Sötét Támaszpont [Kageyama x Reader]

25.rész

(Kageyama szemszöge)

-Akkor most Ikkeivel és Keishinnel fogunk találkozni?-kérdeztem rá

-Igen. Egy innen negyed órára lévő kávézóban.-mondta a sensei. A lány stresszes. Nem tudom miért, eléggé felkavarja ez a sok minden ami most történik. Talán nekem is lekéne állnom a puszilgatásával? Bár én sosem akarom. Valemlyik érzés kezd el irányítani és megteszem.

-Nekem miért kellett jönnöm? Mármint nem baj csak kérdezem.-szólaltam meg

-Neked is közöd van hozzá. Azt hiszem...-nem tudom miről lesz szó de kezdek feszült lenni, viszont Y/N sokkalta de jobban mint én. Mit kéne tennem? Nincs tapasztalatom ezen a téren. Olyan egy nagy barom vagyok. Igen te, Kageyama Tobio.
-Feszült vagyok....-motyogta az orra alatt a mellettem ülő. Mit kéne tennem? Komolyan mondom miért nem beszéltem valamelyik nőcsábásszal? Van egy pár darab. Talán ha.....Megfogtam. Megfogtam a lány kezét mikorcsak hirtelen rámvezette tekintetét.
-Tobio?-nyöszörgélte ki. Wait?! Én? Tobio? Mondjuk az a nevem. Csak hirtelen jött. Utoljára talán Oikawától hallottam, tőle nem esett jól, de Y/N, nekem jól esik tőle hallani. Igaz kicsit ledöbbent de jól esik.-Baj?...-kérdeztem rá mert ha zavarja akkor az nem valami jó dolog.-Ne...engedd el.-nagyot dobbant a szivem. Vagy inkább kihagyott egy ütemet? Miét melenget át ennyire? Miért olyan érzés mintha...Nem tudom megfogalmazni.-Sokáig!-szólalt meg a sofőrünk amire lefagyam. Nem csak én ahogy látom a lány is.-Nem. Egyenlőre nem.-mondtam válaszként majd erősebben szorítottam a lány kezét.-Ti tudjátok. 5 perc és oda érünk.-na ekkor szorította meg a lány olyan erősen a kezemet mint még senki soha. Tele volt félelemmel, stresszel és talán egy kicsit izgulással is.-Oké.....-mondta halkan a lány. Más lett. Mióta elmentek a szülei más lett. Azelőtt inkább hasonlított Bokutoró vagy valamelyik életbombára most pedig szerintem rosszabb mint Kenma. Aggaszt. Nem tudom mi történik benne most. Ha tudnám talán tudnék segíteni. Ez az 5 perc néma csendben telt el. Ezt az ajtó ablakján kopogtató zavarta meg. A lány öszzerezzent. Pedig nem is hátul kopogott hanem a Senseinél. Kinyílott az ajtó a lánynál. Szorosabban fogta a kezem az előzőnél is sokkal szorosabban. Az ajtóban egy hátra gumizott(??) hajú viszonylag fiatal ember állt mögötte sok eséllyel Ikkei. Akkor a másik Keishin. Értem.

-Y/N!-rántotta ki konkrétan a lányt velem eggütt engem is.-Olyan rég láttalak! Nagyon jó a frizurád! Menő! Te pedig?-nézett rám

-Kageyama Tobio.-fura, vele nem tudok olyan lenni mint Y/N-nel

-Menjünk be. Így nem fogok semmit se megjegyezni.-mondta az öreg majd szép lassan bementünk a kávézóba és leültünk egy üres asztalhoz. Y/N végig a kezemet fogta. Tényleg ennyire? Nem tudom mi van vele.

-Akkor kezdjük. Téged hogy hívnak?-nézett rám ~ölni tudnék~ szemekkel.

-Kageyama Tobio vagyok, örvendek!

-Ukai Ikkei. Ő pedig Keishin.-lökte meg a mellette ülőt.-Y/N nagyon sokat nőtték mióta utoljára találkoztunk! A hajad pedig eléggé fiús, de tetszik.

-Köszi....nagyapa.-tényleg fél vagy nem is tudom

-Szerintem térjünk a lényegre.-mondta a fiatalabbik majd Ikkei hozzá is kezdett

-Y/N-ről lenne szó. Tudjuk mit történt vele.-bólintottam- A lakhatásáról lenne szó.-lefagytam. Nem csak én. A lány is.-Ha megkérdezhetem akkor milyen kapcsolat van köztetek?-ez még egy kis olaj a tűzre.Nehéz választ adni erre. Gondolkodnom kell, de talán. Uh. Nehéz.-Egy alakuló párkapcsolat.-csak kinyögtem. A fiatalabb szeme közöttem és a lány között cikázott.-Igen.-mondta a lány én is ledöbbentem. Ezekután szúrós szemekkel nézett rám a két velem szemben ülő.-Folytassuk...-eléggé halkan szólalt meg a lány, gondolom őt is zavarta ez a nézés.-Tehát akkor. Ez a döntés egy komoly dolog Y/N, fontold meg!-szólalt fel az öreg.-Benne-e lennél abba hogy Keishinnél lakj? Vagy esetleg Kageyamával szeretnél?-mi? Lefagytam, de durván és ahogy látom a lány is. Döntésképtelen. Feszült, és ennek a változataival írható le a lány.-Ezen a döntésen változtathatok a későbbiekben?-kérdezte a lány halkan.-Igen.-válaszolt Keishin. Összenéztünk. Gondolom hogy mit akart ezzel.-Akkor lakok Keishinnel, de akkor megyek át Kageyamához amikor akarok. Így benne vagyok.-gondoltam. Tudtam hogy ezt fogja mondani. Vagyis annyira nem voltam biztos.-Rendben. Ha neked így kényelmes. Végül is a te életed.-szólalt fel Keishin.-Köszönöm!-adta meg válaszul a lány.