𝐌𝐞𝐧𝐞𝐝𝐞́𝐤 || 𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨 𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬 ||

tizenegy

2021. 06. 06-07. Vasárnap-Hétfő

-Figyelj Lia...-kezdte Lando hosszú másodpercekkel később. Fogalmam sem volt, hogy mit akarhat mondani. Türelmetlenül vártam, hogy folytassa az elkezdett mondandóját. Várakozás közben a tenyerem megállás nélkül izzadt.

-Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hoztalak. Én tényleg azt hittem, hogy Flo ráér ma este. Én nem is tudtam semmi féle pasiról. -Lando ismét kínosan érezte magát. Nem csak a hangjából és arcáról lehetett észrevenni. A testtartása is másabb volt, mint a megszokott. Kétség kívül zavarban volt.

-Semmi probléma nincsen. Emiatt ne aggódj. -nyugtattam a brit pilótát, aki bár próbálta elfogadni a szavaimat, valamiért mégse tudta.

-Hagy engeszteljelek ki valamivel. -hozta fel az ötletét hirtelen.

-Lando ez nem szükséges. Nekem elég annyi, hogy befogadtál erre az estére. -a karjaimat széttártam és a szobára mutattam. -Meg amúgy is. Én tartozom neked, amiért leszervezted ezt az egész hétvégét.

-Dehogy is. Ez a fogadás része volt. -a szomorú és kegyetlen valóság hihetetlenül fájt. Hát persze, hogy csak a fogadás miatt vagyok itt.

Válaszolni nem tudtam. A keserű hangulat olyan gyorsan áradt szét a testemben, hogy semmi megfelelő választ nem tudtam volna adni számára. Valószínűleg ezt ő is észrevette.

-Valami rosszat mondtam? -kérdezte miközben a tekintete csak rajtam volt. Zavarba ejtő volt a pillantása, de össze kellett szednem magamat.

-Nem, dehogy. -a lehető legjobb színészi képességemmel próbáltam eljátszani, hogy minden rendben van.

-Akkor jó. -látszólag teljesen elhitte a kamu szövegemet -Aludhatsz a szobában, majd én kiköltözök a nappaliba. -váltott témát.

-Ez egyáltalán nem szükséges. Maradj csak a szobában. -ellenkeztem egyből.

-Lia kérlek. Pihenned kell.

-Neked is Lando. Te versenyeztél ma és nem pedig én. -ez az érv elég meggyőzőnek bizonyult, ugyanis Lando nem tudott mit felelni. Láttam rajta, hogy keresi a szavakat, de tudta, hogy felesleges leállnia velem vitatkozni. Túl fáradt volt hozzá.

Még beszéltünk pár szót mielőtt Lando elment letusolni. Addig volt időm körülnézni a szobába. Meglehetősen nagy és jól felszerelt volt. Biztos egy vagyon lehetett kibérelni erre a pár estére, amit itt tölt. A szobában külön konyha volt kialakítva, egy nagyobb szoba, egy nappalinak szolgáló tér és egy fürdőszoba. Olyan volt, mint egy kisebb lakás csak jóval modernebb és jóval felvágósabb.

A nappali egyik sarkába kinyitottam a bőröndömet és előkerestem minden olyan dolgot, amire szükségem lesz az elkövetkezendő órában. Lando halkan nyitotta ki a fürdőszoba ajtaját, ahonnan a bent keletkező pára egyből kiszökött.

Minden erőmmel azon voltam, hogy ne bámuljam, legalábbis feltűnően ne. Lopva rápillantottam a fiúra, aki már a konyhában állt nekem háttal. Egy egyszerű fekete rövidnadrág volt rajta és egy fehér póló. Gyanítom, hogy ezeket is csak azért vette fel mert én itt vagyok.

Némán vágtattam be a fürdőszobába, hogy rendbe tegyem magamat. Lemostam azt a minimális sminket, amit még hajnalba kentem fel az arcomra majd a hajamat összefogva álltam be a tus alá. Fogalmam sem volt, hogy mennyi időt tölthettem bent, de kellett pár perc mire a gondolataim és a gyomrom visszaáll a normális kerékvágásba.