In love with my stepbrother (L.S. ff. )

Part 15

Harry

Annyira csodálatosak voltak az együttlétek Louval. Vigyázott rám mindig és nem tudom leírni mennyire tökéletes ez az ember. Mindig azt mondják az emberek hogy semmi sem tart örökké. De én ezt szeretném és Lou is. Így lesz ezen leszünk majd mindig. Persze minden kapcsolatban vannak viták és van olyan pont amikor eleged van a másikból de tudod a szíved mélyen hogy egymásnak vagytok teremtve. Mert egymás nélkül el lennétek veszve.

********

A nyár olyan csodásan telt rengeteg felé mentünk nyáron. Csomót kirándultunk a családdal és voltunk bulikba is Niallel és Zaynnel. Eszméletlen nyarunk volt. És jött újra az új sulis év. Louis maradt még egy évet. Ebben az évben lesz valami képzés nekik és mivel érdekli őt itt marad körülbelül az egész osztályával és ezután ballagnak. A kilencedikes évem egész jól sikerült remélem a mostani is majd jó lesz. Az évnyitón láttam egy ismeretlen arcot Louis közelében. Együtt mentünk és külön voltak az osztályok ugye. Kiderült ő egy új osztálytársa Lounak. A neve Liam és eléggé magas fiú volt. Nagyon jól elbeszélgettett az én Loummal. Aggódnom kéne? Nem tudom. Nem agyalok ezen jelenleg és nem akarok feszültséget közöttünk egy apró félreértés miatt.

Amikor vége lett megvártam a szerelmem de jött vele az új csávesz is nagy örömömre.

- Szia szívem ő itt Liam. Liam ő Harry, a barátom.

- Szia Harry örülök hogy megismerhetlek.

- Szia Liam. Én is örülök.

Őszintén nem volt szimpatikus Liam. Nem szeretném ha rámászna az én drágámra. Persze lehet mindent túlgondolok ami valószínű is. De nem akarom soha elveszíteni Louist. Elköszöntünk Liamtől és elindultunk hazafelé.

- Ez a Liam gyerek nagyon bírhat téged.

- Liam az új osztálytársunk mint mondtam és hozzám jött oda először hogy megismerjen és hogy meséljek neki az osztályról.

- Mhm értem. Jó fejnek tűnik.

- Csak nem féltékeny vagy bébi?

- Én? Dehogy.

- Ahaa látom.

- Én csak nem akarlak elveszíteni Louis! - néztem rá végül.

- Pont Liam miatt aggódsz? Nem hinném hogy meleg. De ezen kívül se lesz semmi. Mi örökké együtt leszünk!

- Örökké - adtam egy csókot a puha ajkaira.

Még kiélveztük az utolsó napokat Louisval. Kettesben elmentünk utolsó nap a strandra és annyira jó volt. Felnőttként éreztük magunkat de Louis mondjuk már az volt a maga tizenkilenc évével. Én is betöltöm már jövőre és olyan nagy bulit fogok csapni. Hiszen egyszer tizennyolc éves az ember. Neki karácsonykor lesz a szülinapja szóval már csak pár hónap és húsz lesz.

Az első nap a suliban. Örültem hogy újra láthattam a rég nem látott osztálytársaim és Zaynt is mert egy hete nem láttam őt sem. Niallel is találkoztam a szünetben. Szerelmem is láttam és ez a Liam gyerek mindig körülötte volt. Én nem bírnám elviselni. Mindegy köszöntem neki is de Louisra koncentráltam. Niall kitalálta az éhes hasával hogy menjünk megint pizzázni. Alig vártam hogy megint négyen legyünk és nevessünk a semmin. Aztán mikor megjött Louis nem egyedül volt. Nem ezt nem hiszem el. LIAM! Miért van ő itt?! Csak kibírom. Kedves leszek vele.

- Sziasztok! Remélem nem baj hogy elhoztam Liamet. Új a suliban és gondoltam megismerhetné a barátaim. Harryt már ismeri.

- Persze hogy nem baj! Örülök Liam - fogott kezet vele Zayn.

- Én is örvendek!- üdvözölte Niall.

Elindultunk Louis fogta a kezem út közben de folyamatosan Liamhez beszélt. Nem értem. Már nem lennék elég jó neki? Baromság Harry ne gondolj ilyenekre.

*******

- Nos Liam mesélj magadról egy kicsit nekünk- szólította meg Zayn.

- Hát mit is mondhatnék magamról... Körülbelül két hónapja költöztünk Londonba, előtte egy negyven kilométerre lévő kis faluban éltünk a szüleimmel és a két nővéremmel. Most töltöttem a huszat. És szeretek embereket megismerni plusz rajzolni.

Valljuk be. Azért annyira még sem rossz Liam. Amiket elmondott magáról mind teljesen pozitív dolog számomra. Tehát még jóban is lehetünk a végére ha nem tesz semmi olyat amit nem kéne.

******

- Köszönöm hogy meghívtatok srácok! Egy élmény volt megismerni titeket!

- Mi is örültünk Liam- nyújtott kezet Zayn a búcsúzás jeléül.

- Szia Liam- köszöntem én is.

Zaynt elvitte Niall haza mi pedig elindultunk gyalog haza. Nem lakunk messze a kis pizzázótól. Éppen csak 20 percnyi séta az egész. Amikor hazaértünk mindenki otthon volt és el volt foglalva. Anya főzte már a vacsit, a lányok babáztak, Lotts és Gemma újságokat nézegetett, Mark a focin idegeskedett. Látszik hogy Louis apja. Lou is mindig ideges ha nem az a csapat lő gólt akinek ő szurkol. Engem nem annyira izgat a sport és körülbelül semelyik se ezért ilyenkor segíteni szoktam anyának. Vagy a vacsora elkészítésében vagy berakom a mosást, esetleg kiteregetek. Próbálok hasznos lenni mindig. Miután vége lett a meccsnek megvacsoráztunk és felmentünk a szobánkba.

- Harry ma olyan csodásan néztél ki nem is mondtam neked - közeledett felém ajkait harapdálva.

- Köszönöm szívem de mond csak jól vagy? Kicsit piros a fejed- néztem rá ravaszul.

- Jajj semmi csak feltüzelsz édesem.

- Ohh hogy erre megy ki a játék - nevettem. - Tehát tudom mit szeretnél de meg is érdemled?

- Hát miért ne érdemelném?- lépett olyan közel hozzám hogy egy lap se fért volna be közénk. Feljebb húzta a pólómat én meg eléggé hevesen megcsókoltam.

- Mhmmm... - akadtak el a szavaim. - Talán megérdemled...- ezután megszívta a nyakam érzékeny pontját. - Meg...meg is kapod Lou... - sóhajtottam kellemesen.

- Ezt már szeretem bébi- ugrott rám és mostmár teljesen levette a pólómat.

Nincs olyan sok időm írni de azért hetente kaptok részt! Remélem van aki tényleg élvezi a történetem és ha van kedvetek biztassatok arra hogy írjak majd másik sztorikat. Puszii!! <3