Az új avatár II. ⍟ Ayla naplója ⍟ 𝒃𝒆𝒇𝒆𝒋𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕

Feladó: Anonymus

Kedves Naplóm!

Azt hiszem, ott hagytam abba, hogy eljöttem a Yuebucksból. A blokktól megszabadultam, anyának pedig azt hazudtam, hogy Fantasticot ittam. Utána bezárkóztam a szobámba azzal a felkiáltással, hogy házit írok, de ez hazugság volt. Próbáltam megint kapcsolatba lépni Zsófi avatárral. Éppen amikor sikerült kizárnom anya a konyhából beszűrődő dudorászását, a telefonom rezdült egyet, jelezve, hogy üzenetem érkezett. Mivel már úgyis kizökkentem, és érdekelt is, hogy ki írt, nagyot sóhajtottam, kinyitottam a szememet és a kezembe vettem a készüléket. A zárolt képernyőn ez fogadott:

Új üzenete érkezett itt: e-post

Feloldottam a telómat, és megnyitottam az üzenetet.

Feladó: anonymus2021@epostmail.com
Tárgy: avatár

Tisztelt Ayla "Avatár"!
Azt hiszem, elfelejtettük közölni, hogy a ma történteket ne ossza meg senkivel. Nem szeretnénk, hogy elterjessze a hazugságait arról, hogy Ön az avatár. Nyomatékosan megkérem, hogy sorolja fel azon személyek neveit, akiknek részletesen, vagy akár csak félszavakban beszámolt a történtekről. Szeretnénk velük elbeszélgetni. Ne hazudjon, azzal csak nagyobb bajba sodorja magát!

U.i.: Ha folytatja a hazudozást, annak akár életfogytig tartó börtönbüntetés is lehet a következménye. Ne tegyen meggondolatlan lépéseket!

A telefonom megremegett a kezemben. Mit csinálnának azokkal, akiknek bediktálom a nevét? Kimosnák az agyukat? Meggyőznék őket, hogy hazug bűnöző vagyok és ők ellenem fordulnának? Börtönbe zárnák őket? Vagy, ami még rosszabb, eltennék őket láb alól?
Magamban arra jutok, hogy mivel Ella megígérte, hogy nem mondja el senkinek, a Fehér Lótusznak (mert ki más lett volna az ismeretlen feladó) nincs félnivalója. Daniellában meg lehet bízni. És nem akarom, hogy azért essen baja, mert én akartam vele beszélni. Így hát két opcióm maradt:

1. Nem válaszolok.
2. A figyelmeztetés ellenére hazudok.

Egyelőre az előbbi mellett döntöttem. Letettem a telefonomat és próbáltam meditálni, de ahhoz túl feldúlt voltam. Így aztán nekiálltam a házinak. Tele lett hibával, ugyanis nem akartam másolni. Végúl feladtam a becsületes próbálkozást, és gondolkodás nélkül mindent szó szerint leírtam Ella megoldásaiból. Amikor ezzel végeztem, megnéztem az időt a telefonomon. Két órám is ráment erre az egészre.
De a zárolt képernyőn nem csak az idő világított, hanem egy újabb értesítés:

Új üzenete érkezett itt: e-post

"Nem nyitom meg"- határoztam el magamban, és kikapcsoltam a mobilomat. Helyette a laptopomat vettem az ölembe, és beléptem WeTube-ra. Legnagyobb meglepetésemre, bár a videónézős oldal ikonjára kattintottam, az elektronikus postafiókom nyílt meg. Azon belül is az új levél. Ugyanúgy anonymustól.

Tisztelt Ayla "Avatár"!
Tudjuk, hogy látta az előző levelünket. Ilyne hosszú lenne a lista?

Nagyot nyeltem. Nesze neked, szabad ország! Kiléptem a fiókomból, lecsatlakoztam az internetről és kikapcsoltam a számítógépet. Úgy döntöttem, a közelébe sem merészkedek az okosezközöknek.
Legnagyobb meglepetésemre a kikapcsolt telefonom megrezdült.
Azzal az elhatározással, hogy megszabadulok tőle, a kezembe vettem. Az ismét megrezdült. Két SMS-t kaptam, egyet Ellától, egyet meg... egy titkosított számról.
Mivel a barátnőm üzenetére kíváncsi voltam, azt nyitottam meg. Helyette azonban az ismeretlen feladóé villant fel.

Ne menekülj az igazságszolgáltatás elől! Mindenkinek így lesz a legjobb, hidd el! Ne hagyd cserben a szabad, bűnözésmentes Amerikát! Ha önként jössz el, nem lesznek komolyabb következmények. A barátaidat sem akarjuk bántani.

Bár ez a levél már nem volt fenyegető, éreztem a zsarolást a sorok mögött. Persze, hogy nem akarják bántani őket! Az agymosás nem fáj.
Magamban arra az elhatározásra jutottam, hogy igy teszek, mint aki együttműködik. Mivel tisztában voltam vele, hogy lehallgatnak, felhívtam Daniellát.
-Szia- szólt bele a lány.
-Szia- köszöntem olyan bűnbánó hangon, ahogy csak tudtam- Fontos dolgokat kéne megbeszélnünk. Arról van szó, amit a kávézóban mondtam. Sajnálom. A Fehér Lótusz beszélni akar velünk erről.
-Mi? Le fognak csukni?- szaladt ki Ella száján.
-Azt mondták, hogy ha együttműködünk, nem lesz semmi baj- feleltem, aztán megköszörültem a torkomat. Ezt a jelet dolgozatok esetére beszéltük meg. Arra figyelmeztetett, ha jön a tanár és baj van. Csak remélni tudtam, hogy érti a jelet.
-Hol találkozzunk?- kérdezte. A hangja komolyságából ítélve szerintem vette az adást.
-Hátömmm...- hümmögtem. Ezt a jelet az osztályból mindenki ismerte. Azt jelentette, hogy az ez után következő mondatok az ellenkezői az igazságnak- Szerintem a legjobb az lenne, ha a mi lakásunknál. Kilenckor.
Vagyis: az ő házuknál hatkor.
-Oké. Vigyek valamit?- kérdezte Ella.
-Hátömmm... nem tudom, nem hinném, hogy kell- feleltem- Miért, mit akarsz? Nem megyünk sehova messze. A Lótusz épségben visszahoz oda, ahol felvettek.
Vagyis: igen, messze megyünk, a Lótusz nem hoz vissza élve.
-Oké. Akkor tali holnap- köszönt el Daniella, és bontotta a vonalat.
Amint kiléptem a hívásból, megláttam az új SMS-t, amit kaptam:

Örülök, hogy sikerült szót értenünk. A Fehér Lótusz mindig tartja a szavát, remélem, Önök is.

A burkolt fenyegetéstől meg kellett volna ijednem, de helyette szélesen elmosolyodtam. Beleesetek a csapdába. Mire észbe kapnak, Daniellával hét határon túl leszünk. Azt még nem tudom, hol, de az biztos, hogy messzire kell mennünk.