☆𝘗𝘭𝘢𝘺𝘣𝘰𝘺 - 𝘔𝘪𝘯𝘴𝘶𝘯𝘨☆

10

- Jisungie.... Hé.... Mókuci - keltegette őt Minho, és közbenarcát simogatta. Jisung egy nyöszörgést hallotott, majd átfordult a másik oldalára, hogy megnézze az időt.

- Máris ennyi az idő? - kérdezte tulajdonképpen magától.

- Igen, de most készülődjünk, le fogjuk késni a randinkat - kacsintott a kisebbre, majd kiszállt az ágyból. Jisung térdhajlatához, és válla alá nyúlt, majd kiemelte őt az ágyból, így Jisung úgy lógott rajta mint egy koala.

- Hé! Tegyél le, nehéz vagyok! - csattant fel, és szabadulni próbált Minho szorításából több kevesebb sikerrel.

- Oké, oké leteszlek. És nem vagy nehéz - nyomott egy puszit a homlokára, majd a földre helyezte a nála fél fejjel alacsonyabbat - Van fogkeféd?

- Ühüm. Jobb felső fiók, még bontatlan - motyogta, majd ő is a fürdőszába sétált Minhot követve. Jisung elő vette sját fogkeféjét, a víz alá tartott, rakott rá fogkrémet, majd újra be nedvesítette.

- Miért így csinálod? - kérdezte Minho nevetve - Anyukád nem tanította meg hogy kell normálisan? - nevetett a viccnek szánt kérdésen ám ez Jisungnak ennél többet jelentett.

- Ne merd még egyszer szóba hozni anyámat - suttogta hidegen fogai közül, mire megdermedt kettejük közt az addig szikrázó levegő.

- S-sajnálom, nem tudtam hogy- mondta volna végig, de Jisung a szavába vágott.

- Hagyd, nem tudhattad - mosolyodott el bár a levegő ugyanolyan hideg maradt közöttük. Minho olyan témába gázolt, amibe lehet, hogy nem kellett volna, és emiatt most kicsit megszakadt a kettejük közt lévő viszonylag jó összhang.

Minho már nem nagyon bírta nézni a fiatalabb kifejezéstelen fancsali képét. Magát hibáztatta a rossz kedve miatt. Mögé lépett, vállára hajtotta fejét ami miatt arca össze nyomódott, és a fogkeféje elég esetlenül lógott ki szájából. Egyik kezével átkarolta a kisebb derekát, a másikkal mgé mindig a fogát mosta.

- Bocsána~t - nyújtotta el az "a" betűt, és a tükörben a kissé fogkrémes arcú Jisungra nézett.

- Mondtam már hogy semmi baj - simogatta a vállán pihenő fejet. Minho aranyosan lebiggyesztette ajkait, és boci szemekkel Jisungra nézett, aki erre a tettre elnevette magát - Tetszik amikor ilyen aranyos vagy.

- Tényleg? - kapta fek Minho a fejét, rájátszott lelkesedésére, szemeit nagyra nyitotta és száját is nyitotta volna ha emiatt nem esett volna ki belőle a fogkefe - Oh.... - nézett a mosdókagylóba esett tárgyra, Jisung pedig képtelen volt abba hagyni a nevetést - Úgy tűnik a természet nem akarja hogy tovább mossak fogat - vonta meg a vállát, majd még mindig cukiskodva, lebiggyesztett ajkakkal össze pakolta a fogkefét, és lemosta a mosdókagylót. Már ment volna ki a szobából, mikor is Jisung a csuklója után nyúlt.

- Minho - fordította vissza az idősebbet, aki ezt egy értetlen pillantással díjazta. Jisung csak szorosan magához ölelte a fiút, aki először a döbbentségtől vissza sem ölelt, de utána köré fonta a karjait - Minden ágyasoddal ilyen vagy reggelente? - tolta el magától csöppet és egy kacér mosolyra húzta ajkait.

- Egy. Te nem vagy az ágyasom, ha le is feküdtünk volna, te nem csak arra kellenél. És nem, általában mielőtt felébrednek lelépek - nevette el magát kínosan.

- Akkor vehetem úgy hogy különleges eset vagyok? - kérdezte.

- Bazdmeg Jisung, randizni viszlek, amin már évek óta nem voltam senkivel, ha te nem vagy különleges, akkor senki sem az ezen a baszott világon - mondta egy szuszra, kissé idegesen.

- Oki, fogtam - kuncogott - Elmentem átöltözni, a te tegnapi ruháid a kanapén vannak, kimostan őket - húzta büszke mosolyra ajkait, majd el is hagyta a helyiséget.

Jisung óvatosan benyitott szobájába, majd meggyőződött róla, hogy ténylegesen becsukta az ajtót, egy hatalmas vigyorral az ágyának rohant, és egy nagy huppanással ráugrott. Vigyorogva föltérdelt, és szorosan  magához ölelte a hozzá legközelebbi párnát.

De kiszállt az ágyból, és a szekrényéhez lépett. Nem akart kihívóan felöltözni, sem semmi mutatós ruhát felvenni, így egy egyszerű fehér hosszú ujjú pólót vett fek és egy világos barna nadrágot. A póló tetejébe még egy zöld és rózsaszín csíkozású kötött rövid ujjú pulcsit húzott, fújt magára némi parfümöt, megfésülködött, és így már indulásra készen állt.