halkan. - Természetes, hogy itt van - harapott a hamburgerbe, majd leöblítette cólával. Reggel óta távolságtartó velem, ezért úgy gondoltam, hogy kerek perec megkérdezem, hogy mire emlékszik a tegnap éjszakából.
- Megkérdezhetem, hogy mire emlékszik a tegnap éjszakából? - suttogtam, mire meglepetten felvonta a szemöldökét.
- Reggel semmire, de aztán beugrott egy-két dolog - vallota be, ezért végképp ideges lettem.
- Áh, csakugyan? - erőltettem magamra egy mosolyt.
- Igen Freja - mélyen a szemembe pillantott, ezért ajkára vezettem a szemem.
- És most mit gondol?
- Engedjük el a magázódást - kérte. - Olyan hivatalos.
- Jól van - sóhajtottam mosolyogva. - De remélem, hogy nincsen semmi baj.
- Freja - sóhajtotta komolyan. - A tegnap este életem legszebb éjszakája volt. Tudom, hogy nem tudtuk befejezni, de nem is érdekel. Engem az érdekel, hogy melletted őszinte tudok lenni és nem kell megjátszanom magam. Árad belőled a pozitív energia és mindig mosolyogsz. A mosolyod pedig ragyogó és mindig szebbé varázsolja a napomat - lesütötte a szemét, majd folytatta. - A kettőnk kapcsolata nem indult túl jól. De úgy érzem, hogy van köztünk valami, ami több.
Mosolyogva meg csóváltam a fejem, majd vettem a bátorságot és megfogtam Taylor kezét. A szexi kézfejét simogattam, közben szóhoz sem tudtam jutni. Még mindig a szavai csengtek a fejemben. Elképesztő, hogy így gondolja és boldoggá tett vele. Nagyon is. - Hasonlóan gondolom - vallottam be. - Érzek irántad valamit. És úgy érzem, hogy ez csak erősödhet - amikor kimondtam, megkönnyebbült és puszit nyomott a kézfejemre. - De úgy érzem, hogy ez még kevés.
- Abszolút így van - értett velem egyet. - Ezért van egy javaslatom.
- Hallgatlak - vigyorogtam.
- Gyere el velem vacsorázni. Csak te és én. Ott talán megtaláljuk azt, amit keresünk - bólintott, mire boldogan igent mondtam.
- Nagyon jól hangzik - sóhajtottam megkönnyebbülten. - Egyébként is szeretném folytatni.
- Hm, mit? - húzta pajzán vigyorra az ajkát.
- A bort, a beszélgetést, az érintéseket, a pillantásokat és azt az éjszakát - suttogtam, mire tekintete az ajkamra tévedt.
- Számból vetted ki a szót - mondta mosolyogva. - Holnap este?
- Nekem megfelel - mondtam, majd próbáltam titkolni a vigyoromat. Vacsorázni fogunk. Ketten.
________________
Minden kedves olvasómnak Boldog Új Évet Kívánok! Kívánom, hogy a következő év mindenkinek sikerekben és jól teljen. Sajnos ma már nem lesz alkalmam írni, ezért holnap megleplek titeket fantasztikus, követekő részekkel.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
