Pt.4

447 34 7
                                    


*Sapnap*

Én hamarabb felkeltem mint Karl, még mindig ölelt szerintem egész éjszaka egy pózban voltunk *jó ez egy kicsit furán hangzik de nyugi még nincs itt az ideje*, amitől kicsit el is zsibbadt a bal kezem, de ekkor ebben a pillanatban az sem érdekelt. Ki akartam kelni melőle de nem bírtam ki szabadulni és felkelteni sem akartam szóval fel adtam, vissza aludni nem bírtam úgyhogy csak nézelődtem előre és tanulmányoztam Karl szobáját. Mikor azt mondta hogy nem így szokott kinézni általában, akkor azt hittem hogy kupis szokott lenni, vagy pedig pont hogy mindig rend van, ezt szerintem nem tudom még egyhamar, de még ha ez is lenne az amikor legkupisabb a szobája akkor sem olyan mint az enyém mert az enyémben egy atombomba robbanás volt. Volt előttem három  könyves polc tele könyvekkel és még az író asztalán is rengeteg könyv volt, biztos sokat olvas és túl sok könyve van hogy el férjen a polcain, igaz azok is úgy megvoltak pakolva könyvekkel úgy nézett ki mintha bármelyik pillanatban leszakad. Volt egy nap plüss macija a sarokban, nem gondoltam gyerekesnek még tetszett is hogy ott egy maci tökéletesen bele illett a szobájába és a személyiségéhez is illik. Az íróasztalon egy modern gép volt, és persze az előbb említett könyvek, a gép színesen világított, ugyan úgy mint az enyém ez lehet valami közös pont. A szoba másik felét nem láttam mert ahhoz megkéne fordulnom vagy ki kéne törnöm a nyakam azt meg nem szeretném, és persze felkelteni sem szeretném. Volt egy gurulós széke is ami matt fekete volt, hmm... Valami hasonlót láttam egy másik szobában vagy egy tartalék szék vagy kettő van neki csak hogy ne foglaljon annyi helyet ezért oda tették mert mikor el haladtunk a szoba előtt akkor azt mondta hogy itt azokat a dolgokat tartják amik vagy nem kellenek vagy túl sok helyet foglalnak vagy szimplán nem férnek el ennyivel le is tudta. Egy ilyen szoba nekünk is jó lenne legalább nem lenne az hogy túl zsúfolt lenne egyes szobák nálunk. Mikor ezeken a dolgokon agyaltam Karl hirtelen megszólalt.

Karl: Sapnap?

Sapnap: Igen?

Karl: Azt hittem alszol, hogy hogy ilyen korán fent vagy?

Sapnap: Hát nem tudtam már tovább aludni, mert mennyi az idő.

Karl: 6, jah és bocsánat hogy megölelt élek. - és ekkor elhúzodott tőlem és a hátára feküdt. Én is a hátamra feküdtem.

Sapnap: Semmi baj, legalább tudtál aludni. - mosolyogtam rá. Amitől kicsit mintha el is pirult volna de gyors el kapta a fejét mielőtt jobban észre vehettem volna.

Karl: Hát igen, de mi lenne ha lemenénk reggelizni? - vetette fel az ötletét mintha el akarta volna terelni a figyelmem hogy az előbb bizony elpirult.

Sapnap: De mehetünk, meg majd megkérdezem anyumat hogy mikor menjek haza.

Karl: Rendben, gyere. - és ki is kelt az ágyból és várt engem az ajtó előtt.

Ekkor én is ki keltem az ágyból és mentem is utána, végig mentünk a folyosón a lépcsőhőz és le is mentünk, át mentünk a nappalin és be értünk a konyhába, leültünk az asztalhoz, mert Karl anyukája már csinálta is a reggelit, volt rántotta, tükörtojás, palacsinta, szendvicsek, narancslé, kakaó, tej, tea... Meg is reggeliztünk és fel hívtam anyát hogy mikorra menjek haza. Azt mondta majd akkor ha szeretnék de azért 8 előtt érjek haza.

Karl: Akkor rengeteg időnk van. - olyan izgatott volt.

Sapnap: Igen, de azért még sem annyira rengeteg, hisz ha csinálunk valamit ami lefoglal akkor hamar el fog telni az idő.

Karl: Hát igen, de akkoris. Na gyere menjünk fel.

Ugyanazt az utat megtettük amit ide fele jövet, mikor be értünk Karl szobájába azt mondta hogy játszhatnánk valamit.

Karl: Mi szólnál ha játszanánk valamit? - kérdezte izgatottan.

Sapnap: Ez egy nagyon jó ötlet. De mit?

Karl: Mondjuk játszhatnánk a tűz és  vízzel  *a tűz fiú és a víz lány, nem tudom pontosan mi a címe, sorry*

Sapnap: Azt úgyis szeretem.

Karl: Én is akkor játszunk.

Nem hittem volna hogy Karl is szereti ezt a játékot, szinte egészen estéig ezzel játszottunk, hisz próbáltuk az összeset a legjobbra megcsinálni, és az összes részt kijátszottuk. Mikor rá néztem az időre már este 6 volt. Aminek nagyon nem örültem mert lassan mennem kell haza. Láttam Karlon higy ő se örül ennek az időnek, de mindegy is volt ha mást  csináltunk volna akkor is egyszer előtt volna az hogy ennyi az idő. Viszont én 7-kor megyek majd szóval van még egy óránk. Addig csak beszélgetünk, mindenről is.

Sapnap: Akkor majd találkozunk a suliban.

Karl: Hát igen, de ha gondolod máskor is itt aludhatsz szívesen látlak. - küldött nekem egy széles mosolyt.

Sapnap: Akkor erről majd még beszélünk, hogy mikor.

Karl: Igen.

Itt beállt egy kicsit a csend, nem volt az a kínos csönd, vagyis hát én nem tartottam annak remélem ő se tartotta annak. Viszont már fél 7 volt szóval mondtam hogy megyek, mert mire meg haza érek.

Sapnap: Akkor én megyek. - és fel is álltam az ágyról.

Karl: Várj egy kicsit.

Megálltam nem tudtam hogy mit akar ezért csak rá néztem. Ekkor egyre közelebb jött és megölelt és adott az arcomra egy puszit... EGY PUSZIT.... Vágjátok mindjárt elájulok.

Karl: Köszönök neked mindent, amit értem tettél.

Sapnap: Ez természetes Karl. - mosolyogtam rá.

Ekkor viszont már tényleg indultam, végig a folyosón, le a lépcsőn, és a nappalinál nem a konyha felé hanem a másik irányba ahol a kijárati ajtó volt el köszöntünk egymástól és kimentem és mikor kifordultam a járdára meg oda intettem, Karl vissza intett és becsukta az ajtót, én meg mentem haza...

KarlnapWhere stories live. Discover now