2. Rész

93 3 0
                                    

-Persze, ki nem hagynám.
Miután befejeztem a szendvicsem óriási lendülettel fel rohantam a lépcsőn,majd még utoljára vissza néztem anyára láttam, hogy nem érti miért sietek ennyire, de nem érdekelt. Befutottak a szobámba és magamra zártam az ajtót, hogy anya még véletlenül se tudjon bejönni. Felhívtam Aident, hogy elmondjam nekik utánuk tudok menni, de a telefonja üzenetrögzítőre kapcsolt. Biztos dolguk van. Úgyhogy írok neki egy sms-t.

,,Sziaa! Kérdeztem anyától csak így diszkréten, hogy holnap el e utazik és igent mondott úgyhogy körülbelül olyan 7:00-kor indulok. Az iskolában lesztek ugye?

Már 22:00 és Aiden még mindig nem adott élet jelet. Kezdek kicsit aggódni.

Abban a pillanatban jelzett a telefonom, hogy üzenetem érkezett, én pedig teljes sebességgel a telefonom hot rohantam.

Ethan volt az.

,,A bátyád telefonja útközben elveszett ha valamit szeretnél nekem írj.'"

Ezt nem hiszem el én meg itt aggódok.
Gyorsan átmásoltam az üzenetet, amire pillanatokon belül válasz is érkezett.

,,Remek! Igen eddig úgy néz ki, hogy akkor már az iskolában leszünk majd keress meg minket."

Azt hiszem már ideje aludni mennem ha holnap korán akarok kelni. Gyorsan fel is húztam az ébresztőórámat 6:15-re, és vártam, hogy elnyomjon az álom.

Isaac Lahey FanfictionNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ