In love with my stepbrother (L.S. ff. )

Part 12

Louis

Most hogy már két hónapja Harryvel vagyok és életemben nem voltam még ilyen boldog. Annyira öröm nézni ahogy elvan a kistesóimmal és Niallel is. Egyetlen egy dolog zavart kissé. Apa mindig olyan furcsán néz ránk amikor a suliban ott vagyok Harryvel. Nagyon ellenzi azt hogy esetleg a suliban mutassam ki hogy kikhez vonzódom. Ezzel annyira fel tud idegesíteni. Lassan kezd betelni a pohár nálam. Tudja mennyire szeretem Harryt és hogy mindketten komolyan gondoljuk egymással. Egyik nap szóba jött ez az egész otthon amikor már a többiek aludtak. Apa mondta ne menjek még fel mert akar beszélni velem.

- Louis maradj itt még egy kicsit.

- Mi a baj apa?

- Baj nincs csak kérdezni akarok- mondta könnyedén.

- Hallgatlak.

- Megvagytok Harryvel meg minden rendbe?

- Persze ezt láthatod is.

-Na igen ez a baj. Hányszor mondtam neked hogy a suliba nincs palizás?

- Apa tizenkilenc vagyok és jövőre nem fogok idejárni már. Elhiheted hogy rohadtul nem érdekelnek a hülyeségeid. Őszintén miért lenne olyan óriási baj ha megcsókolnám Harryt a folyosó kellős közepén? Felfüggesztenél? Vagy nem találkozhatnék a szerelmemmel? Ne kezelj úgy mint egy óvodást.

- Fiam nem csinálhatod ezt a suliban és kész.

- DE MIÉRT APA?? HAA??- kiabáltam.

- MERT NEM AKAROM HOGY A SZEMÉT BARÁTAID BÁNTSANAK!- ordította az arcomba.- Téged akarlak csak védeni Louis- vette vissza a hangját.

- De apa tudhatnád hogy engem nem érdekelnek az ilyen emberek véleményei. És akikre gondolsz ők nem is a barátaim. Nem fogadnának el. Két barátom van összesen szerintem. A többiek seggfejek.

- Hát okés fiam de tényleg csak féltelek. Mindig is ezért mondtam. De ne is foglalkozz az ilyenekkel.

- Soha. De mostmár felmehetek mert késő van és nem kéne elkésnem suliból.

- Persze aludj jól fiam!

- Te is apa!

A suliban mostmár kimutattuk mit is érzünk egymás iránt Harryvel. Volt egy pár csodálkozó szempár de nem mertek szólni mivel én voltam a focicsapat kapitánya. És hogy egy kis gólyával járok arra mindenki felkapta a fejét. De minket nem érdekelt semmi és senki. Persze nem faltuk fel egymást de kézen fogás és egy szelíd csók megvolt a folyosón.

Harry amúgy elkezdett gitározni is és már most annyira ügyes. Nagyon tehetséges és van érzéke hozzá az látszik. Érdekli a zene de úgy komolyan nem gondolja. Csak jó hobbiként, mondta egyszer. Egyszer mutatta nekem ahogy egy komolyabb dalt akart eljátszani:

- Lou ez lehetetlen számomra. Nem nem játszom el nem tudoooom.

- Harry megpróbálod, ha nem megy nem foglak kinevetni tudod- mosolyogtam. - Olyan lennék?

- Nem de Lou... - és egy csókkal betapasztottam a száját.

- Játsz édes.

A szerelmem ott ült előttem és olyan szépen játszott. Annyira alábecsüli magát. Tökéletes egy ember sok mindenben. Ez is teljesen jól megy neki de itt mondogatta hogy nem. Ha ezt mondogatja nem is fog menni neki. De én bíztatom és remélem elérem hogy végre ő is bízzon saját magában. Nekem se volt önbizalmam anno amikor annyi idős lehettem mint Harry. Folyton csak szívtam magamba amikkel bántottak és volt amikor felrobbantam és kitört belőlem minden. Akkor aztán elvesztettem az eszem. Ezért most azt akarom elérni hogy neki ne legyen ilyen problémája ebben a szar suliban ahova egy csomó tapló jár.

Emlékszik valaki azokra a "barátaimra" akik nem tudták hogy meleg vagyok és nem is fogadnák el? Na tehát ők elkezdték nekem mondani edzésen, öltözőben hogy mit eszek Harryn. Én meg mondtam nekik mit nem?! Lényeg hogy nem szivlelik ezt a fajta kapcsolatot de hála már a közelemben sincsenek és a pofájuk lapos. Jobban teszik.

A Valentin napunk nagyon romantikusan telt Harryvel szerintem a legjobb randink volt a körülbelüli 4 közül. Ő vitt el vacsorázni és utána hasonlóan aranyosan folytatódott az este mint akkor amikor megtörtént az első csókunk. És ekkor aludtunk életünkben először együtt. Őszintén fenomenális érzéssel töltött el a tudat hogy életem szerelme mellettem fekszik és fogja a kezem. Az egész szobában az ő illata terjengett és ez teljesen ekábított. Jobban hatott szerintem mint bármelyik drog. Nem mintha próbáltam volna már. Azóta mindig emlegetem neki hogy milyen is jó volt az az éjszaka. Persze mostmár nagyon sokat aludtunk együtt és rengeteg időt töltöttünk közösen.

******

3 hónapja együtt. Harry anyuja főzött vacsorát és meghívott engem és az egész Tomlinson családot. Nem mondta el se ő se apa miért jöttünk de én a kajára koncentráltam először is. Anne istenítem vacsit csinált nagyon jóllakott mindenki. Ezután felállt és elkezdte a kis beszédét.

- Köszönöm hogy eljöttetek Mark, lányok és Lou. Mindannyian tudjátok hogy mi is van most köztünk és szerintünk nagyon jól mutatunk együtt- nézett apára.

Szerintem is összeillenek de olyan furcsa hogy a szerelmem anyuja és az én édesapám együtt vannak. Már kezdtem azért feldolgozni ezt a dolgot.

- És úgy gondoltuk hogy a kapcsolatunkat ideje egy újabb szintre emelni- Anne nagyon boldogan és megkönnyebbülten ejtette ki a szavakat a száján.

- Szóval remélem ti is örültök ahogy én is meeeeert.... összeköltözünk!!!!!!
Valahogy éreztem hogy ez fog történni az életemben. Én se nem örülök se nem ellenzem hogy 5 lánnyal egy háztartásban kell élnem. Mert muszáj lesz nagyon is. Harryvel pedig remélem egy szobánk lesz mivel felesleges lenne külön. Apáék néztek már egy házat amiben van vagy 2 emelet és összesen 7 szoba, plusz 2 fürdő, lent egy óriási nappali, az ebédlő és a konyha és egyszerűen csodálatos az egész, a nagy kert minden. Már csak el kell adni mindkét házat és akkor meg tudjuk venni a másikat. Mindenképpen miénk lesz lefoglaltuk hála. Kíváncsian várom milyen lesz az élet Stylesékkal.

Remélem örültök! Volt egy kis visszaemlékezés, és hát a várt pillanat az összeköltözés. A következő részekben meglátjátok mik is történnek.