❝- Hé Baby! Elvigyelek egy körre? - kacsintott egy szép autó mellett állva.
- Hmmm ez a te kocsid? - kérdezte elámulva az idősebb karjára simítva. Minho ezen meglepődött, hisz elég távolság tartó volt eddig vele a kisebb fiú.
- Persze. Enyém ez a g...
- Minho! Mi a fenét csinálsz azzal a gyerekkel? - ment oda Jisung és kikapta Minho kezéből a kisbabát
- Csak ettünk, ne kapd már úgy fel a vizet! - mondta Minho, vissza véve kezébe a gyereket.
- Ja, csak mondjuk nem chipszet kellene vele zabálni! Két éves összesen vágod? De akkor ne engem csesszen le Minnie és Youngjae, mert ilyen szarokat etettem a gyerekükkel - forgatta szemét - Gyere Huijun, elviszlek ettől a csúnya bácsitól - gügyögött kicsit, és elvitte a babát a kertbe.
- Tegnap éjjel nem ezt mondtad! - kiabált utána Minho. Kiment ő is az udvarra és csendben figyelte ahogy Jisung játszik Huijunnal. Igazán boldognak látszott, arca ragyogott minden másodpercben mikor a babára nézett.
Minho szerette volna hogy legyen gyerekük, de még sosem jött fel a téma. Az örökbe fogadás jár némi kockázattal. Nem tudod kinek a gyereke, és hogy milyen tulajdonságokat örökölt. Minho ezért félt mindig feldobni a témát. A másik ok, hogy félt, hogy Jisung esetleg nem akar. Most ugyan látta, hogy nagyon jól bánik a kisebbekkel, de tartott tőle hogy esetleg egy sajátot nem akar. Nincs más megoldás, mint megkérdezni.
Minho mögéjük sétált, és terpeszben ült le Jisung mögé, és átkarolta derekát. A kisebb hátra fordukt meglepődöttségében, és elmosolyodott. Minho Jisung vállára hajtotta fejét, fél szemöldökét húzogatta, amin a kisgyerek nagyon jól elszórakozott.
- Nem tudtam hogy jóban vagy a babákkal - motyogta Jisung.
- Hát, pedig apa forma vagyok - mondta, az előző gondolataira vissza gondolva. Kezébe vette a csöppséget, és magához emelte. Jisung megfordukt Minho ölében, így szemben ültek egymással, köztük a gyerekkel - Ne hallgass rá, nem vagyok csúnya bácsi - mondta Huijunnak, majd orrát arcához dörgölte. A baba sikítozni, és angyalian nevetgélni kezdett.
A jó kedv folytatódott, pár órával később már a fűben fetrengve folytatódott a móka.
- Hahó! - kiabált valaki, Jisumg felemelte fejét, és meglátta Minniet és Youngjaet a kerítés előtt - Nem reagáltok a csöngőre, beengednétek? - kérdezte, Jisung pedig azonnal beszaladt a házba ajtót nyitni.
- Bocsánat, kint voltunk, és nem hallottuk a csengőt - kért elnézést.
- Semmi gond lényeg hogy jól el szórakoztatok - mosolygott és beljebb jöttek - Szia törpe! - tárta szét karjait, és leguggolt.
- Anya! - szaladt boldogan a nő karjaiba aki boldogan magához húzta gyerekét. Youngjae is leguggolt melléjük és ő is köszöntötte a kicsit.
- Jót játszottál?
- Ühüm - bólintott.
- Rendben, akkor többet is jöhetsz ide - nevetett a házi gazdákra - Még kicsit játszhatsz, még beszlégetünk Jiji bácsiékkal rendben? - kérdezte, de a kicsi csak lelkesen elszaladt.
- Hol voltatok ma? Olyan hirtelen hoztátok be Juniet, nem is szóltatok - kérdezte Jisung.
- Hát - mosolyodott el - Nézd - vett elő a táskájából egy kis papírka, téglalap alakú valamit.
- Úristen, ez az amire gondolok? - kérdezte Jisung, szája elé emelve kezét.
- Igen - mosolygott, és egy puszit nyomott párja arcára - Kislányunk lesz.
- Gratulálok - pattant fel Minho a fotelból, és kezet fogott a házaspár tagjaival.
