Pt.10

403 31 5
                                    

*Sapnap*

Nem tudtam mit csináljak be volt zárva az ajtó, Karl meg nem tud lejönni az anyukája alszik nem akarom öt se felkelteni, most mit csináljak.

Felhivtam Dreamet hátha tud segíteni hisz ő tud zárakat feltörni, nyugi nem szokott betörni senkihez csak szimplán megtanulta, hogy ha olyan helyzet adódik akkor ki tudjon majd menni vagy be tudjon menni.

Dream: Igen? - mondta rekedt hangon, biztos vagyok benne hogy aludt.

Sapnap: Gyere gyorsan Karlhoz, nincs kulcsom, ő meg nem tud felkelni és nem tudok hozzá bejutni, siess.

Dream: Mi? Mindjárt ott vagyok.

Egy olyan 5 perc tehetett el mikor Dream befordult a kocsijával. Ki is szállt a kocsiból és oda jött hozzám.

Dream: Mi történt?

Sapnap: Csak nyisd ki az ajtót..

Dream: Jó, de utána majd elmondod?

Sapnap: Igen, csak siess.

Egy pár kattanást halottam és és az ajtó nyitva is volt. Mikor ki nyílt és már futottam is be a házba fel a lépcsőn a folyosón és be Karl szobájába.

Karl: Sapnap?

Sapnap: Itt vagyok, mi a baj?

Karl: Fáj a lábam nagyon, ég.

Sapnap: Nyugi, hozok gyógyszert meg krémet meg mindent. - Ahogy mentem le Dream ott volt a nappaliban.

Dream: Nah mivan?

Ekkor elmeséltem neki az egész storyt hogy mi hogy történt meg ilyenek. Ő csak tátott szájjal nézett rám, és megölelt.

Dream: Na menj fel a kis szerelmedhez, én is megyek az én kis szerelmemhez, nagyon aggódott ő is mert pont nálam aludt, és mondtam neki hogy majd beszámolok hogy mi volt, szóval én megyek is. - Ekkor ki is ment az ajtón és becsukta maga után. Halottam ahogy elhajt a kocsival.

Nem tudtam mi volt ez de jól esett, vissza is rohantam Karlhoz és elláttam. Szerencsére egy kis idő múlva már jobban is volt.

Karl: Hogy jutottál be?

Sapnap: Dream segített nekem, feltörte a zárat, nem tehettem mást ez volt a legjobb ötletem.

Karl: Jó nem baj az, legalább itt vagy, és már jobban is vagyok.

Sapnap: Hát ennek örülök hogy jobban vagy, nem tudom mi lett volna ha nem hívsz fel vagy Dream nem jön, bele se merek gondolni.

Karl: Ne gondolj erre, a lényeg hogy mostmár minden sokkal jobb. Nem fekszel ide mellém?

Sapnap: De. - mellé feküdtem és jó szorosan magamhoz öleltem, be is aludtunk.

*Dream*

Szörnyű ami most Karlal történik, nem is tudtam hogy ennyire megsérült, remélem mostmár jobban van, majd rá kérdezek de most hagyom őket pihenni.

George: Szia szívem, nah mi történt? Már tűkön ülök.

El meséltem neki mindent ami Sapnap mondott.

George: Jézus, ugye jobban van már Karl?

Dream: Még nem tudom, majd megkérdezem holnap Sapnap-től.

George: Rendben, de most ugye ide bújsz hozzám?

Dream: Persze hogy igen, erre nem mondhatok nemet.

*Karl*

Néha felkeltem még éreztem hogy lüktet a lábam, de jól voltam Sapnap még mindig szorosan ölelt, ami jól is esett a szívemnek. Hajnali 5 van már és újra fent, újabb egy órát aludtam, de mostmár nem vagyok fáradt szóval nem alszok, nagyon szomjas vagyok már innék most egy jó meleg teát. De Sapnap még alszik nem akarom felkelteni, ki kelni meg nem tudok az ágyból egy azért mert nem tudnék kimászni a karjai közül, kettő fel sem tudok még nagyon állni, három anyát halottam elmenni szóval már neki se tudok szólni. Mostmár csak várni tudok. 6 óra van már Sapnap átfordult a másik oldalára szóval itt az alkalom hogy megpróbálkozzak egyedül felállni és elmenni a lépcsőn, és csinálni magamnak egy teát. Félig meddig sikerült is, ki mentem a szobából közben a falban kapaszkodik meg a bútorokban, itt vagyok a lépcsőnél megint alkalmazom azt amit tegnap csináltam, jó lent vagyok irány a konyha. Forraltam vizet ki is öntöttem egy bögrébe és tettem bele tea füvet. Leültem az asztalhoz, és elkezdtem iszogatni, közben telefonoztam hogy ne unatkozzak és el üssem valahogy az időt. Már 8 óra van, Sapnap szerintem még alszik vagy lehet az is hogy nem soká felkel, nem tudom de ment várom meg, nincs erőm felmenni. Fél 9 van lépést hangokat hallok, de ezek gyors lépés hangok, már a lépcsőn jön le, át a nappalin és be a konyhába.

Sapnap: Te? Hogy jöttél le? És mikor?

Karl: Nemrég, teát csináltam magamnak, sikerült lejönnöm magamtól, igaz nehezen de sikerült.

Sapnap: Többé ilyet ne csinálj, inkább kelts fel, nem akarom hogy bajod essen.

Karl: Nyugi nem fog, nem akartalak felkelteni.

Sapnap: Miért nem?

Karl:Mert aranyosan aludtál, és nem akarlak ugráltatni, hogy ezt csináld már meg, meg azt is.

Sapnap: De nem ugráltatsz, nyugodtan mondhattad volna.

Karl: Nem akarok erről többet beszélni, inkább kérek egy puszit.- parancsolta rá.

Sapnap: Ahogy szeretné...

Oda is jött hozzám kaptam is egy jó hosszú csókot, nem akartam hogy vége legyen de levegőre meg szükségünk van.

Sapnap: Ezt majd később folytatjuk most inkább együnk valamit.

Karl: Jó ötlet.

Megreggeliztünk, fel segített és mentünk is vissza a szobába, lefektetett az ágyba, hogy pihenjek. De nem voltam fáradt, utáltam már feküdni.

Karl: Muszáj lefeküdnöm az ágyba?

Sapnap: Pihenned kell.

Karl: De már nem bírok tovább feküdni, inkább játszunk valamit a gépen. - néztem rá boci szemekkel.

Sapnap: Jó legyen, és mivel szeretnél játszani?

Karl: Még nem tudom, de hogy feküdni nem akarok az is biztos, majd keresünk valami jó játékot.

Leültünk a géphez, először youtube videókat néztünk de meguntuk, elkezdtünk játszani, de végül azt is meguntuk egy idő után, végül a film nézésnél kötöttünk ki, így telt el ez a nap is. Viszont utána jött a fürdés megint.

Sapnap: Itt az ideje fürdeni Karl.

Karl: Nem akarok, inkább nézünk meg filmet.

Sapnap: Majd fürdés után.

Karl: De akkor velem fürdesz. - nem tudom ez honnan jött csak úgy ki jött a számon.

Sapnap: Mi? - olyan rák vörös volt az arca.

Karl: Jól hallottad gyere.- meg is fogtam a kezét és húztam volna fel de rá kellett hogy jöjjek hogy ez nem is olyan egyszerű így.

Ekkor rá is estem, mostmár nekem is piros volt az arcom. De gyorsan fel is keltünk és mentünk a fürdőszobába. Engedett vizet, hozott be pizsit, minden meg volt csak ő hiányzott nekem.

Sapnap: Nah, kész van minden vetkőzz le és fürödj meg, majd szólj ha kész vagy.

Mielőtt még ki ment volna bezártam az ajtót.

Sapnap: Te mit csinálsz?

Karl: Velem fürdesz, nem mész ki, vetkőzz le és szálj be hozzám.

Sapnap: Biztos hogy ezt szeretnéd?

Karl: Igen, szóval siess.

Le is vetkőzztem be is szálltam a kádba, Sapnap is nem sokkal rá be ült mellém, és egy ideig csak néztük egymást mikor elkezdtem felé közeledni és megcsókóltam...

KarlnapWo Geschichten leben. Entdecke jetzt