Call me by my name

3.fejezet

Oliver már egy ideje keresgél a szekrényben,ruhát míg én megvállok a zakómtól ami eddig fedte azt az inget

-Tessék itt a-fordul hátra de itt megáll,mivel vélhetően felismerte az inget-Khm...neked még megvan ez az ing?-kérdezte komoran

-Ha valakihez tartoztál, valamit nála hagysz magadból,nem igaz?-nevettem fel erőltetten

-De,persze-hajtotta le a fejét, majd átnyújtotta a szekrényből elővett ruhadarabot-tessék ez nagyjából a te méreted

-Köszönöm-erre csak biccentett

Mikor sikeresen mindketten átvettük az ötözéket és kiterítettük a ruhákat száradni leballagtunk a konyhába

-Hol voltatok ennyi ideig?-jött be a főzőhelyiségbe,Charlotta

-Csak átöltöztünk,aztán pedig kiterítettük a ruhákat-válaszolta Oliver

-Oké,gondolom már megint rossz helyre terítetted őket szóval megyek elrendezem-fújtatott egyet majd már indult is

-Ezek a nők-drámaiasan felsóhajtott a férfi,amin felnevettünk-egyébként ha már itt tartunk neked van valakid?mármint nem azért vagy-kezdte volna a magyarázkodást ha nem hallunk egy hangot a fürdőből

-Gyertek csak egy kicsit-szólt ki nekünk amire felmentünk hozzá

-Drágam mit keres Elionál az inged?-puhatolozott Charlotta-oh ha tudnád "drágám" azzal az ingel annó mit töröltünk le-

-Charlotta miért kell mindig mindenbe beleütni az orrod?-faggatózott feszülten-jogosan-Oliver de azt nem hagyhattam hogy miattam legyen veszekedés ezért közbe szóltam

-Még pár évvel ezelőtt mikor velünk töltötte a nyarat,nekem adta mivel én leöntöttem az enyémet és végül nálam maradt-probáltam nem elcsukló hanggal végig mondani

-Látod Charlotta Elionak kell magyarázkodni!fejezd már be ezt a féltékenykedést!-kiabált dühösen a férj

-Bo-bocsánat,én inkább most megyek is-viharzott ki a nő

-Figyelj ne haragudj ezért a műsor miatt,mindig ezt csinálja-mosolygott rám búsan

-Semmi baj nincs,ezért ne te érezd magad rosszul inkább menjünk vissza a konyhába

A konyhában leültettem Olivert a bárszékre míg én épp egy poharat kerestem

-Tessék egy kis víz-adtam oda neki -és egy barack

-Emlékszel még?-derült fel az arca majd egy perverz vigyor telepedett ajkaira...-remélem most is olyan édes

-Nemáár-takartam el az arcom mert pír szökött fel rá amin ő jót nevetett

-Mi az?én a barackra értettem-játszotta az ártatlant amin nekem is muszáj volt elmosolyodnom

Midőn kiszórakoztuk magunkat,Oliver egyszer csak megszólalt

-Örülök hogy újra itt vagy-fordult felém-nem tudok egy olyan világban élni, amelyikben te nem létezel-suttogta maga elé,mikor már szólásra nyitottam volna szám akkor érkezett le Charlotta

-Mióta ismeritek egymást?-vonta kérdőre a férjét-vagy ennyire jóban voltatok azon a nyáron?-vettete oda szemrehányóan,na igen nekem itt lett elegem...

-Na ide figyelj Charli vagy Charlotta,hogy képzeled már az identitásomat is megkérdőjelezni?egyébként is neked mi közöd van hozzá hogy honnan ismerem a férjedet? néha tényleg elgondolkozom hogy választhatott téged mert szemlátomásra nem igazán mennek közetetek egységesen a dolgok!-fejeztem be dühösen mondandom amire a bent lévők csak lefagyva meredtek rám

-Na de én most megyek-fordultam Oliver felé-köszönöm a vendéglátást a ruhákat holnap hozd be és az inget el ne felejtsd-mosolyogtam direkt az asszony felé

Még elköszöntem tőlük aztán már vettem is a kijárat felé az írányt...