-Isaac Lahey.
-Lizzie Steiner, örülök a találkozásnak.-mosolyogtam rá óvatosan, pedig a szívem majd ki ugrott a helyéről. Akár óráikig is bírnám legeltetni szemeimet rajta, de kicsit feltűnő bámulásomat Stiles zavarta meg.
-Hé Lizzie le kísérsz minket az ebédlőbe?
-Persze amúgy is ráérek.-helyeseltem majd elindultam utánuk.
Leérve az ebédlőbe a pulthoz is sorakoztunk kértem egy almát, egy szelet pizzát és egy csokis pudingot. Az igazat megvallva nem szeretem a csokis pudingot, de ovis koromban semmi mást nem adtak csak azt úgyhogy mindig a bátyáimnak adtam ők meg azon veszekedtek, bár mostmár sosem szoktuk ezt csinálni de jó érzéssel tölt el.
A valóságba Lydia hangja hozott vissza.
-Ésss Liz hogyhogy el költöztetek?
Baszki arra nem gondoltam mit mondok ilyenkor.
-Hát öhm, a szüleim elváltak és anyámmal költöztünk.-hazudtam.
-Ja értem.-mosolygott semmit sem sejtően.
Miután mindannyian befejeztük az ebédet, elindultunk a termekhez vezető lépcsők felé amikor megrezzent a telefonom.
-Oh bocsi ezt fel kell vennem, nyugodtan menjetek előre majd utánnatok megyek.
Bólintottak és tovább sétáltak.
Én pedig gyorsan felvettem a rezgő telefonom.-Haló?
-Én vagyok az Aiden, azonnal gyere a kémia terembe.
-Oké?-egyeztem bele kicsit félve.
Ezért hát így is tettem elindultam a terem felé.
Út közben neki álltam egy üzenetet írni Allisonnak, hogy van egy kis elintézni valóm nem kell aggódniuk, de mielőtt elküldtem volna az üzenetet valaki berántott a kémia terem ajtaján.
YOU ARE READING
Isaac Lahey Fanfiction
FanfictionHelyesírási hibákért bocsi. Remélem tetszeni fog. A történetben néhány változás lesz mint a sorozatban.