Sötét Támaszpont [Kageyama x Reader]

6.rész

-Mi van? Nem jártál még fiú szobában?-kérdezte megilletődve a fiú

-Nem nagyon.-válaszoltam

-Így már mondjuk értem. Jobban van már a bokád?

-Igen asszem!

-Amúgy szüleidnek nem kéne szólni hogy mi történt veled?-kérdezte

-Hát nem hinném hogy bármennyire érdekelné őket.-adtam neki meg a választ

-Értem. Nem vagy éhes?-kérdezte a fiú

-De eléggé!-válaszoltam

-Pizza?

-Benne vagyok!-feleltem

-Milyet kérsz?-kérdezte

-Mondjuk [kedven pizzád] !-adtad válaszként a fiúnak

-Rendben!-mondta majd kiment a szobából és gondolom felhívta a pizzásokat, hamar visszajött a szobába majd megszólalt:

-Azt mondták hogy egy olyan 45 perc és kész, ja és még Hinata írt mielőtt hivtam volna a pizzásokat hogy egy olyan 40 perc múlva jön.

-Neki legalábn rendeltél pizzát?-kérdeztem

-Nem?

-De köcsög vagy! Na mind1. Mit csináljunk adig?-kérdeztem a fiút

-Ha nem baj akkor játszunk a ps-en!-mondta

-Benne vagyok!

- Fall guys, jó lesz?-kérdezte a fiú

- Legjobb!-mondtam majd ezután a fiú bekapcsolta a játékot és elkezdünk játszani.
Olyan félóra telhettett el amióta játszunk mikor valaki csengetett:

-Megyek!-mondta a fiú

-Én is!-mondtam majd a fiú olyan fejjel nézett rám hogy ~Le ne gyere mert fáj a bokád~, az igazat megvalva eléggé ilyesztő volt. Én vártam a fiúra majd arra kettem figyelmes hogy valaki rohan  fel a lépcsőn, ekkor feláltam nagy nehezen majd hirtelen kinyitódott az ajtó majd a narancs rámugrott és szorosan megölelt minek hatására én hátra estem a pöttömke pedig rám esett, ezekután elröhögtük magunkat, de viszont hirtelen kinyitódott az ajtó és észre vettem hogy a magas fiú lép be rajta:

-Hinata most azzonal szálj le róla vagy azt nagyon durván megkeserülöd!-szólt rá az Áfonya a Narancsra

-Milyen lovagias lett valaki!-mondta a kissebbik a nagyobbnak, én ezen csak csodálkozdtam és mikor a fiú végre feltálászkodott rólam elkezdtem gondolkodni hogy mit mondott Shoyo Tobiónak.

-Ha már itt vagyunk!-törtem meg a csendet, de erre csak azt vettem észre hogy a magas kiráncigálja a pöttömöt majd rámcsukja az ajtót. Hirtelen elkezdtek ordibálni ami rám nem volt valami jó hatással és összehúztam magamat mint egy teknős égy úgy ültem az ágynak dőlve és íriszeimből lassacskán kifolyó sós cseppek csordultak le az arcomon. A fiúk már vagy 20 perce ordibáltak az ajtón kívül amely rossz emlékeket tört fel bennem, így egyre csak erősebben kezdtem el sírni. Mikor végre arra lettem figyelmes hogy kinyitódik az ajtó akkor arra nem reagáltam semmit csak ültem ugyan úgy mint az elmúlt 20 percben.

-Hé Y/N mitörtént?-kérdezte a magasabbik majd nyúlt volna felém, de én elcsaptam a kezeit magamtől így csak leült elém és csöndben várakozott, ezt pedig  a csengő zavarta meg:

-Megyek!-mondta a kissebik majd én kettesbe maradtam a nagyobbal

-Miért sírsz?-kérdezte a fiú

-Nem lényeges!-válaszoltam a fiúnak mikor arra lettem figyelmes hogy megölel engem majd próbál megnyugtatni. És megint jött egy zavaró tényező:

-Aztaaa! Kageyama Tobio megölel valakit!-kezdett el újjongani a törpe

-Amúgy itt a pizza! Együnk!-mikor kimondta a fiú ezt a két mondatot akkor gyosan megtöröltem a szemem majd felemeltem a fejemet és gondoltam elég látható volt hogy sírtam, de most engem ez nem érdekelet így hát elkaptam a fiú kezéből az egyik pizzásdobozt majd kinyitottam és elkezdtem tömni magamba az ételt.

-Amúgy..jó éjtvágyat!-mondtam éll hogy lenyelve egy pizza darabot.

-Neked is!-modnták egyszerre a fiúk majd egymás közt egy gyilkos pillantást tettek meg

Ettünk játszottok beszélgettünk meg egyebek mikor Hinatának mennie kellett akkor már ment is volna, de előtte még meszólalt:

-Jaa! Y/N elkérhetem a telefonszámod?-kérdezte Hinata

-Aham!-mondtam majd feloldottam készülékem és mutattam neki a telefonszámomat mire Tobió egy mérges pillantást vetett a fiúra

-Akkor én mentem!-köszönt el a fiú

Ameddig én fürödtem átküldtem Tobiót hogy hozzon át holnapra ruhákat nekem ezt meg is tette majd kijöttem a fürdőből totyogva majd bementem a fiú szobájába átöltözni addig a fiú elment letusolni. Ez idő alatt én felöltöztem és lefekudtem az ágyba, de viszont szememet elnyomta az álol majd sikeresen elaludtam.

{Timee skip!!!}

Gyorsan elteltek a napok majd hirtelen péntek reggel lett majd Kageyamával közösen mentünk suliba, aztán félúton Hinata is csatlakozott hozzánk majd mentünk a sulihoz.

-Ma lesz ezdés!-jelentette ki Shoyo

-Már van a Sensei?-kérdeztem

-Nem! De majd kitalálunk valamit! Vagy megint te leszel az edző!-mondta Hinata

-Benne vagyok!-adtam meg a válaszomat a fiúnak majd oda is értünk a sulihoz. Ma nem történt semmi érdekes nem feleltünk nem írtunk dogát így semmi sem történt szóval eléggé gyorsan eltelt az a kemény 7 óra.

-Akkor menjünk öltözni! -mondták a fiúk majd elindultam velük az öltöző irányába, de én inkább bementem egy papírral és egy tollal bementem majd leültem a padra majd felírtam a papírra:

Pénteki ezdésterv:

-

-

A gondolatjelekehez egyenlőre nem írtam semmit majd elkezdtem gondolkozni és végül ott lyukadtam ki hogy egy három-három elleni meccset fognak játszani a fiúk. Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy egy viszonylag alacsony fiú jön be a tornaterembe felzselézett hajjal majd megindul felém és arcát közel teszi az ővéhez és olyan 5 centi volt közöttünk de ő csak bámult enegem, modnjuk az igazat megvalva már zavart egy kicsit hogy folyamatosan néz engem, de szerencsére pont belépett valaki a terembe és odajött hozzánk és elfolta tőlem a bámuló fiút:

-Nishinoya vagyok!-mondta egy kis fázis késéssel a fiú

-Ő..Szia? Én [teljes név] vagyok!-válaszoltam a fiúnak, mikor már végre a maradék fiú is megérkezett a Bigben kivételével, de meg is értem mert Tanaka mondta neki még hétfőn hogy ne merje betenni egy ideig ide a lábát.

-Akkor Y/N! Lennél ma is te az edzőnk?-kérdezte Tanaka

-Aham!-válaszoltam

-Okés "Sensei"!-mondta nekem Tanaka amin egy kicsit meglepődtem, de aztán hozzá is kezdtem a mondandóm

-Akkor ma három a három elleni mecs lesz!

-De csak 5-en vagyünk!-következtette le Hinata

-Tudom! De szerinted én minek vagyok itt?

-Hát nem is tudom!-mondta Hinata mikor egyszer csak közbe szólt Tobio

-Nem fogsz játszani!-ordított rám emiatt nem nagyon éreztem jól magam.

-Menjetek futni! 50 kör a csarnok körül! Van rá 30 percetek!-mondtam a fiúknak majd kimentek a teremből én pedig becsuktam az ajtót és egy kicsit magamba fordultam majd elkezdtem gondolkadni mikozben küzdköttem a háló felállításával olyan tíz percet majd leültem a padra és gondolkoztam tovább.