(Kageyama szemszöge)
-Tudod, soha többé ne csinálj!
-Értettem. Csak nagyon hirtelen jött és ráadásul semmi ötletem sincs hogy mit kezdjek magammal. Nincs kihez mennem lakni. Ezen még gondolkodnom kell.
-Értelek. Akkor soha többé ilyen hülyeséget ne merj csinálni magaddal! Rendben?! Mert.....mert nem akarlak elveszíteni vagy bármi!-álltunk meg
-Soha többé!-ölelt át szorosan a lány
-Mennünk kell! Bekötöm a táborba a csuklód és utána addig ölelgethetsz ameddig csak akarsz!-néztem rá egy aranyosabb mosolyal. Ez másabb mosoly volt. Nem olyan mint mikor a fiúkra mosolygok vagy bármi. Ez más! Ez jól esik és nem gyilkos mosoly!
-Menjünk.-mondtam majd folytattuk utunkat.
Olyan fél órába telt az út és azt sem mondom hogy meleg volt odakinn.
-Akkor menjünk fel a szobába!-suttogtam a lánynak amire már csak egy bólintást kaptam és már mentünk is.
Mikor beértünk a szobába sóhajtottam egyet majd kifeküdtem a földön.-Én is jövök!
-Nem! Előbb megcsináljuk a csuklód!-mondtam majd felpattantam és már kerezsgéltem is a táskámban a szükséges dolgokat.
-Ez most csípni fogja!-mondtam majd hozzá is kezdtem. Mikor egy olyan helyhez értem ahol eléggé nagy számban állt a vér a lány megfogta a pólómat majd szorítani kezdte azt.
-Ennyire fáj?-kérdeztem, de erre csak egy kissebb biccentést kaptam
-Folytatom!-mondtam majd tettem a dolgom.
-Na látod! Már kész is van a fájdalmas része! Mostmár csak bekenem ezzel és bekötöm és már kész is!
-O....okes.-mondta majd elkezdtem lassan bekenni csulkóját
-Ez nem fájt ugye?
-Nem.-mondta majd elkezdtem körbetekerni kötszerrel.
-Izé....Arigato!
-Szívesen! De mostmár menjünk aludni mert hajnali 1 van!
-Igen.....izé. ....akkor....fent....mindketten?
-Fent mindketten.-válaszoltam a lánynak majd felment az ágyra én lekapcsoltam a villanyt majd én is oda férkőztem hozzá
Miután bedőltem mellé arra lettem figyelmes hogy a melkasomom szuszog a lány.-Jó éjt!-suttogtam majd feje búbjára leheltem egy puszit és átöleltem majd már el is aludtam
{Reggel}
Reggel arra ébredtünk fel hogy Takeda, Nekomata Sensei és Kuroo kongrétan kirúgják az ajtót.
-Y/N! Jól vagy?-kérdezte a legöregebb
-Semmi bajom.....-hazudozott. Én már csak tudom
-És mikor értetek ide vissza?-kérdezte Takeda sensei
-Fél egy.-válaszoltam neki még mindig fél holtan.- Amúgy mennyi az idő?
-Negyed hat!
-Y/N, aludj vissza! Én beszélek velük! Addig pihend ki magad!-mondam neki majd kimásztam az ágyból és gyorsan átöltöztem a fürdőbe.
-Akkor folytassuk odakinn a beszélgetést!- mondta Nekomata sensei majd ezzel a lendülettel már kint is voltunk
-Akkor mesélj!
-Hát olyan éjfél körül találtam meg Y/N-t egy "hegyen". Mikor meláttam egy fának volt dőlve és..... vág....vágdosta magát.
-Uram' Atyám'! Miért?
-Mert....elszáltak.
-Kik? Ja.... Részvétem.-mondták mindhárman
-De a sebbel mi van! Akkor gyorsan kezdeni kéne valamit.
-Este megtörtént. Csak most azt nem tudom hogy kivel fog élni, vagy nem is tudom.
-Kuroo....te tudod Y/N IGAZI család nevét?-kérdezte Nekomata sensei
-Miért? Én mit nem tudok?-kérdezte aztán Takeda sensei
-Nem. De tippjeim vannak.-mondta Kuroo
-Ukai....-mondtam halkan
-Az az.....Ikkei a nagyapja?-tágultak fel szemei Takeda senseinek
-Így igaz, és Keishin a keresztapja.-mondta az öreg ( vagy forditva? Nincs kedvem rákeresni!😂)
-Oh....
ΔΙΑΒΑΖΕΙΣ
Sötét Támaszpont [Kageyama x Reader]
Fanfiction"-Tényleg? Akkor nem vagyok egyedül? -Miért lennél?!.......