☆𝘗𝘭𝘢𝘺𝘣𝘰𝘺 - 𝘔𝘪𝘯𝘴𝘶𝘯𝘨☆

2

Jisung tegnap reggel hatkor haza is került. Minnie haza vitte őt, aztán pedig egész nap ki sem kelt az ágyból. Délután 3 felé ébredhetett fel, majd a hűtőjéhez battyogott. Kinyitotta az ajtó, és kivette azt a fagyis bödönt, amit legutóbb vett a lenti kisboltban. Abban a boltban dolgozott egy jó barátja, Lee Felix, akit csak azért ismer, mert mindig abba a boltba jár. Jisung szerint Felix egy élettel teli, vidám fiú. Mikor találkoznak mindig kellemes beszélgetésbe elegyednek.

Megfogta a fagyiját és kilépett lakása ajtaján, majd megindult lefelé a lépcsőházban. A panelház csoport előtti kis játszótérre ment. Minden délután ide ült ki, ha esik ha fúj. Senki nem tudta miért, egyedül Jisung, hogy miért jött ide. Idejött, és csak ült, és merengett.

A padon ülve elő vette fagyis vödrét, és a kanalat. Kanalazni kezdte magába a finok krémet, és a boldogan, önefeledten játszó gyerekeket figyelte. Valamikor ő is ilyen volt. De közben felnőtt. Megtanulta, hogy a világ nem csupa móka és kacagás. Tanulunk, és elvesztünk dolgokat, és ezeket el kell fogadni.

Az órájára nézett. 5 órát mutatott az idő, így a fiú jobbnak látta készülődni a munkába menetelhez. Felett egy bordó bőr nadrágot annak oldalára pedig egy láncot csatolt. Egy kis lágy fehér inget vett fel, amit betűrt a nadrágba. Barna haját oldalra fésülte, egy kis parfümöt fújt magára, majd elindult. Beszállt a kocsijába, és kihajtott a parkolóból

Pár perc séta után oda is ért a bárba. Soyeon és Minnie már ott volt, éppen a poharakat törölgették.

- Sziasztok! - integetett Jisung, a lányok pedig mosolyogva vissza intettek. Besietett a pult mögé, és munkába állt.

- Jisungie, kinek csípted ki magad ennyire? - vigyorgott Soyeon.

- Senkinek - vonta meg a vállát - Csak felöltöztem.

Jisung elkészített pár italt, amit úgy gondolt hogy népszerű lesz az este folyamán. Kezdtek már lézengeni a vendégek. Már mindhárom baristánál állt egy kisebb sor, és ők szorgosan készítették a rendeléseket. Kissé lecsengett a tömeg érkezése. Egy ismerős fiú ült az egyik széken.

- Hyunjin? - kérdezte félénken.

- Oh szia Jisung - mosolygott vissza - Keversz nekem valami koktélt? - kérdezte, a fiatalabb fiú pedig bólintott és bele kezdett az ital gyártásába.

- Hogy hogy itt vagy? - nyújtotta át az italt.

- Szinte minden este itt vagyok. Amolyan hobbi - vonta meg a vállát.

- Hobbi? Ezt hogy érted? - vonta össze szemöldökét a barna hajú.

- Csak ide jövök esténként és figyelek. Nem beszélek senkivel, nem ismerkedek senkivel, csak kipróbálom, hogy mennyire lehet megismerni az emberek a szokásaik alapján - vonta meg a vállát.

- Ez kicsit ijesztő. És hogy hogy velem még is szóba álltál? - kérdezte.

- Tetszett ahogy vissza utasítottad Minhot - kortyolt bele italába, Jisung pedig a névre felkapta a fejét. Különös figyelmet szentel a fiúnak, mióta tudja, hogy nem szabad vele mélyebb kapcsolatba kezdeni.

- És Minhoról mit derítettél ki? - érdeklődött a mókus arcú.

- Minho egy beképzelt fuckboy. Ezen nincs mit szépíteni. Nálam kicsit idősebbnek tűnik, és a hallott beszélgetései alapján valami testneveléssel kapcsolatos egyetemre jár. Meg van honnan van ilyen jó teste - nevette el magát Hyunjin, és Jisung pedig beharapott ajkakkal nézett végig az éppen belépő, szóban forgó fiún - Igazából egy ember sem tetszik neki akivel lefekszik. Csak a férfiasságát akarja fitogtatni, azzal hogy bárkit megkaphat. De utána rájuk sem néz. Eldobja őket mint a szemetet, bármennyire is próbálnak vissza kerülni a kegyeibe, szóba sem áll velük.

- Hű.... Ez eléggé.... Megrázó. Olyan mintha érzései sem lennének Minhonak - motyogta Jisung a pultot kémlelve.

- A nevemet hallottam - könyökölt az asztalra Minho.

- Ha esetleg azt hallottad hogy ,,szemét", akkor jó helyen vagy - mondta Hyunjin, Minho pedig megforgatta szemeit.

- Mindegy, Baby passzolj valami erőset, de gyorsan - kopogtatott a pulton.

- Mondd hogy kérlek - húzta ki magát Jisung, mire Hyunjinnak, Minhonak, és még talán magának Jisungnak is leesett az álla.

- Hogy micsoda? - pislogott nagyokat Minho.

- Ide figyelj , nem vagy nálam felsőbb rendű, hogy így beszélj velem, ugyanolyan ember vagyok mint te, gondolom te sem tűrnéd az ilyen stílusú beszédet magad felé, és én nem engedem hogy ittas bunkó emberek kedvükre csicskáztassanak - húzta ki magát büszkén a mondat végére.

- Felsőbb rendű vagyok baby, az ágyban - hajolt kicsit közelebb hozzá, a szemkontaktust nem szakítva meg - Na, most ads az italom.

- Sajnálom, de ha nem vagy képes egy egyszerű kis szót kimondani, úgy tűnik ugrott az itókád - vonta meg a vállát Jisung.

- Én ugyan nem fogok térdre borulni előtted - makacsolta meg magát Minho, Jisung pedig sóhajtva csinálni kezdte a piát - Majd fe fogsz - kacsintott.

- Tessék - nyújtotta át vigyorogva, Minho pedig inni kezdett, de gyből ki is köpött mindent ami a szájába került.

- Fúj, mi ez? - öltötte ki nyelvét.

- Hoppá, lehet véletlen mellé nyúltam. Sajnálom még kezdő vagyok - kuncogott magán - Na tehát halljam

- Jó, oké. Ha ezen múlik a jó kedved. Akkor kérlek - fújtatott, Jisung pedig átnyújtotta a jól elkészített italt.

- Még találkkzunk baby - kacsintott majd lelépett "zsákmány" után nézni.

- Wow, ügyes voltál - dicsérte meg Hyunjin a fiatalabbat - Hogy csináltad?

- Nem tudom. Nem hagyom magam - vonta meg a vállát majd folytatta is a munkáját.